Orbán Viktor: Jövő héten én is megkapom a harmadik oltásomat

Hamarosan összefoglalóval jelentkezünk.

„Karikó Katalin a mi hősünk”, és bár „a magyar szeret elismerést kapni”, Karikó mégsem kapta meg a Nobel-díjat, summázta Orbán.

A miniszterelnök szerint bár lehet, Nobelt nem kaptunk, de a fiatal szakmunkások taroltak egy nemzetközi versenyben, és azt látni, hogy a magyarok a klasszikus szakmákban tűnnek a legjobbaknak, mint a bútorasztalos, ács, fodrász.

„Magyarország nemcsak a Nobel-díjasokon múlik, hanem azon is, lesznek-e jó szakmunkásaink. Ha Nobel-díj nem, egy szakmunkás-díj azért beesett” – fejezte be megszólalását Orbán.

Magyarország a többi országhoz hasonlóan megegyezett Brüsszellel, hogy közösen vesznek fel hitelt, az országok pedig megkapják a rájuk eső részt. Magyarország ugyanakkor még nem kapta meg, méghozzá az „LMBTQ-lobbi miatt”, és „ez nem fair”.

„Kérdem én: mi köze van ennek a gazdasághoz? Az unió túlterjeszkedik azokon a jogkörökön, amik megilletik” – mondta Orbán, majd elismételte, hogy „ez a pénz jár nekünk, meg is fogjuk kapni”.

A csúszás miatt ezt a pénzt pótolni kell, ezért vett fel a kormány rekordösszegű hitelt.

A miniszterelnök szerint a magyar gazdaság vékony jégen áll, mert az államadósság magas, 70-80 százalékos. Ugyan sikerült időközben többször is levinni, a Gyurcsány–Bajnai-kormány alatt megnőtt, aztán a Fidesz megint levitte, de a koronavírus-járvány megint megemelte, mondta.

„Én nem akarom, hogy Magyarország belecsússzon az adórabszolgaság sorába”, vissza kell vinni 50 százalék körüli szintre a magyar államadósságot, ez a következő évek nehéz munkája lesz.

Van egy határ, amit nem lehet átlépni, „hitelből nem lehet” bért emelni, „ezért nem tudjuk egyszerre mindenki bérét megemelni”, például a pedagógusokét. Bár Orbán lenne a legboldogabb, ha mindenkinek emelhetnének, mondta.

Tárgyalni fognak a pedagógusokkal, akik „most úgy látom, épp sztrájkra készülődnek”, hogy megkapják azt, ami jár nekik.

2022. január 1-jétől béremelések várhatók:

• 21 százalékkal megemelik az ápolónők bérét,
• 20 százalékkal a bölcsődei dolgozók bérét,
• 20 százalékkal a szociális világban dolgozók bérét,
• 20 százalékkal a kultúrában dolgozók bérét.

Emellett vannak még tervek, például a minimálbér emeléséről, de arról egyelőre egyeztetések vannak.

Magyarországon kevés az energiaforrás és nyersanyag, így nem tud úgy védekezni, mint azok az országok, akik nem veszítettek el területeket. Nekünk csak egy munkából működtetett gazdaságra van lehetőségünk, mondta Orbán. Ha jól teljesítenek a gazdasággal foglalkozó emberek, akkor jól működik az ország gazdasága, de ha bármelyik is hibázik, az meglátszódik a gazdaságon is, pillanatok alatt.

Orbán szerint elérte a gazdaság teljesítménye azt a szintet, ahol a járvány előtt voltunk, ez egész Magyarország sikere, és ezért van lehetőség arra, hogy olyan lépéseket is tegyenek, amikre korábban nem volt példa. Ilyen a nyugdíjprémium, az infláció korrigálása („azt is odaadjuk a nyugdíjasoknak”), adóvisszatérítéseket csinálnak.

Csehekkel, lengyelekkel és magyarokkal „hárman vagyunk” Brüsszel ellen, hogy vonják vissza a klíma vs. rezsi javaslataikat.

„Nagy csata volt, órási volt a felháborodás, Brüsszel ahelyett, hogy segítene, tovább rontja a helyzetet. Olyan volt a hangulat, amit ritkán tapasztalok”, abban maradtak, hogy két hét múlva a miniszterelnöki találkozón folytatják a témát a rezsiről, de Orbán a csehekkel és lengyelekkel „tartani fogja a frontot”.

„Hogy jön a rezsikérdéshez Brüsszel, ugye?” – tette fel a kérdést Orbán. A válasza: kitalálták azt, hogy a klímavédelem ellen úgy kell harcolni, hogy az energia árát emelni kell. Azt gondolják, akkor lehet rákényszeríteni az államokat arra, hogy részt vegyenek a klímavédelemben, hogy árakat emelnek. Ezért „Brüsszel döntő szerepet játszott abban, hogy a világban rezsiválság alakult ki”.

A magyar családoknak kényes kérdés a rezsikérdés, „a háziasszonyok jobban tudják, mint én, kiszámolják a havi kasszát, pontosan tudják, mennyit kell rezsire fizetni” – mondta Orbán, aki szerint Magyarországon harci kérdés is a politikában, mi legyen a rezsiárakkal. A miniszterelnök szerint a kormány megvédte a rezsikérdést az ellenzékkel szemben, „ki kell tartanunk a mostani helyzet mellett, meg kell védenünk a rezsicsökkentést”, és világossá kell tenni, hogy Magyarországon nem nőhetnek a rezsik a háztartásokban.

„Lehet, hogy éppen ez fog engem megvédeni a betegségtől, és az időseket attól, hogy idő előtt távozzanak közülünk” – mondta a miniszterelnök.

Orbán szerint sokan hisznek a rémhíreknek, ezért nem oltatják be magukat.

800 ezer ember már megkapta a harmadik oltását, Orbán is elmegy a harmadikért jövő héten.

„Esős, szomorkás ősz van, mi ezt nem szeretjük, de a vírusnak ez a kedvenc időszaka” – mondta Orbán Viktor a koronavírusról. Elismételte azt is, hogy lehet próbálkozni maszkkal, de csak az oltás segít, és Merkely Béla is azt mondta, hogy a vírus mindenkit megtalál, aki nincs beoltva.

Orbán Viktor tíz éve csak és kizárólag a kormányközeli sajtónak ad interjút, a Kossuth rádióban rendszeresen szólal meg péntekenként. Ezzel szemben a közszolgálati rádiónak adott interjúkban váratlan, meglepő kérdések nem hangzanak el, ráadásul a kérdések sokszor leginkább állítások. A kormányfő maga mondta el 2019-ben, miért nem áll szóba nem baráti sajtóval: szerinte egy interjú nem bikaviadal, és máshogy is el tud jutni a választókhoz.

Orbán 2019 elején azt hangoztatta, hogy Magyarországon baloldali, liberális és kormányellenes médiatöbbség van, majd tavaly ősszel Olaszországban már arra utalt, mintha ez kiegyenlítődött volna: „ha a magyar médiára vetünk egy pillantást, akkor a baloldalnak maximum 60, de inkább csak 50 százaléka van, és a keresztény-konzervatív jobboldalnak szintén 40-50 százaléka van”.

A magyar média helyzetéről itt olvashat bővebben is.