Gulyás elismerte: a Pegasus-ügyek között van olyan, aminek van valóságalapja

Legfontosabb

2021. november 11. – 16:28

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón elismerte a Pegasus-botránnyal kapcsolatban, a megjelent ügyek között van olyan, aminek van valóságalapja.

A tárcavezető a Telex kérdésére egész pontosan úgy fogalmazott:

„Nem sok ügyben tudtam konkrétan utánanézni a sajtóban megfogalmazott vádaknak. Van, ahol sikerült. Ezek egy része teljesen valótlan, és van olyan, ahol van valamilyen valóságalapja. És ahol volt valóságalapja, ott nem arról volt szó, hogy valakit személyében megfigyeltek, hanem valakit a valakivel való kapcsolattartása miatt vontak titkos információgyűjtés alá.”

Itt lehet megnézni a kormányinfónak ezt a részét:

A Telex megkérdezte azt is Gulyástól, hogy a kémszoftver gyártója, az izraeli NSO nem emelt-e kifogást a magyar állammal mint vásárlóval szemben a szoftver használata miatt. A miniszter erre azt mondta: „nem tudok tájékoztatást adni olyan technikai kérdésekről, amiről nem adhatok tájékoztatást”.

Kósa Lajos fideszes képviselő a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként elismerte: a magyar Belügyminisztérium vásárolt a Pegasus kémszoftverből. Erről Gulyás azt mondta: „nekem az a személyes véleményem, hogy nem politikusoknak és a nyilvánosság előtt kell különböző cselekményeket minősíteni, különösen, ha az más hatóságoknak szabna feladatot”.

Érdeklődtünk arról is, hogy nem lenne-e ideje korszerűsíteni a titkos információgyűjtésre vonatkozó törvényeket. Hiszen azok közel harminc évvel ezelőttiek, akkor még nem azt jelentette például egy telefonos megfigyelés, amit ma, amikor már sokkal több adat van a készülékeken – vetette fel kollégánk. Mint Gulyás mondta, több szabály is van, nemcsak az, amivel a titkos információgyűjtés engedélyezhető, hanem ezeknek a felhasználása is. „A célhoz kötöttség azt is jelenti, hogy a titkos információgyűjtés során szerzett információkat csak abból a célból szabad minősíteni, amilyen célból szerezték őket, és csak arra lehet felhasználni. Nem kerülhető el ilyenkor, hogy mondjuk magánjellegű információk is az információgyűjtés részeivé váljanak, de azok nem használhatóak föl, megsemmisítendőek, nem tár… tehát ennek szigorú szabályai vannak. Szerintem ez helyes” – vezette le.

Egyébként fontos kérdésnek tartja, hogy „a modern világ és a titkos információgyűjtés mit jelent.” De ebben az ügyben szerinte éppen az államok váltak gyengévé, ma már az adatok nagy részét nagy techcégek gyűjtik, ők lényegesen több adat birtokában vannak, mint az államok. Ez, a cégek általi információgyűjtés sokkal kevésbé szabályozott, sokkal inkább szürkezóna – mondta.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy a nagy techcégek nem ártatlan bárányok adatgyűjtés terén, de azért kicsit meredek mondjuk az automatizált hirdetéstargetálást egy lapon említeni azzal, hogy a világban működő titkosszolgálatok olyan műveleteket is végeznek, amikor húsvér emberek, állami alkalmazottak valamilyen megbízásból egy telefon mikrofonján keresztül lehallgatnak valakit, vagy elolvassák az üzeneteit, és adott esetben az így gyűjtött és feldolgozott információkat továbbítják a műveletet elrendelő, szervezetileg fölötte álló emberek felé.

Ilyen titkos megfigyeléseket valószínűleg sok országban végeznek, azonban abból minden szabad országban botrány van, ha ezt nem terroristák vagy bűnözők ellen csinálják, hanem politikai, hatalmi érdekek mentén.

