MVM: éppen az energiapiac kritikus napjaiban váltja politikai kinevezett a szakmai vezetőt

Mint azt a Telex.hu is megírta, távozik posztjáról Kóbor György, az MVM-csoport elnök-vezérigazgatója. A posztját elhagyó vezető legszűkebb környezetében is azt hallottuk, hogy mindenkinek meglepetés volt Kóbor távozása. A közlemény „közös megegyezésről” szól, de természetesen ez az a típusú közös megegyezés volt, amely során a szerdai bejelentés előtti napon, vagyis szeptember 28-án, kedden reggel Kóbor még aligha tudhatott ezen „közös szándékáról”, csak aznap délután találkozott az azonnali bizalomvesztéssel.

Akárkivel beszéltünk, mindenki azt mesélte, hogy Kóbornak komoly tervei voltak a közeljövőre, nehéz volt hozzá időpontot kapni, hónapokra előre tele volt a naptárja találkozókkal.

Derült égből

Az általunk elért hazai energetikai és állami vezetők közül ezúttal senki nem mondta azt, sőt nem is játszotta el, hogy számított erre a lépésre, hogy ő már tudta. Éppen ellenkezőleg, mindenki a meglepetéséről számolt be, bár az energetikában olyanok már voltak, akik azt rebesgették, hogy „lefolyt a kávé”, de ők is mindig csak azt mondták, hogy talán a választások után ismét változás lesz a nagy energetikai cég élén. Ha fordul a politikai irány, akkor azért, de még ha nem is fordul, akkor is új ember kellhet.

Azt hallottuk, hogy Kóbor György összességében népszerű ember volt a cégben és a versenytársak körében, lehet, hogy volt, aki felrótta neki a vezetési stílusát, nyilván sok kritika érte, amikor az MVM hajlandó volt megvenni a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrincéktől, de azt nem mondta senki, hogy Kóbor ne értene ahhoz, amit csinál.

Emellett nagyon fontos pozitív tulajdonsága volt a lazasága és a dinamizmusa. Ha ő adott elő, akkor az életszagú, spontán és érthető volt, egyáltalán nem a magyar állami energetikai vezetőkre gyakran jellemző „csak legyek rajta túl probléma nélkül” jellegű szürke nyilvános szereplés jellemezte, ahol az előre megírt, kimódolt fordulatokat ismertette valaki a közönségével.

Az energetikában olykor felmerül, hogy valami nagy, régóta húzódó lobbiharc indult be újra, egy időben például a Mol és az MVM világa ütközött, vagy volt, amikor a Lázár János- és a Seszták Miklós-féle erővonalak, biztosan volt pár év, amikor ez valódi súrlódás volt, de most – az óhatatlan érdekkülönbségek ellenére – ezek a felek nagyon jól megtalálták a hangot.

Mi lehetett az ok?

A következőkben felsorolunk pár eseményt, amely mostanában történt, és amelyet szóba hoztak a beszélgetőpartnereink, de ezek inkább csak az iparági környezetet mutatják be, mert Kóbor közeli munkatársai sem tudnak arról, hogy ezek lettek volna a konkrét konfliktusforrások.

Kóbor György is annak a csapatnak a részese volt, amely aláírta a 10+5 éves magyar–orosz gázszerződést, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, vagyis a „főtárgyaló” nagy sikerként élt meg, Szijjártó amúgy is nagyon lelkes „energetikai” miniszter újabban, az október elsején induló déli betáplálást előtt is személyesen szeretné megtekinteni a helyszínt (Kiskundorozsmán).

Bár a nagy szerződés (állítólag a holland tőzsdei árhoz kötött) belső elszámolási árát ugyan nem mindenki látta annyira kedvezőnek, mint a politika, de a tárgyalások miatt politikai felelősséget nem kellett elvinnie a magyar gázimport kereskedelmi-szakmai felelősének, vagyis Kóbornak. A hosszú szerződés legfeljebb úgy jött elő a beszélgetésekben, hogy a kormány megvárta, hogy ez megtörténjen, és utána egy korábbi konfliktus miatt leszámolt az MVM első emberével.

