Kormányzása egyik legnehezebb évére készülhet Orbán

2020. december 29. – 07:55

frissítve

Kormányzása egyik legnehezebb évére készülhet Orbán
Orbán Viktor nyilatkozik a sajtónak az uniós költségvetési tárgyalásokat követően 2020. február 21-én Brüsszelben – Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Történelmi recesszió és a Fidesz rég nem látott népszerűségvesztése után fordulunk rá 2021-re. Orbán Viktor jövőre kemény meccsekre számíthat az Európai Parlamenttel és az Egyesült Államokkal, miközben az év második felében valószínűleg már az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjével is szembe kell néznie. A külső elemekkel vívott harcokon túl a kormányfőnek a saját pártjában is akad tennivalója.

2020 gazdasági szempontból a legrosszabb év 2010 óta, de Matolcsy György jegybankelnök szerint benne van az elmúlt 100 év 5 legrosszabb éve között is. A koronavírus-világjárványt követő recesszió idén a várakozás szerint 6 százalék feletti GDP-visszaesést hozhat, amit megérez a lakosság is: június óta csökkent a fogyasztói bizalmi index, az emberek egyre rosszabbnak látják a saját pénzügyi helyzetüket, ez pedig korrelál a Fidesz-KDNP népszerűségével is:

a Závecz december eleji felmérése szerint augusztus óta félmillió szavazót vesztettek a kormánypártok.

Ha Orbánék támogatottsága viszonylag szorosan együtt mozog a gazdasági helyzettel (ahogy történt ez az elmúlt tíz évben szinte mindig), akkor a miniszterelnök bizakodhat, hogy a népszerűségvesztés nem lesz tartós. Mivel a jelenlegi gazdasági válságot szigorú korlátozó intézkedésekkel mesterségesen okozták az államok, hogy lassítsák a járvány terjedését, és a megbetegedések száma ne feszítse túl az egészségügy kapacitásait, ezért mindenki arra számít, hogy a kilábalás gyorsabb lesz, mint a 2007-2008-as világválságot követően.

A Magyar Nemzeti Bank és az IMF előrejelzése is azt mutatja, hogy jövőre Magyarországon is ismét növekedés várható, a GKI szerint pedig 2022-re érheti el a magyar gazdaság a 2019-es szintet. A kilábalást segíti, hogy Magyarország is részesül az uniós helyreállítási alapból, ugyanakkor sok múlik azon, hogy miközben egész évben marad a járványügyi készültség, mennyire tudnak beindulni a járvány által leginkább sújtott szektorok, a turizmus és a vendéglátás; lesz-e például nyári szezon, és ha igen, mekkora.

A kormány mindenesetre úgy számol, hogy márciusig több ezermillió euró értékben ki tudnak majd írni uniós pályázatokat, de nagyon konkrét gazdasági becslésekbe a kabinet sem akar bocsátkozni, mivel minden attól függ, hogy mikor kezdődhet, illetve mikorra fejeződhet be a tömeges oltás.

Miközben a kormány megítélése szempontjából fontos, hogy milyenek a lakosság gazdasági kilátásai, a választást nem csak az fogja eldönteni, hogy lesz-e konjunktúra 2022-re. Az önkormányzati választások idején uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedés volt Magyarországon, a Fidesz mégis kikapott a nagyvárosok felében.

Célkeresztben az illiberális populisták

A külpolitika szempontjából nem mondhatni, hogy jól alakult Orbánnak 2020, a jövő évi kilátásai pedig talán még az idei év fejleményeinél is rosszabbak. A kormányfő mindent feltett Donald Trump győzelmére, saját bevallása szerint nem is volt B terve az amerikai elnökválasztáson. Trump veresége rossz hír a jobboldali populistáknak, Orbán az elmúlt években mindig úgy beszélt, mintha a hozzá és Trumphoz hasonló emberek lehetnének képesek megmenteni a világot az abnormalitástól. Ebben a küzdelemben Orbán elvesztette egyik legfontosabb szövetségesét.

Orbán Viktor és Donald Trump találkozója 2019. május 13-án Washingtonban, a Fehér Házban – Fotó: Brendan Smialowski / AFP

A szimbolikus veszteség mellett Orbán a Trump-adminisztráció alatt az USA különösebb rosszallása nélkül tudta szorongatni a magyarországi civil szervezeteket, és alakítani a magyarországi médiaviszonyokat. A korábbi tapasztalatok alapján ennek az Orbán szempontjából kényelmes helyzetnek valószínűleg vége – ahogy azt a választás előtt készült videónkban bemutattuk.

De nemcsak a második Obama-adminisztráció alatti magyarországi történések miatt tűnik úgy, hogy a január 20-án beiktatott Joe Biden idején az amerikai külpolitika igyekezni fog megvédeni a vele egy szövetségi rendszerben lévő államok demokráciáit, az új elnök külpolitikai csapatának tagjai is erre utalnak. A külügyminiszter Antony Blinken lett, akinek apja 2017-ben bírálta a CEU elüldözését, ő maga pedig úgy látja, hogy az Egyesült Államokhoz hasonló nagyhatalmaknak kötelességük terjeszteni a demokrácia eszméjét. A politikust ebben a cikkünkben mutattuk be részletesen.

