Soha nem látott magasságban, egy év alatt négyszeresére nőtt az áram ára

2021. október 01. – 08:14

frissítve

Soha nem látott magasságban, egy év alatt négyszeresére nőtt az áram ára
Nagyfeszültségű távvezeték Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Szeptember vége és október eleje döbbenetes rekordot hozott a hazai áramárakban (és a gázárakban is). Sajnos az okok alapján a magas árak és a piac nagy változékonysága nem csak átmeneti jelenség lesz.

Mit szólnának, ha a benzin ára a jelenlegi 450 forintról 2022. október elsejére négyszeres árra, azaz 1800 forintra ugrana? Eléggé mellbevágó változásnak tűnik, de a hónapok óta tartó áram- és gázáremelkedés ilyen vagy ennél is nagyobb áremelkedéseket hozott.

200 felett

Szerencsére a Neoton Família 220 felett című számát még indokolatlan lenne belinkelni, de ha Csepregi Éva azt énekelte volna, hogy 208 felett (szótagszámra az is kijön), akkor már aktuális is lenne a sláger.

Olyat ugyanis még nem láttak a magyar áramkereskedők, hogy a határidős áramárak „kettessel kezdődjenek”, vagyis a HUDEX (Hungarian Derivative Energy Exhange, vagyis a határidős energiapiac) oldalán bóklászva 2021. szeptember 30-án a jövő januári határidős ár már 208 euró/MWh felé is jutott, de a 2022. első negyedéves ár is 200 euró felett volt.

Négyszerezés

Kíváncsiságból megnéztük ugyanezt egy évvel korábban, a bázis napján, vagyis 2020. szeptember 30-án a negyedéves (akkor még 2021 első negyedévére vonatkozó) ár 51,3 euró/MWh volt, egyáltalán nem költői (na jó, egyáltalán nem újságírói) túlzás volt a négyszeres ár.

Gyorsan rögzítsük, hogy a témával szeretnénk majd részletesebben is foglalkozni a Telexen, hiszen gondoljunk csak bele, hogy mindez milyen terheket ró a lakosságot „rezsicsökkentett” áron ellátó hazai szolgáltatókra, amelyek immár csak a töredékét kapják meg a piaci árnak. Abba viszont inkább ne gondoljunk bele, hogy miként nézne ki mostanában egy lakossági áram, gáz- vagy távfűtési számla, ha ez a mesterséges sapka nem lenne.

A gáz még többet drágult

Hiszen, mint azt Szabó Gergely, a MET energiakereskedő regionális elnöke szeptember 30-án, a Portfolio Energy Investment Forum 2021 konferenciáján elmondta,

a gázpiacon még valamelyest az árampiacnál is nagyobb a drágulás.

Az egyébként némileg meglepő volt, hogy az eseményen megjelent rengeteg hazai energetikai szakember nem igazán foglalkozott az aktuális piaccal, természetesen az olyan témák, mint a karbonsemlegesség, az energiaátmenet vagy a hidrogén hihetetlenül fontosak, alapvetően határozzák meg a következő éveinket, de azért most is van némi ramazúri.

A helyzetre amúgy Orbán Viktor is kitért október 1-jén, pénteken adott rádióinterjújában, ő a gázpiacról és a rezsiharcról szólva úgy vélekedett, hogy mindenhol máshol agyonnyomja a családok költségvetését az energiaár, örüljünk annak, hogy ebből ki tudtunk maradni, és azt a miniszterelnök is megemlítette, hogy piaci áron vesszük, de piaci ár alatt adjuk a gázt.

Mi ez az egész?

Az okok szerteágazóak, a legfontosabbak:

  • a Covid utáni gazdasági fellendülés (különösen Délkelet-Ázsiában) nagy energiapiaci keresletet támaszt;
  • az energiaátmenet (a fosszilisokat elkezdtük kivonni, a megújulók még nem tudják ezeket megfelelően helyettesíteni);
  • de még politikai konfliktusok is bezavarnak (legalábbis a gázpiacon az orosz–nyugati viszály is érezteti a hatását).

Mivel ezekben egyelőre nagyon gyors visszarendeződés nem látszik, így a magas árak, de legalábbis az árak volatilitása (ugrálása, vagy szebben fogalmazva, változékonysága) velünk maradhat.

Ellátói nehézség

Említettük, hogy a lakosság mindezt egyelőre nem érzi a hatósági ár miatt, de azért ne legyünk illúzióink, ha egy energiaigényes ágazatban (legyen az műtrágyagyártás, műanyaggyártás vagy téglaégetés) az ipari szereplők ilyen változással találkoznak, az vagy áremelkedésekhez, azaz inflációhoz, vagy csődhullámhoz, azaz egyes vállalatok összeomlásához vezethet.

Ahogy Szabó Gergely fogalmazott, Magyarországon aligha kell a közeljövőben ellátási zavarokra számítani, de reméljük, hogy ellátói zavarokra sem kerül sor.

Ez mit jelent? Értelmezésem szerint azt, hogy szerencsére a külföldi országokkal összekötött áram- és gázrendszereink stabilak, és ilyen ár mellett természetesen lesz kínálat is.

Szóval nem ellátási, hanem inkább ellátói kockázat merülhet fel, utóbbi annak a kérdése, hogy miként kezeli ezt a nehéz helyzetet az, akinél lecsapódik a „rezsiár” és a piaci ár közötti olló kinyílása. Magyarországon ez elsősorban az MVM-csoport feladata, a cég vezetőváltásáról éppen az elmúlt napokban írtunk. Már akkor is kitértünk rá, hogy Czepek Gábor, az új vezető az első munkanapján rögtön történelmi energiapiaci folyamatokkal szembesülhet.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!