2024. március 12. – 15:03
Idén júniusban lesz először olyan a rendszerváltás utáni hazai választástörténelemben, amikor két különböző választást egy időben tartanak. Habár a 2022-es országgyűlési választás mellett négy kérdésben is véleményt nyilváníthattunk, a hazai politikai berendezkedésben egyre jelentéktelenebbé váló népszavazás ténye sokat nem befolyásolt a parlamenti voksolás eredményén. Az önkormányzati és az európai parlamenti választás jellegében annyira eltér, hogy egy időben rendezésük számos érdekességet hordoz. Jelen tanulmányban a két típus között meglévő részvételbeli különbségek hatását járjuk körbe a Választási Földrajz módszereivel.
Az önkormányzati választásokon teljesen máshogy oszlik meg a részvétel, mint az EP-választásokon. A polgármester-választás a kisebb települések lakóit sokkal inkább lázba hozza, mint a 100 ezer főnél népesebb városokét. Az ezer fő alatti településeken eddig átlagosan 57 százalékos volt a részvétel. Ez az arány a településhierarchia felsőbb részein 40 százalékra csökken. A fővárosban ennél eddig átlagosan egy kicsit többen mentek el szavazni, de a részvétel a legkisebb településekétől még így is több mint 10 százalékponttal marad el.
Az EP-választásokon és amúgy az országgyűlési választásokon is a települések lakosságszámának csökkenésével a részvételi legkisebb falvakban növekszik valamelyest. Természetesen az országgyűlési választásokon jóval, 25-30 százalékponttal magasabb a részvételi arány. Az EP-választások részvételi aránya Budapesten harmadával, a kisebb településeken felével marad el a parlamenti választásokétól.
Az, hogy június 9-én együtt tartják az önkormányzati és az EP-választást, az utóbbi részvételi adataira hathat kedvezőbben. Egyrészt, mert az önkormányzati választásokon eddig is többen szavaztak, másrészt, mert most olyan kistelepüléseken szavazhatnak jóval többen, ahol az eddigi EP-választásokon nagyon alacsony volt a részvétel. 2014-ben például az EP-választáson 29 százalék volt a részvételi arány, pár hónappal később, az önkormányzati választásokon viszont már 44 százalék. Az utóbbin 1,3 millióval többen vettek részt. Ez különbség az aprófalvas térségeinkben volt, tehát Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi, illetve Baranya megye déli részében volt a legmagasabb, helyenként az 50 százalékpontot is meghaladta. De az ország szinte összes településén meghaladta az önkormányzati részvétel az EP-választás szintjét.
Vegyesebb kép mutatkozott a 2019-es évben megtartott két választás részvételi adataiban. Egyrészt a különbség is csökkent, az EP-n 43,5, míg az önkormányzatin 48,5 százalékos volt a részvételi arány. Másrészt jelentősen bővült azon települések száma, amelyeken az EP-választáson szavaztak többen. Ezekre példa Győr, Sopron, Debrecen vagy akár Nagykanizsa, ahol vagy a politikai botrányok, vagy az éles politikai verseny hiánya tartotta vissza az embereket a szavazástól. A kisebb településeken ekkor is magasabb volt a részvételi arány az önkormányzati választáson, továbbra is az aprófalvas térségben érdekelte jobban a szavazókat a polgármester, mint az Európai Bizottság elnökének sorsa.
A különböző megyei elemzéseinkből kitűnik, hogy a településnagyság összefüggésben van a választói magatartással. A kisebb településeken a kormánypártok támogatottsága nagyobb. Felmerül a kérdés, hogy ha az önkormányzati választások miatt ezeken a területeken nagyobb lesz a részvétel az EP-választáson is, az mennyiben kedvezhet a kormánypártoknak.
Ehhez a 2014-es és a 2019-es adatokat alapul véve kiszámoltuk, hogy mi lett volna az európai parlamenti választások eredménye, ha az adott települések pártszimpátiájának változatlansága mellett a részvételüket maximalizáljuk. A modellezés azt mutatta, hogy a 2019-es mandátumokon nem módosított volna egy esetlegesen együtt tartott választás, viszont 2014-ben az LMP nem érte volna el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, és az egyetlen megszerzett mandátuma a Fidesz–KDNP-re szállt volna, mely így a 12 helyett 13 mandátumot szerzett volna a lehetséges 21-ből.
Ezek alapján elmondható, hogy főleg az EP-választások alkalmával tapasztalható növekvő érdeklődésből fakadóan az egy időpontban tartott két különböző típusú választás eltérő területiségű részvétele érdemben nem fogja befolyásolni az EP-mandátumok megoszlását. Az már más kérdés, hogy a két teljesen különböző logikájú választást és ezek kampányát a szervezeti nehézségekkel küzdő ellenzéki pártok hogyan és milyen színvonalon fogják egyszerre abszolválni.