Biden nemzetbiztonsági főtanácsadója sem kecsegtet túl sok jóval az Orbán-kormány szempontjából: Jake Sullivan szerint úgy lehet a leghatékonyabban fellépni az illiberális programot hirdető populisták ellen, ha lebuktatják a korrupt vezetőket. Márpedig a nemzetközi illiberalizmus egyik zászlóvivője Orbán Viktor, aki 2015-ben Tusványoson fejtette ki, hogy a liberális demokrácia helyett ő illiberális demokráciát fog építeni Magyarországon.

Németországból is új szelek fújhatnak

Az európai külpolitikában Orbán számára a legfontosabb fejlemény, hogy a brüsszeli szexorgia miatt elvesztette legfontosabb uniós politikusát, Szájer Józsefet, akiről úgy tartották, hogy ő egyengette el a kormányfő állandósuló uniós konfliktusait az Európai Néppártban (EPP). Ugyanezen a vonalon hiányozhat majd a jövőben Gottfried Péter, aki szintén fontos háttérembere volt Orbánnak Brüsszelben, 2021. január 1-től azonban felhagy minden diplomáciai tevékenységével, és csak a Monetáris Tanácsban végzett munkájára fog koncentrálni. Szájer mellett további presztízsveszteség, hogy Manfred Weber legestapózása miatt az EPP-ben felfüggesztették Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP EP-s delegációvezetőjének képviselői jogait.

Eközben a Fidesz 1,5 éve nem tudja stabilizálni a helyzetét az EPP-ben, továbbra is fel vannak függesztve. Orbán legutóbb arra tett ajánlatot Webernek, hogy a Fidesz hátrébb lépne és lazábban kapcsolódna a frakcióhoz, az EPP elnöke, Donald Tusk pedig arról beszélt hogy a Fidesz nem illik a legnagyobb európai pártcsaládba. Bárhogyan is alakul a Fidesz és az EPP kapcsolata, Orbán pártjának arcvesztés lenne, ha kidobnák a Néppártból. De a megalázó procedúránál talán fontosabb, hogy egy ilyen esemény után a Néppárton kívül csökkenne a miniszterelnök európai érdekérvényesítő képessége, a Fidesz pedig az EP-ben csak kevésbé jelentős, vagy akár teljesen jelentéktelen frakciókhoz csatlakozhatna, míg most azért egy klubban ülnek a a német CDU-val és a CSU-val.

Ha 2020-ban Orbán szempontjából kulcsfontosságú volt az amerikai elnökválasztás, akkor létfontosságú lesz a németországi szövetségi választás, ahol eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. A német kancellár szerepe meghatározó volt abban, hogy végül Orbán nem vétózta meg az uniós költségvetést, és el tudták fogadni a jogállamisági mechanizmust, Orbán európai lépéseit és mozgásterét alapvetően határozza meg, hogy milyen viszonyban van vele a német vezetés.

Angela Merkel és Orbán Viktor üdvözli egymást a brüsszeli EU-csúcson 2020. október 1-én – Fotó: Olivier HOSLET / POOL / AFP

Mindeközben 2021. január 1-től életbe lép a jogállamisági mechanizmus, amely körül még sok a bizonytalanság, de kemény ütközetre lehet számítani az Európai Parlament és a kormány között. Az EP jelezte, hogy gyorsított eljárást próbálna kérni, ha Orbán vagy a lengyel vezetés az Európai Unió bíróságán támadná meg a mechanizmust, amelynek a tárgyalása normál esetben akár évekbe telhetne.

Változik a közhangulat

2020 talán legfontosabb belpolitikai eseménye Orbánnak a szerencsi időközi választás volt. Bár a kétharmad csak szimbolikusan volt veszélyben, az önkormányzati választásokat követően nagy volt a tét a Fidesznek, hogy meg tudnak-e tartani egy masszívan fideszes körzetet a teljes ellenzéki összefogással szemben. Ennek megfelelően óriási erőbedobással kampányoltak a kormánypártok, Koncz Zsófia győzni tudott, azonban a körülményeket és a különbséget figyelembe véve az ellenzéki kommentárok is biztatónak találták az eredményt.

Bár a kétharmad megmaradt, 2020 végére mégis jelentősen megváltozott a magyar belpolitika szerkezete: megállapodtak az ellenzéki pártok, hogy közös listán indulnak, közös miniszterelnök-jelöltet állítanak, és közös jelölteket állítanak mind a 106 választókerületben.

Év végére a közhangulat is 2010 óta szokatlanul alakult, egymás után jelentek meg az olyan közvélemény-kutatások, amelyek szerint a közösen induló ellenzéki pártok legyőznék a Fidesz-KDNP-t, ilyenre pedig még nem volt példa a NER történetében.

