Látványberuházások helyett gazdaságélénkítő fejlesztésekkel zárkóztatná fel a vidéki kisfalvakat az ellenzék

„A Fidesz azt ígérte 2010 előtt, hogy a vidék pártja lesz, és kormányváltás után rendet tesznek. Ez odáig ment, hogy a vidékkel megnyerték a választást, és a mai napig a vidéket eszközként használva próbálják a hatalmukat megtartani. Gyakorlatilag szavazógépként használja a Fidesz a vidéki embereket, de csak a nyomorukat és a kiszolgáltatottságukat konzerválta az elmúlt 12 évben” – mondta Üveges Gábor a Telexnek.

„Engem orrba vág a valóság mindennap”

Üveges fiatalon, 26 évesen lett az abaúji Hernádszentandrás polgármestere, és 16 éve vezeti a 420 fős települést. Az általa indított BioSzentandrás nevű ökogazdasággal nemzetközi sikereket ért el, és Magyarországon is mintául szolgálna több más hasonló társadalmi innovációval az ellenzék vidékfejlesztési elképzeléseiben.

Kazincbarcikán született, tízéves volt, amikor családjával nagyszülei falujába, Hernádszentandrásra költöztek. „Iszonyatosan nagy kontraszt volt, amit a nagyapai elbeszélésekből hallottam. Egy négyszáz fős település nem a vége volt valaminek, lüktetés, összetartó faluközösség volt. A '90-es években pont ennek az ellenkezőjét tapasztaltam” – mesélte.

A kistelepülési munka egy jó edzőterep szerinte, és minden politikusnak azt ajánlaná, hogy próbálja ki, mielőtt belevág a nagypolitikába. „Engem orrba vág a valóság mindennap. Nincs olyan, hogy az ember elbújik napokra, hetekre, vagy valamilyen kiszínezett valóságot mutat – fogalmazott Üveges. – Nem elég stratégiáról beszélni, és panelmondatokat alkotni. Az embereket a mindennapok, a holnap érdekli.”

A nagypolitikával először négy éve próbálkozott, a Gémesi György-féle Új Kezdet tagjaként, de az LMP színeiben indult el kazincbarcikai választókerületben, akkor 3,37 százalékot ért el. Most hatpárti támogatással a háta mögött, előválasztási győzelme után összehasonlíthatatlanul jobbak az esélyei. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4. választókerületét a billegő körzetek között szokták emlegetni, a fideszes Demeter Zoltán a szavazatok 44,72 százalékával nyert a legutóbbi választáson.

Üveges szerint a képviselet jelenleg annyiban kimerül, hogy Demeter elmegy szalagokat átvágni, parolázik a polgármesterekkel, de azzal nem foglalkozik, hogy miként lehetne érdemben javítani a térségben élők helyzetén. „Pártkatonaként sohasem ment szembe a vezér utasításaival, még akkor sem, amikor több ízben a térségben élők kárára kellett gombot nyomnia” – állítja ellenfeléről.

Régi adóssága a politikának, hogy a kistelepüléseket felzárkóztassa, és újra lehessen ezen térségekben jövőt tervezni – mondta Üveges, aki egyike annak a 26 kabinetvezetőnek, akik az ellenzéki szövetség választási programját koordinálták.

„Az elmúlt időszakban a Fidesz volt a vidék legnagyobb árulója”

– állította a hernádszentandrási polgármester. Szerinte beszélhetnek fejlesztésekről, a valóság azonban az, hogy harminc éve nem volt ennyire kiüresedve a vidéki térség, mint most. A fiatalok egy-két üde kivételt leszámítva nem a vidéki kistelepüléseken képzelik el a jövőjüket. Ami nem csoda, hiszen sok térségben nincs munkalehetőség, nincsenek elérhető szolgáltatások, és nincs közösség.

Látványberuházások helyett gazdaságélénkítő fejlesztések, de mindenekelőtt normális utak

Orbán Viktor a februári évértékelő beszédében azt ígérte, megválasztása esetén háromszor annyit fognak költeni a vidékfejlesztésre, mint eddig. Üveges szerint az ellenzéknek nem szabad belemenni a licitháborúba, és ráígérni, hogy ők meg ötször-tízszer annyi forrást csoportosítanak a vidék felzárkóztatására.

Harminckét év telt el a rendszerváltás óta, minden választás előtt fűt-fát ígérnek a pártok, de aztán nem lesz semmi, magyarázta Üveges. A kormánypárti ellenfele szerinte azzal akar választást nyerni, hogy a Magyar Falu Programot úgy használja fel, mintha a saját magánvagyonából segítené a településeket. „A támogatásokat a kistelepüléseken eleve politikai alapon ítélik oda, és utána ő meg úgy megy, mintha mikulás lenne, és a puttonyából pakolná ki ezeket a fejlesztéseket” – mondta.

