Matolcsy György a kormánynak is beszólt, amikor elmagyarázta, miként nőhetett volna az idén a GDP

Hármas válság van, egészségügyi, gazdasági és lelki, de szerencsére 2008-cal ellentétben, pénzügyi válság nem alakult ki, és ez a jegybank érdeme is – mondta Matolcsy György, az MNB elnöke. A kamatokat amúgy változatlanul hagyó december 15-i MT-ülés után úgy fogalmazott, a 2020-as egy fekete év, a 6-6,5 százalékos idei GDP-visszaesés az elmúlt 100 év ötödik legnagyobb visszaesése lehet.

A korábbi nagy mínuszok háborúkhoz, forradalomhoz, globális válságokhoz, rendszerváltáshoz kapcsolódtak, ez az első, reméljük egyben az utolsó olyan év, amelynek a teljesítményét egy egészségügyi világjárványhoz határozta meg.

Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>

„A jó hír az, hogy a jelentős ütés ellenére talpon maradtunk, és a következő évekre bizakodóan tekinthetünk” – vélte az elnök

Az eddigi legrosszabb évek amúgy ezek voltak:

• 1991-ben 12 százalékkal,
• 1940-ben 7 százalékkal,
• 2009-ben 6,7 százalékkal,
• 1990-ben 6,7 százalékkal,
• 2020-ban pedig 6-6,5 százalékkal zsugorodott / zsugorodhat a magyar gazdaság.
• 1931 4,8 százalékos,
• 1956-ban 4,5 százalékos visszaesést hozott.

Tíz jó év után

Az elnök elmondta, a fekete év előtti évtized nagyon sikeres volt, 2010-ben az EU átlagnak még csak a 66 százalékán állt az egy főre jutó magyar GDP, 2019-ben már 74 százalékra jöttünk fel, miközben kedvező volt a foglalkoztatás alakulása és stabilak maradtak az egyensúlyi mutatók.

Erre az évtizedre büszkék lehettünk, igaz a román, a lengyel, vagy az észt felzárkózás még nálunk is gyorsabb volt.

Matolcsy György szerint az idei visszaesés mértéke is kedvezőbb (alacsonyabb) volt, mint az eurózóna átlaga, vagyis még a visszaesés éve is felzárkózást hozott, ugyanakkor akik az elmúlt években nálunk is jobban nőttek, ők a visszaesés mértékében is megvertek minket (vagyis kevésbé estek vissza), ők megint csak a lengyelek, románok, illetve a lettek.

Válságok

Az elnök szerint a három nagy válság, a gazdasági, az egészségügyi és a lelki (félelem) mellett szerencsére pénzügyi válság most nem jelentkezett, és az értékelés szerint ez az MNB érdeme is, amely „megvédte az elmúlt 10 év eredményeit”.

Matolcsy György szerint az MNB hét program keretében összesen 5800 milliárd forintot öntött a gazdaságba. Ezek a következők voltak:

1. hosszú távú fedezett hitelek a bankrendszernek: 2300 milliárd forint,
2. NHP Hajrá: 1400 milliárd forint,
3. Növekedési Kötvényprogram: 600 milliárd forint,
4. állampapír-vásárlások: 1000 milliárd forint,
5. jelzáloglevelek: 300 milliárd forint,
6. MNB-osztalék a költségvetésnek: 250 milliárd forint,
7. hozzájárulás az MFB és az Exim programjaihoz: 50 milliárd forint,

Mindezt az MNB-mérleg megengedte, mert 2010 és 2019 között a GDP 40 százalékáról, 24 százalékra apadt a mérlegfőösszeg, ez most visszament 40 százalék fölé

Miért nem lett növekedés?

Az elmúlt hónapokban erős (és mint utólag jól látható, jogos) kétkedés fogadta az MNB azon előrejelzéseit, amelyek szerint 2020-ban is pozitív lehet a GDP-változás.

Matolcsy György erre is kitért. Mint mondta, az MNB előrejelzése valóban optimista volt, de azért, mert két kemény feltételezésre épült, arra, hogy a járványnak nem lesz második hulláma, illetve az állam képes lesz a közösségi fogyasztás és az állami beruházások felpörgetésére, ami kiegyenlítheti a GDP-zuhanást.

Az utóbbi időkben megszokott kormány-jegybank csörték függvényében különösen érdekes volt, ahogy Matolcsy György a recesszió okairól beszélt.

Milyen csörtékre gondolunk?

• Nagy Márton volt MNB-alelnököt Matolcsy György menesztette, de Orbán Viktor miniszterelnök alkalmazta,
• Matolcsy György a legkülönfélébb területeken is kritikákat fogalmazott meg, például egészségügyi javaslatai is voltak,
• Matolcsy György és Varga Mihály pénzügyminiszter között állandósultak a pengeváltások,
• de talán még az Orbán-bizalmas Gottfried Péter delegálása a Monetáris Tanácsba is idetartozott.

Mindenesetre Matolcsy György szerint összejöhetett volna a pozitív szaldó, de

• a második hullám 3 százalékot vitt el, ezen nehéz lett volna javítani,
• a kormányzati (közösségi) fogyasztás nálunk nem pörgött fel, „a németek ezt jól csinálták, ők ilyenkor kifestik az összes iskolákat, nekünk ez nem sikerült” – mondta Matolcsy, aki szerint ez 1 százalékos elmaradást magyarázott.
• az állami beruházásokban sem volt fordulat ,ez 1,4 százalékos hiba volt,
• végül egy lakáspiaci műhiba, vagyis a forgalmi adó 27 százalékra történő visszaemelése miatt 2020 „elveszett”, ez is 0,5-0,6 százalékot vitt el.

A jövő útja

Végül az elnök a jövőre vonatkozó következtetéseket is megfogalmazott

Idézünk ezekből a gondolatokból is:

„A jövő más, mint a múlt, ami megoldás jó volt a konjunktúra idejében, az nem lesz elég a következő 10 évben. A következő 10 év változtatásainak a 80 százalékát előre kellene hozni, így a nyugdíj, az egészségügy, a demográfia, a garanciarendszer, illetve a lakáspolitika nagy programjait. Mindehhez 3 nagy tervre van szükségünk, makrogazdasági tervre, nagy fejlesztési tervre, versenyképességi tervre.”

Végül az elnök óvatosságra is intett:

„Fontos a növekedés helyreállítása, de ne felejtsük el az egyensúlyt, 2022-ig nem kell kitűzni ezt a célt, de ne higgyünk a csábító szirénhangoknak, az adósság, a deficit mindig megbosszulja magát.”