Életfogytiglanra ítélte a magyar bíróság az ISIS-tag Hasszán F.-et

Életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte és örökre kiutasította Magyarország területéről a magyar bíróság első fokon Hasszán F.-et, a 28 éves szír állampolgárt, aki a bíróság szerint az Iszlám Állam terrorszervezet egyik parancsnoka volt. A férfit 2018 decemberében fogták el a Liszt Ferenc repülőtéren. A bíróság szerint Hasszán F. emberiesség elleni bűntett elkövetésében bűnös, amibe beletartoznak a terrorcselekmények is. Hasszán F. legkorábban harminc év múlva szabadulhat.

Hasszán F. évek óta letartóztatásban van, a Fővárosi Törvényszék dísztermébe csütörtökön több TEK-es bilincsben és vezetőszáron kísérte be.

Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, tényleges életfogytiglant kért a vádlottra, tehát hogy soha ne szabadulhasson a börtönből, és azt is kérte, hogy terrorizmus bűntettében is mondják ki bűnösnek. A védő is fellebbezett, felmentést kért a vádlottra, így az első fokú ítélet nem jogerős.

Halállista és lefejezés

Ahogy a korábbi tárgyalások tudósításaiban írtam, Hasszán F.-et 2018. december 30-án a Liszt Ferenc repülőtéren ellenőrizték, ahol egy nőt felesége irataival akart igazolni, ezért embercsempészés miatt felfüggesztett börtönt kapott, és három évre kiutasították Magyarországról. Míg a kitoloncolására várt, egy háttérben zajló nemzetközi nyomozásban kiderült, hogy a férfi feltehetően az Iszlám Állam terrorszervezet tagja, ahol egy kisebb egység parancsnoka.

A vád szerint itt az volt a feladata, hogy „halállistát” készítsen az „iszlám ellenségeiről”, akiket bosszúból vagy a lakosság megfélemlítésére ki kell végezni. Ezt a listát az Iszlám Állam felsőbb vezetése jóváhagyta, majd a férfi megszervezte és felügyelte a kivégzéseket. Több ember kivégzésében – köztük egy lefejezésben is, amit egy életlen késsel csináltak – személyesen részt vett. Utóbbit felvételre is vették, amit korábban többször is levetítettek a bíróságon. A vádlott tagadta, hogy ő lenne a felvételen, a rossz minőség miatt pedig a szakértők sem tudták biztosra állítani, hogy tényleg Hasszán F. van rajta.

A vádlott nevelőanyja és apja első vallomásában azt mondta, fia tagja az Iszlám Államnak, később az apa a tárgyalóteremben már úgy finomított, ő a vallomásában csak azt akarta elmagyarázni, hogy fia nem önszántából, hanem kényszerítésre csatlakozott a terrorszervezethez.

A bíróság korábban több tanút is meghallgatott az ügyben, és mindegyikük felismerte a vádlottat, nevén nevezték őt, és azt mondták, mindenki tudta, nem volt titok, hogy Hasszán F. csatlakozott az Iszlám Államhoz, ahol emír, tehát vezető szerepet töltött be.

Migráns = terrorista?

Hasszán F. végig tagadta, hogy az Iszlám Állam tagja lenne, azt állította, épp előlük menekültek el Szíriából 2014-ben, majd csempészek segítségével jutott családjával előbb Törökországba, aztán Görögországba, ahol menekültstátusszal rendelkezik. A nyomozásban viszont kiderült, hogy a férfi 2016 óta 16-szor járt Európában, például Máltán, Milánóban, vagy Belgiumban háromszor, pedig korábban a bíróságon értetlenkedett, hogy mi az a Brüsszel.

Azzal is védekezett, hogy gyerekkorában megsérült a lába, így aztán nem tudna sokat menni, nem tudna olyan életet élni, amit az Iszlám Állam tagjaként kéne. Ráadásul analfabéta, írni, olvasni sem tud, így halállistát sem tudna összeállítani. Hasszán F. védője szerint a férfi azért sem lehetett tagja az Iszlám Államnak, mert ő nem is vallásos, a terrorszervezet tagjai pedig azok. A halállista sem létezhet, mert ezt nem láttuk a bíróságon, nincs bizonyítékként becsatolva. Az ügyészség szerint ennek ellenére az előzetesben ülve mégis megkérdezte, milyen büntetés járt azért, ha valakit terrorizmusért ítélnek el.

Az ügyész beszédében azt mondta, ez egy nehéz ügy, már csak azért is, mert nincs helyszíni szemle, jegyzőkönyv vagy halotti szemle. A védő erre reagálva azt mondta, halottak sincsenek, „a gyilkossághoz pedig hozzátartoznak a halottak”, nincsenek szakértői vélemények, csak állítások, és egy eljárásba be nem csatolt halállista. „Mi van? Semmi” – mondta. A védő azt is kérte,

ne ítéljék el a védencét „pusztán azért, mert migráns = terrorista”.

A sok repülőjegy a védő szerint azt bizonyítja, hogy nem volt terrorista, mert nyugodtan járkált a repülőtereken, mert nem volt mitől tartania, és nem volt a nyomában egy titkosszolgálat sem. A védő szerint semmilyen tény nem mutatja, hogy Hasszának köze lenne bármihez is, a bíróságot pedig arra kérte, tények alapján hozzon ítéletet.

A vádlott nem akart beszélni az utolsó szó jogán.

A bíróság az ítélet indokolásában azt mondta, Hasszán F. valamikor 2015 környékén csatlakozott az Iszlám Államhoz, de nem lehet megállapítani, hogy pontosan mikor, 2015 májusában már biztosan az volt. Egyrészt az volt a feladata volt, hogy a terrorszervezetet eligazítsa azon a vidéken, amit ő jól ismert. Az embereket elhurcolták, azokat a házakat pedig elfoglalták, amikből az emberek elmenekültek. Elfoglalták al Shokni városát, ahol kivégzéseket hajtott végre, például részt vett egy imám nyilvános kivégzésében, az embereket arra kényszerítették, hogy azt nézzék, majd a levágott fejet ujjongva a magasba emelték. További feladata volt, hogy embereket toborozzon a terrorszervezetbe. Ezután csempészekkel Törökországba menekült. A bíróság szerint „a vádlott kétséget kizáróan” bűnös.

A magyar hatóságok tudtak róla

Amikor 2018-ban a TEK elfogta, még azzal védekezett, hogy ő a görög titkosszolgálat ügynöke, és az a feladata, hogy segítsen felkutatni az Európába érkezett dzsihadistákat, és csak azért utazgatott Európa-szerte. A HVG írta, hogy a görög titkosszolgálat ezután kiadott egy közleményt, amiben azt írták, Hasszán F. nem az ügynökük, de a létezéséről és a terrorizmusvádakról 2018 augusztusában már értesítették a többi európai országot. Így aztán a magyar titkosszolgálat is tudott a létezéséről, csak nem volt elég bizonyítékuk arra, hogy a férfi részt vett a terrorcselekményekben.

Az ilyen súlyos bűncselekményeket, mint például háborús vagy emberiesség elleni bűncselekmények, nemzetközi egyezmények alapján az ENSZ államaiban bárhol tárgyalhatják, és Magyarországnak addig kell folytatnia az eljárást, amíg valamelyik másik ország át nem veszi azt. Ezért zajlik az ügy Magyarországon.