Hát ki aláz meg így egy orvost, hogy nem engedi nyilatkozni? – kérdezte Takács államtitkár a kórházi nyilatkozatstop országában

„Most gondolj bele, hogy oké, sok az orvos jelöltjük, és egy értelmes ember elé odatartanak egy mikrofont, és nem szólalhat meg. Csak annyit mondhat, hogy press@talpramagyarok.hu, ez mennyire megalázó. Hát ki aláz meg így egy orvost vagy egy ügyvédet?”

– tette fel a kérdést Takács Péter egészségügyi államtitkár egy kedd délelőtt a Facebook-oldalára feltöltött reelvideóban. Az Igazság órája egyik adásából kivágott részlet azzal indul, hogy a Tisza Párt képviselőjelöltjei a nekik szegezett kérdések megválaszolása helyett a párt sajtóosztályához irányítják a kérdezőt:

Azon lehet, sőt érdemes is vitázni, hogy egy párt frissen megválasztott, politikai tapasztalat nélküli jelöltjeinek szorosan fogása politikailag indokolt, illetve morálisan megkérdőjelezhető-e. Az viszont mindenképp figyelemre méltó elképzelés volt az egészségügyért felelős államtitkár részéről, hogy épp az eredetileg orvosként dolgozó jelöltek nyilatkozattilalmát pécézze ki, miközben Magyarországon a kormány hosszú évek óta vasszigorral tartja kézben az egészségügyi dolgozók kommunikációját, ami igazi hungarikumnak számít.

Idén tavasszal a Magyar Orvosi Kamara és a Válasz Online közös egészségügyi podcastot indított azzal a céllal, hogy az ellátórendszert – annak kihívásait, problémáit, de vívmányait és eredményeit éppúgy – bemutassa szakértők megszólaltatásával, közérthető módon. Az erről szóló szeptemberi beszélgetés során a műsort vezető Élő Anita, a Válasz Online újságírója is arról beszélt: ahhoz, hogy ez a podcast egyáltalán elkészülhessen a jó pár éve életben lévő nyilatkozatstop közepette, egy kiskapura volt szükség: „a műsorban megszólaló orvosok mint kamarai tagok, tisztségviselők nyilatkoznak, tehát formailag nem azt az állami fenntartású ellátóhelyet képviselik, ahol egyébként tevékenykednek. A szakmai tudás, a tapasztalatok és a problémák, vagy épp a jó gyakorlatok ismerete azonban adott és ily módon kommunikálható is” – mondta.

Ugyanitt jól össze is foglalta azt a helyzetet, amelynek a fényében Takács élcelődése legalábbis különös felhangot kap: „Az orvostársadalom szájkosarat kapott a kormányzattól, és ez óriási probléma. Sokat ártanak ezzel az ellátórendszernek, de nem támogatják a lakosság információhoz való hozzájutását és az egészségügyi ellátórendszerhez való viszonyát sem. A szabad médiaszereplések révén húsz évvel ezelőtt még voltak sztárorvosok. Szinte mindenki tudott mondani egy genetikust, szülészt, sebészt, fül-orr-gégészt, akik hitelesen beszéltek egy-egy súlyos népegészségügy problémáról, be tudták mutatni az orvosszakmai szempontokat, eredményeket. Ezzel szemben a nyilatkozatstop következménye az egészségügyben tapasztalható siralomvölgy-hangulat, hiszen az orvosok, ápolók legfeljebb titokban, suttogva mernek beszélni az egyébként súlyos, a betegellátás minőségét is meghatározó problémákról. És ugyanígy, komoly gond az adatok hiánya, illetve azok megismerésének ellehetetlenítése is.”

Hogy mást ne mondjunk, a koronavírus-járvány legsűrűbb éveiben a kormány nemcsak azzal igyekezett ellehetetleníteni, vagy legalábbis jelentősen megnehezíteni a járványkezelés értékelését, illetve az erről folytatott társadalmi vitát, hogy hermetikusan lezárta a kórházakat a média elől – beszédes kivételeket téve –, hanem azzal is, hogy szigorú nyilatkozatstopot rendelt el a kórházigazgatóknak. (Akkor Takács még az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese volt, államtitkár csak 2022-ben lett.)