A 444 kérdésére arról beszélt: nem azt figyelik, hogy valaki milyen munkakörben dolgozik, hanem azt, hogy az általa folytatott tevékenységhez vagy a kapcsolati köréhez kötődően felmerül-e nemzetbiztonsági kockázat. Példaként azt említette, hogy ha egy újságíró kapcsolatban van egy orosz ügynökkel, aki nemzetbiztonságilag kockázatos tevékenységet folytat, akkor őt lehallgathatják.

Frissítés

Cikkünk megjelenése után a Telex levelet kapott a Miniszterelnökségi Sajtóirodától, melyben úgy fogalmaznak: a cikk „címével kapcsolatosan szeretnénk helyreigazítást kérni. Többszöri kérdésre a Miniszterelnökséget vezető miniszter többször is világossá tette, hogy a titkos információgyűjtés eszközeiről semmilyen felvilágosítást nem tud adni, ezért az Önök cikkében szereplő állítás ellentétes azzal, ami a mai Kormányinfón elhangzott.” A fenti videó és a minisztertől származó szó szerinti idézet tükrében nem világos, hogy mi ellentétes azzal, ami a kormányinfón elhangzott. Pontosítást kértünk, frissítjük a cikket, ha válaszolnak.

Nem válaszol, aki a titkos megfigyeléseket engedélyezi

Több hónap után szerdán megszólaltattuk Völner Pál államtitkárt, akiről Varga Judit azt állította, ő engedélyezi a titkos megfigyeléseket. Az igazságügyi államtitkár közel két percen keresztül változatos magyarázatokkal hárította a kérdéseket. Egyebek mellett azt mondta: „Önök azt hazudják, hogy nincs szabad sajtó, ehhez képest itt vannak. Önökkel én nem állok szóba.”

Olyat nem tudjuk, ki állított, hogy „nincs” szabad sajtó Magyarországon, azt viszont nagyon sokan mondták már, hogy a szabad sajtó helyzete romlott, a lehetőségei jócskán szűkültek. A Rogán Antal helyettesének tekinthető Dömötör Csaba egyébként „kampányblöffnek” nevezte az ügyet.

Épp csütörtökön írtunk arról, hogy lemondott a Pegasus kémszoftvert gyártó cég két hete kinevezett új vezérigazgatója.

Terrorveszély esetén, illetve a szervezett bűnözés elhárítására lehet használni

A titkosszolgálatok által használt Pegasus szoftvert kizárólag kormányok vásárolhatják meg. A program felhasználása a gyártó előírásai szerint kötött: a terrorveszély, illetve a szervezett bűnözés elhárítására lehet használni. Egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírócsapat azonban kiderítette, hogy a szoftvert Magyarországon és több más országban ettől eltérő célra is felhasználták, például újságírókat, üzletembereket, ügyvédeket, illetve politikusokat figyeltek meg a segítségével az elmúlt években. Erről a Direkt36 oknyomozó portálnak köszönhetően a Telex számolt be először Magyarországon.

Az NSO-nak közel 40 országból 60 partnere van, amelyek hírszerzéssel, illetve bűnmegelőzéssel foglalkozó állami szervek. A cég szerint több esetben bontották már fel a megállapodásukat szerződésszegés miatt, korábban a Washington Post azt írta, hogy ezek az országok Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Mexikó lehettek. A Pegasus-üggyel kapcsolatos első őrizetbe vétel Mexikóban történt a hét elején.

Kósa Lajos fideszes képviselő a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként csütörtökön elismerte: a magyar Belügyminisztérium (BM) is vásárolt a Pegasus kémszoftverből. Később Stummer János, a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke erre azt mondta, hogy ugyan meg tudja erősíteni, amit Kósa mondott, de a minősített adattal való visszaélés miatt akár 3 év letöltendőt is kaphatnak. A DK-s Vadai Ágnes pedig azt mondta, Pintér Sándor belügyminiszter meghallgatásán – aminek jegyzőkönyvét 2050-ig titkosították – nem az hangzott el, hogy a BM vette volna meg a szoftvert, azt azonban nem mondhatta el, hogy ki írta alá a szerződést magyar oldalról. Az ügy hazai fejleményeit ebben a cikkünkben foglaltuk össze, egy másik videóban pedig itt reagáltattuk korábban a képviselőket.

Kövess minket Facebookon is!