Kövér László: Gyurcsány egy rendőr ravatalánál szeretett volna ott lenni 2006-ban

2021. október 22. – 09:25

frissítve

Kövér László: Gyurcsány egy rendőr ravatalánál szeretett volna ott lenni 2006-ban
Kövér László a visegrádi és a délkelet-európai országok házelnökeinek konferenciáján az Országházban 2021. szeptember 24-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

„Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók” – mondja Kövér László az ellenzéki összefogásról a Magyar Nemzetnek adott terjedelmes interjúban. Aki benevez a „ki a legjobb Gyurcsány Ferenc” című versenyre, az olyan lesz a házelnök szerint, mint Gyurcsány Ferenc, „csak gyöngébb kiadásban, elveszíti az önállóságát, és erkölcsi értelemben is hasonul a DK elnökéhez”.

Az egész magyar demokrácia szégyenének nevezi a házelnök, hogy Gyurcsány még ma is a politikai porondon van, és „egy véreskezű kommunista gyilkos véresszájú unokáját maga előtt tolva kíván visszatérni a hatalomba”.

„Szégyene ez a magyar igazságszolgáltatásnak is, hiszen még Szanyi Tibor is azt mondta, hogy Gyurcsány Ferencnek vagy a Csillagbörtön, vagy a Lipótmező lett volna a megfelelő hely”

– fogalmaz Kövér, majd hosszasan arról értekezik, hogy Gyurcsány miként szőtt összeesküvést a magyar demokrácia megdöntésére 2006-ban.

Az összeesküvés része volt a házelnök szerint a tévészékház ostroma is. „Előre megtervezett provokáció volt, aminek – a forgatókönyv szerint – emberhalállal kellett volna végződnie.” Csak a Jóisten gondviselésének köszönhető szerinte, hogy nem lett halálos áldozata.

„Gyurcsány Ferenc másnap a kamerák előtt az egyik sérült rendőr betegágyánál állt, de valójában a ravatalánál szeretett volna ott lenni, hogy az utcai zavargásokat felhasználva a felelősségét az ellenzékre hárítsa.”

Arról szólt az egész forgatókönyv, folytatja a házelnök, hogy Gyurcsány eltüntesse ellenfeleit a legitim politika színpadáról.

Megmagyarázhatatlanul békés természettel vagyunk megáldva

Az, hogy Gyurcsány még mindig itt van a politikában, annak a béketűrő mentalitásnak köszönhető Kövér szerint, amit hosszas gondolatmenettel egészen a honfoglalásig vezet vissza. A házelnök állítja, Munkácsy Mihály honfoglalásról készült festménye hitelesen ábrázolja a történelmet, „hiszen nem egy másokat erőszakosan letaposó hódító nép diadalát örökíti meg, hanem

azt a pillanatot, amikor a Kárpát-medencében élő népek elfogadták a honfoglaló magyarok bejövetelét és primátusát. Ez azért volt lehetséges, mert mi katonanép voltunk, a többiek pedig földművelők.”

Kövér szerint a magyarokat sokáig harcias népként tartottak számon, miközben „megmagyarázhatatlanul békés természettel vagyunk megáldva”.

„Nem bonyolódtunk például hódító háborúkba az ország határain túl. 1848 is vértelen forradalom volt. 1956. október 23-án is békésen indultak az események” – folytatja a történelmi sort, és 1990-ben is vérontás nélkül zajlott le az átmenet. „Még egy pofon sem csattant, pedig most már úgy látom, hogy azért igény lett volna néhányra. Lehet, hogy nem mindig jó dolog, ha egy nép ennyire békésen, nyugodtan kezeli csak a konfliktusait.”

Az interjú egy másik részén az is kiderül, hogy Kövér szerint a magyar nemcsak katonanép, hanem jogásznemzet is. Némi naivitással mindig jogi eszközökkel próbáltuk kiküzdeni az igazunkat korábban, és nem értettük, ha a jog szerint nekünk van igazunk, milyen erkölcsi és jogi alapra támaszkodik az, aki ezt nem ismeri el – mondja.

„Egészen 2010-ig tartott, mire megértettük, hogy a politika alapvetően az erők játéka, amiben annak van igaza, aki érvényesíteni tudja az álláspontját.”

Azóta sikerült szerinte bebizonyítani, hogy demokratikus, békés eszközökkel is lehet az érdekeket határozottan érvényesíteni, akár még annál is jobban, mint ami az erőnkből és a politikai súlyunkból következne. „De nem árt vigyázni, nehogy a béketűrés balekságnak látsszon politikai ellenfeleink szemében” – figyelmeztet a házelnök mindenkit.