A baloldal 2009 előtt lényegében hasonló nagyságú támogatottsággal rendelkezett országosan, mint a Fidesz. Ezt követően először a hagyományos szocialista iparterületekről és a kisebb településekről szorult vissza. A mostani, 2024-es EP-választás eredményei pedig azt mutatják, hogy a baloldali pártszövetség társadalmi bázisa lényegében a megmaradt fellegváraiban roppant meg a leginkább.
Medgyessy Péter a Partizánnak adott interjújában a napokban azt nyilatkozta, hogy a baloldal számára csúfos vereség volt a 2004-es európai parlamenti választás, viszont az MSZP (és utódszervezetei) még az akkori 34,3 százalékos szavazataránnyal érték el a legjobb EP-eredményüket. Ráadásul a településméret-kategóriák tekintetében is egy eléggé kiegyensúlyozott támogatottságot tudhatott magáénak az akkori MSZP.
2009-ben aztán jött a baloldal számára a fekete leves, az MSZP támogatottsága összeomlott, és 17,4 százalékot ért el az európai parlamenti választáson. Ekkor is látszódott, hogy leginkább a kisebb településekről hiányoznak a szocialisták szavazói. Az MSZP, a DK és az Együtt-PM együttesen a 2014-es EP választáson még 27,9 százalékot értek el, de a DK áttörésének számító 2019-es EP-választáson ez az arány (az MSZP-vel együtt) már csak 23,1 százalék volt.
A lenti táblázatból is jól látszik, hogy 2004 és 2019 között milyen mértékben alakult át a baloldal társadalmi támogatottságának térszerkezete. 2004-ben a legmagasabb támogatottságukat nem is Budapesten (36,2 százalék), hanem a 20 ezer főnél népesebb nem megyei jogú városokban érték el (36,5 százalék), de 29 százalék fölött volt a szavazatarányuk az 1000 fő alatti községekben is.
2019-ben viszont a sorminta már jóval egyértelműbb volt, a két pártlista, a DK és az MSZP-P együtt a fővárosban gyűjtötte be a legtöbb szavazóját. A baloldal tehát 2019-re lényegében elveszítette vidéki bázisának jelentős részét.
Az idei választás alkalmával pedig történelmi mélypontját érte el a baloldal a 8,1 százalékos országos támogatottságával, és azokon a településeken esett vissza a leginkább, ahol a korábbi bázisuk volt. A megyei jogú városokban a legerősebb a visszaesés, itt 16,9 százalékponttal csökkent a támogatottságuk, de a fővárosban és a 20 ezer fő feletti nem megyei jogú városokban sem értek el kiugróbb eredményt.
A 2019 és a 2024 közötti százalékpontos változást térképen megjelenítve pedig arra is választ kapunk, hogy ez a szavazatarány-vesztés mely településekről származik leginkább. A legpirosabb színnel pedig olyan hagyományosan baloldali bástyákat találunk, mint Szeged (-21,8), Tatabánya (-19), Salgótarján (-19,7) vagy a fideszes polgármesterét épp leváltó Szolnok (-19,5).
Ez nyilvánvalóan részben abból fakad, hogy csökkenni ott lehet nagyobbat, ahol korábban magasabb támogatottság volt jellemző. Az viszont mindenképpen a baloldal szorult helyzetét mutatja, hogy Szeged ellentmondást nem tűrően (68-24 arányban) választotta meg az MSZP korábbi miniszterelnök-jelöltjét, Botka Lászlót hatodjára polgármesternek, miközben a városvezető korábbi pártja 11,3 százalékot ért el a városban.