Orbán: Brüsszel miatt magasak az energiaárak, az LMBTQ-lobbi miatt nem jött meg a pénz az EU-tól

A Bajnai–Gyurcsány-kormány hagyatéka, a járvány, Brüsszel, az LMBTQ-lobbi – ezek a magyar gazdaság erősödését nehezítő tényezők Orbán Viktor szerint, aki a szokásos pénteki, párbeszéd formában előadott nyilatkozatában beszélt arról a Kossuth rádióban, hogy milyen sikereket ért el mindezek ellenére a magyar gazdaság, amely azonban így is „vékony jégen áll.”

Járvány

„Csak az oltás ad védelmet” – mondta a kormányfő, de egyelőre az oltottak száma beragadt valamivel 6 millió alatt. 800 ezren azonban már a harmadik oltást is megkapták, Orbán Viktor a jövő héten maga is újra beoltatja magát. „Én is felveszem, nem vagyok félős, de most úgy érzem, szükségem van erre az oltásra.”

Idézte Merkely Béla nyilatkozatát, amely szerint mindenkit megtalál a vírus, aki nincs beoltva. A felvetés, hogy az oltakozást pénzzel ösztönözzék, Orbán szerint meglepően hangzik „a magyar fülnek”, így ez nem merül fel, Magyarország „komoly ország”.

Brüsszel miatt is rezsipánik Nyugat-Európában

Továbbra sem lehet engedni, hogy a lakossági energiafogyasztásban a piaci árak érvényesüljenek, mert „Magyarországon sok családot meggyötör a rezsi”. Meg kell védenünk a rezsicsökkentést – mondta a kormányfő, aki szerint enélkül egy átlagos magyar család ma évente 360 ezer forinttal fizetne többet az energiáért. Hogy a piaci árak mit jelentenek, azt a benzinárakon itthon is lehet látni, külföldön pedig a lakossági energiaárak elszállásán. Az energiapiacon megugrott árakról itt olvashat bővebben.

Ez azonban nem véletlen, Orbán szerint Brüsszel szándékosan idéz elő olyan helyzetet, hogy a gáz- és szénalapú energia ára növekedjen, mert úgy vélik, így lehet küzdeni a klímaváltozás ellen, rákényszerítve a gazdaságokat a kevésbé környezetszennyező energiaforrásokra. Azonban, ha ilyen forrás nincs, akkor maradnak a magas áron elérhető források.

„Elbaltázták. Brüsszel nem a megoldás, hanem maga a probléma"

– közölte Orbán, aki szerint a baloldali kormányok alatt mindig emelkednének az energiaárak, ha a nemzetközi érdekek úgy kívánják, mert azt a baloldal mindig kiszolgálja.

„Brüsszel ahelyett, hogy segítene, súlyosbítja a helyzetet."

A két hét múlva esedékes EU-s miniszterelnöki csúcson ezért a rezsikérdést napirendre kell tűzni.

A gazdaság sikeres, de vékony jégen áll

A magyar gazdaság egyike az EU 10 országának, amely elérte a járvány előtti szintet, „mert a magyar emberek dolgoztak”. Más lehetősége az országnak nincs, nincsenek energiaforrásai, nehezebb helyzetben van, mint az az ország, „amely nem veszítette el a területeit, szemben velünk”, így „nekünk csak egy munkából működtetett gazdaságra van lehetőségünk.”

Rendszeresen visszatért Orbánnál a Gyurcsány–Bajnai-kormány, amely magas államadósságot, magas rezsiköltséget és rossz szabályozókat hozott, ami miatt „segélyből jobban megérte” élni, mint munkából.

Most azonban lehetőség van 80 ezer forintos nyugdíjprémiumra, a 13. havi nyugdíj felének, de az is lehet, hogy az egészének a visszatérítésére – az emelés így a beígértnél is magasabb lesz a választás előtt –, 1,9 millió, gyereket nevelő családnak szja-visszatérítésre, utóbbi 600 milliárd forintot jelent.

• Jöhet a 200 ezer forintos minimálbér – amely magasabb, mint „a Gyurcsány–Bajnai-kormány idején az átlagbér volt –, bár ehhez a vállalkozók adóterheinek csökkentése is szükséges.
• Emellett 21 százalékkal növelik az ápolónők bérét,
• 20-szal a „szociális világban" és „a kultúrában dolgozók bérét".
• Elismerte, hogy a pedagógusoknak „igazuk van", itt az idő 2014-után az újabb béremelésre, ez jövőre 10 százalékos, 2023-ban „látványosabb" lehet.

A polgári kormány sosem lépi át a korlátot, miszerint „hitelből nem lehet bért emelni”. Erre volt már példa, így vitték csődbe az országot a Gyurcsány–Bajnai-kormány idején – mondta el sokadszorra a félórás interjú alatt a kormányfő.

A meleglobbi miatt nem jön az EU-s hitel

„A magyar gazdaság jó állapotban van, mondhatjuk, de nem szabad elfelejteni, hogy a magyar gazdaság, amin áll, az vékony jég”, mert a magyar államadósság magas. Ezt előbb a Gyurcsány–Bajnai-kormány emelte magasra, majd a pandémia, így ismét 75-80 százalékon áll a GDP-hez viszonyítva, amit 50 százalék alá kell vinni, mert azok az országok, ahol ez 150 százalék, már a „rabszolgaság kapujában” állnak – figyelmeztetett a kormányfő.

Magyarországnak tehát szüksége van az EU által közösen felvett hitelre a járvány elleni károk elhárításához, ám egyes országok ezt már júniusban megkapták, Magyarország még mindig nem, ami „nem fair”.

Márpedig Magyarország ezt a pénzt nem kapta meg „az LMBTQ-lobbi miatt, ez a nem hagyományos, nem tudom, hogy kell, nem akarok senkit megbántani, akik nem úgy élnek, mint mi, nem lány szeret fiút, hanem összevissza”, „ezeket kell beengedni az iskolába”, amit a magyar kormány visszautasít, ahogyan ezt Orbán már korábban is tette a Kossuth rádióban.

„De mi köze ennek a gazdasághoz?” – vetette fel Orbán a melegellenessé tett pedofilellenes törvényt érő kifogásokkal kapcsolatban – a törvényről nem téve említést. Szerinte azt követeli az EU, hogy „átengedjük a gyerekek szexuális nevelését mindenféle LMBTQ-aktivistának” – ezért Magyarország nem kapta meg a forrásokat, amelyeket emiatt máshonnan kell elővenni.

A magyar gazdaság nem szenvedhet kárt amiatt, hogy Brüsszelben összekeverik a gazdaságpolitikát a szexuálpolitikával.

Karikó Katalin Nobel-díj nélkül is hős

Orbán zárásképp arról beszélt, hogy nem kapott ugyan Nobel-díjat a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcina kifejlesztését lehetővé tévő tudós, Karikó Katalin, de ő milliók életét ettől függetlenül megmentette, így díj híján is hős.

Azonban Orbán szerint nemcsak a Nobel-díjra kell figyelni, hanem más versenyekre is, például a szakmunkások nemzetközi versenyeire, ahol a magyar fodrászok, weblapkészítők, bútorasztalosok jól teljesítenek. „Nagy szakmunkásvilág van Magyarországon, sűrű, erős világ”, „Magyarország dobja ki magából az egyre jobb szakmunkásokat.” Orbán felhívta a figyelmet, hogy világszínvonalú szakmunkások nélkül nem lehet a világ élvonalába tartozni, ez legalább annyira fontos, mint a Nobel-díj.