(Igaz, 2015 elején – a netadó, a kitiltási botrány és az urizálás vita hatására – is volt olyan pillanat, amikor magukhoz képest nagyon mélyen volt a kormánypártok támogatottsága, azonban akkor még fel sem merült, hogy széles körben összefogjanak az ellenzéki pártok.)

A következő választás előtt a Fidesz sem sugároz magáról túlságosan magabiztos képet: ősszel kiderült, hogy nem indítják el Budapesten Kocsis Mátét, Gulyás Gergelyt, Varga Mihályt és Hollik Istvánt, amiből arra is lehet következtetni, hogy a párt már eleve feladta 2022-ben a fővárost, amely nélkül a kétharmad megszerzésére sincs esély.

Mit fogunk látni százmilliószor?

2021 egyik nagy belpolitikai kérdése, hogy a Fidesz tovább faragja-e a választási szabályokat. Elemzők és ellenzéki politikusok szerint a kétharmaddal gyakorlatilag bármire van lehetőség, ugyanakkor kétélű fegyver lehet, ha Orbán még inkább a saját pártjának kedvezve alakítaná az indulás feltételeit. A pálya már így is erősen a Fidesznek lejt, ha ebbe belenyúlnak a kormánypártok, azzal azt is kockáztatják, hogy jobban feltüzelik az ellenzéki tábort, és kivívják a bizonytalan szavazók ellenszenvét.

Orbán Viktor és Gulyás Gergely szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. december 15-én – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

A következő év fontos eseménysorozata az ellenzéki előválasztás lesz. Az önkormányzati választás tapasztalata alapján az előválasztás képes mobilizálni az ellenzéki szavazókat, kampányüzemmódba állítja az ellenzéki szervezeteket, bemozgatja a pártok aktivistáit, az egymással vetélkedő jelölteken keresztül pedig a nyilvánosságból is nagyobb szeletet hasíthat ki Orbán politikájának bírálata. A jelenlegi tervek szerint 2021 őszére zajlanának le az előválasztások, vagyis 9 hónap múlva meglehet Orbán kihívója.

Az ellenzéki sorok rendezése mellett az is lényeges lesz jövőre, hogy a Fidesz milyen téma köré kezdi el felépíteni a kampányát. Az egyik elem már biztosan megvan: Gyurcsány Ferenc. Orbánék valószínűleg úgy számolnak, hogy a volt miniszterelnök személyén keresztül hatékonyan tudják támadni a közös ellenzéki listát, lemorzsolni az ellenzéki voksokat és nagy számban elijeszteni a bizonytalanokat, miközben Gyurcsánnyal biztosan lehet fanatizálni a fideszes tábort is. Az ipari mennyiségű gyurcsányozás előszele már a legutolsó Kormányinfót is megcsapta, ahol kis túlzással Gulyás Gergely többet beszélt Gyurcsányról (akit a magyar politika legkorruptabb emberének nevezett), mint bármi másról.

Kérdés ugyanakkor, hogy Gyurcsány mellett miről fog szólni a Fidesz kampánya. 2020 úgy indult, hogy hónapokig építgették a „magyarok igazságérzetét sértő” ügyekről szóló Nemzeti Konzultációt, amelyet aztán nehéz szívvel el kellett engedniük a járvány miatt. Már ekkor, egy éve is látszott, hogy Orbánék próbálnak olyan új ügyeket keresni, amelyekben a migrációhoz hasonlóan az ellenzéki szavazók jelentős része is velük ért egyet. A koronavírus még legalább hónapokig meghatározó téma lesz 2021-ben, egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy a kormánypártok újra előveszik a börtönkártérítéseket (ebben ráadásul év végén törvényt is módosítottak) vagy a Szeviép-ügyet, amelyek egyébként sem tűntek alkalmasnak arra, hogy meghatározzák a ciklus második felének hangulatát.

A 2014-es rezsicsökkentéshez, vagy a 2018-as migrációs tematikához hasonló „választási csodafegyver” egyelőre nem látszik a Fidesznél, ugyanakkor a sorosozás és a migránsozás biztosan meghatározó lesz 2022-ig. Ahogy Rogán Antal december közepén kijelentette:

„Ezek a viták folytatódni fognak. A migrációs akciótervet nem vonták vissza, a 34 millió migránsnak továbbra is szavazati jogot és lakást akarnak adni, a genderakciótervet is százmilliószor (!) látni fogjuk, ezekben majd harcolunk…”

A mindent a biztonság köré építő orbáni politikában az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján központi szerep juthat a keresztény kultúra és a normalitás megvédésének. Bár a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint a Szájer-botrány „egy cseppet sem tántorította el” a kormánypártokat ebben a témakörben, ahogy az alábbi videóban bemutattuk, a Szájer-ügy komoly sebet ejtett Orbánék egyik központi narratíváján:

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!