Mi is számos alkalommal tapasztaltuk, hogy a járványkezelés sűrűjében dolgozó orvosok, noha volt is mondanivalójuk, és azt el is akarták mondani, a legjobb esetben is csak név nélkül merték és tudták ezt megtenni. Nem véletlen, hogy 2021 márciusában 28 szerkesztőség, köztük a Telex is nyílt levélben kérte az operatív törzstől és a kormánytól, hadd tudósíthasson a kórházakból. A Magyar Orvosi Kamara is részletesebb adatközlést, tudósítási lehetőséget kért a médiának.

„Tehát ha már ennyire büszkék arra, hogy orvosokkal, ügyvédekkel meg tanárokkal vannak tele, akkor ne alázzák meg őket, én ezt javaslom. Én nem bírnám, tehát nekem Pintér Sándor megtiltaná, hogy nem mondhatnék más, mint hogy press@bm.gov.hu, hát komolyan, aznap megköszönném a munkát a Belügyminisztériumban. Ne vicceljünk!”

– mondta Takács a fenti videóban. Az kétségtelen, hogy ő maga elég szabadon kommunikál, ezt legutóbb december elején mutatta be, amikor hülyézve és bazmegolva teremtett le Facebook-üzenetben egy gyerekét kórházba vivő szülőt, aki felkérdezte őt az egészségügy állapotáról. (A stílusért később bocsánatot is kért.) Az viszont megint csak figyelemre méltó döntés, hogy épp Pintér Sándorral példálózott, hiszen pont a belügyminiszter fogta olyan szorosan azt a gyeplőt, amelyen a nyilatkozni szándékozó kórházi dolgozókat tartották. Erről még 2021-ben részletesen írt a Direkt36.

Így is akadt azért egy-egy őszintébb nyilatkozat. Bucsi László, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház akkori főigazgatója például 2021 tavaszán arról beszélt, hogy bár az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) és a minisztérium mindig azt mondja, konkrét számokról ne beszéljenek, ő úgy döntött, hogy mégis fog, mert kevesen mentek el oltásért, ezért tart a negyedik hullámtól. „Az emberek nagy része még mindig nem tudja, hogy mi van” – mondta, majd, ritkán hallható részleteket sorolt az egészségügy akkori állapotáról. Nyilatkozatáért aztán épp Pintér Sándor később felelősségre is vonta. Ugyanebben az időszakban Bélteczki János, az ózdi Almási Balogh Pál Kórház főigazgatója is szabadon gondolt beszélni az aktuális járványhelyzet komolyságáról, őt pedig az Okfő vádolta emiatt hazugsággal.

Jellemző epizód volt az is, amikor a kormány a járvány ötéves évfordulója alkalmából idén januárban közzétett egy kisfilmet, amely a saját járványkezelése fényes sikerét volt hivatott demonstrálni, de érdekesebb volt az, hogy mi minden nem került bele. Elhangzott például a filmben egy párbeszédrészlet, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök folytatott egy fiatal ápolóval. „Nem mindig egyszerű, de egyelőre én még lelkes vagyok” – mondta az ápoló, és Orbán már a mondata közepén helyeselve alkarpacsizott vele, a jelenet pedig a filmben itt véget is ért. De ő ugyanaz az ápoló, és ez ugyanaz a videó volt, amelyet akkoriban hosszabban is láthattunk, és arról szólt, hogy 2020. szeptember 18-án Orbán az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe látogatott. Az a rész az évfordulós sikerfilmbe már nem fért bele, hogy Orbán az ápolóba fojtotta a szót, amikor azt próbálta elmondani, hogy nem lélegeztetőgép nincs elég, hanem szakember, aki működtetni tudná.

Különös csavar, hogy tavaly nyáron még épp Magyar Péter kérte a kormányt, hogy azonnali hatállyal oldja fel az általa elrendelt nyilatkozatstopot, hogy az orvosok és ápolók „elmondhassák a valóságot a magyar egészségügy helyzetéről”.