Nem szakmai, bizalmi ügy

Azt hallottuk, hogy a távozás oka eleve nem szakmai kérdés volt, hanem bizalmi. A romantikus magyarázatokban szerepeltek olyan verziók is, hogy Kóbor valamit nem volt hajlandó végrehajtani. Erről nem tudunk semmit, de azért amikor a NER-rel kellett üzletelnie az elnök-vezérigazgatónak, nem tűnt nagy ellenállónak, az MVM például megvette a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrincéktől, és eladta a csoport értékes informatikai cégét, az MVM Netet.

Igaz, itt annyiban védhető volt Kóbor helyzete, hogy ő egy állami cég vezetőjeként még csak egy másik állami cégnek, az Antenna Hungáriának adta el a több stratégiai jelentőségű kormányzati távközlési infrastruktúrát működtető társaságot, majd az Antenna egy újabb lépéssel összebútorozott a 4iG-vel, és egy közös magán-állami távközlési konglomerátum kialakítását határozta el.

Más azt említette, hogy Pakssal is vannak most zavarok, de azért ez nem annyira az MVM sztorija.

Kommunikáció

Az is érdekes időzítés volt, hogy Kóbor lendületes, a jövőt tervező interjút adott az Indexnek, és a Portfolio.hu szeptember 30-i (vagyis Kóbor utolsó munkanapjára eső) energetikai konferenciáján is felszólalt volna. Ez utóbbi végül alighanem elmarad már.

Az ugyan feltűnő volt, hogy az indexes cikk egyes tartalmi elemei gyorsan megváltoztak az első push üzenet után, módosult a cikk címének üzenete, a Kóbor által vezetett társaság megnevezése is megjavult, illetve mintha lassan letisztult volna a lapnál, hogy mi a különbség egy blokk és egy teljes erőmű között, de mindezek a zavarok azért nem tűntek casus bellinek, és aligha Kóbor hibái voltak, valószínűleg nem ő fogalmazott pontatlanul.

Czepek Gábor érkezése

Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztere mindenesetre 2021. október 1-el a régi jolly jokerét, vagyis bizalmi emberét, Czepek Gábort húzta ki ismét a kalapból, őt nevezte ki az MVM élére. A jogász volt már korábban Mager Andrea államtitkára, most a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatói posztjáról érkezett, és ő egyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatóságának is az elnöke.

Czepek abszolút bizalmi embere Mager Andreának, eddig persze úgy tűnt, hogy Kóbor is az volt, a jogász mindenesetre nem energetikai szakember, de azért a felsorolt politikai tisztségeinél már találkozott az energetikai cégekkel

– mondta róla egy ismerője.

A feladata nem lesz könnyű, az MVM hatalmas expanzióban volt, hazai és külföldi cégeket vett, de közben meg kellett küzdenie az emelkedő világpiaci gáz- és áramárakkal, amely a rezsiharc miatt méretes veszteséget jelent a csoportnak. Egy másik nagy pofonként a veszteséges lakossági értékesítésre még „extraadót”, vagyis az EKR nevű új energiahatékonysági terhet is megkapta a cég, még mint veszteséges egyetemes szolgáltató is.

Mire érkezett?

A piac most azt találgatja, hogy Czepek mire kapott felhatalmazást. Csendben húzza ki a választásokig, azaz valahogy gazdálkodja ki továbbra is a rezsiharcot, vagy próbáljon valami nagyobb átalakítást? Az MVM tőzsdeképessége is halad (igaz, nem túl gyorsan).

A szakmabeliek azért elég keserűek, mint mondják, az állami energetikai cégnél mindig elég gyorsan változnak a vezetők, de így vélhetően egyre nehezebb lesz megfelelő (és valóban az energetikához is értő) szakembert megnyerni a feladatra.

„Azért az milyen, hogy egyik nap aláírsz egy 15 éves szerződést, másnap repülsz, miért kell egy felkészült szakembert magyarázat nélkül kirúgni? Ilyen Ukrajnában szokott történni, ahol már nagyon nem mernek a jó szakemberek elmenni az állami gázcégekhez, mert azonnal politikai össztűz alá kerül minden vezető”

– mesélte egy volt kolléga.

Talán egyszer megtudjuk, hogy Kóborral mi volt a baj, kinek a lábára taposott rá, de közben az államnak valahogyan azt is kezelnie kellene, hogy novemberben már 190,9 euró a forward villamosenergia ára, ez olyan, mintha a benzin egyik nap 400 forintba, aztán nem sokkal később 1000 forintba kerülne. A lakosságot közvetlenül el lehet zárni ettől az ártól, de az ipari felhasználók már nagyon zúgolódnak.