A kazincbarcikai központú választókerület összellenzéki jelöltje arról beszélt, akár tízszer ennyi forrást is bőven el lehetne, és el is kellene költeni a Magyar Falu Programban, azonban önmagában a több pénz még nem állítja talpra a vidéket. Jelenleg egyenlőtlenül, politikai alapon, a lojalitás és hűség alapján osztják ki a támogatásokat, és azok nem szervesülnek a települések életében, nem indítanak meg változásokat.

„Olyan nem maradhat, hogy átmegyünk három-négy településen, ahol nem látok semmi fejlesztést, a következő meg csili-vili, és akkor is kap pénzt, ha nem kér, meg arra is, amire nem akar.”

Üveges szerint az ellenzéknek kormányváltás után az alapoktól kell elindulnia vidékfejlesztésben: normális úthálózatra, rendes ivóvízellátásra, szennyvízhálózatra, telefonos elérhetőségre, azaz a civilizáció alapvető feltételeire van szükség. Ezek azok az alapok, amiket mindenhova el kell tudni juttatni, és ez szerinte nem lehet pénz kérdése.

A mindennapi élethez tartoznak a különféle szolgáltatások elérése is. Ilyen az élelmiszerboltok és a közlekedésszervezés fejlesztése.

„Tűrhetetlen, hogy vannak olyan települések, ahol kettő járatpár van egy nap. Egy reggel és egy este, és ennyiben kimerül a mobilizáció.”

A hernádszentandrási polgármester állítja, nagyon sokat lendítene a mobilizáción egy rugalmasan, korszerűen szervezett tömegközlekedés, ahol összehangolják a vasúti és buszközlekedést. A helyi igények felmérése után újra kell tervezni a buszok útvonalát, és meg kell nézni a kihasználtságot is. Pazarlónak tartja egy 45 fős busz üzemeltetését egy olyan a térségben, ahol csak 12-en utaznak egy vonalon. Ilyenkor be kell állítani egy 18-20 fős buszt, ahol meg csak 5-6 ember közlekedik naponta, ott pedig elég egy 9 fős busz is, ami kevesebbet fogyaszt, és olcsóbb a fenntartása – magyarázta.

A közmunka marad, a társadalmi vállalkozásokat támogatnia kell az államnak

Első és nulladik lépésként azonban a terület- és vidékfejlesztést le kell választani a pártpolitikáról, és azonnal el kell felejteni, hogy a választókerülethez igazítsuk a területfejlesztést. Kíméletlen szigorral fel kell göngyölíteni továbbá minden korrupciós ügyet, melynek melegágya volt a Magyar Falu Program – mondta Üveges.

A másik fontos irány, hogy a hangsúlyokat a látványberuházásokról a gazdaságélénkítő fejlesztésekre kell tenni. Legalább mikrotérségenként, 4-5 településenként olyan gazdaságélénkítő beruházásokra, amelyek munkahelyeket biztosítanak a helyieknek, további vállalkozásokat ösztönöznek, fokozatosan behúzzák a térséget a környék gazdasági vérkeringésébe, és visszahozzák az életet az érintett településekre. „Ez azért fontos, mert csinálhatunk mi mindent csili-vilire: a kerítést, a kultúrházat és a faluházat, de azt fogjuk látni, hogy mindenki elment a faluból, és a szép épületek meg ott maradnak üresen. Nekünk az életet kell visszavinni ezekbe a községekbe” – állítja a vidékfejlesztési kabinetvezető.

A helyi fejlesztések beindításához hernádszentandrási tapasztalatai szerint egy 2-3 fős alkotómagra van szükség, vagy ahogy ő nevezte, katalizátor szereplőkre.

Kulcskérdés tartja, hogy az önkormányzatok fel tudjanak venni 1-2 olyan gazdasági szakembert és közösségszervezőt, akik helyben beindítják az építkezést. A leszakadó térségek munkavállalóinak pedig jelentős többletjuttatást kell kapniuk, pusztán már azért, mert ott vállalnak munkát. „Ezzel meg tudjuk tartani és ide tudjuk vonzani mindazokat, akik nélkül nincs fenntartható fejlődés” – mondja Üveges.

De a társadalmi vállalkozások támogatásában az államnak nemcsak az a dolga Üveges szerint, hogy „1-2 évig pályázatokkal kipántlikázza”, hanem hosszabb távon kell segíteni őket. „Ha nyugatabbra tekintünk, sok évtizedes hagyománya van, és ott nem kizárólag gazdasági szemmel mérik ezeknek a tevékenységét” – magyarázta Üveges. Az államnak meg kell teremteni ehhez a gazdasági környezetet, kiépíteni az infrastruktúrát, és a kezdeti időszakban katalizátorként a tervezési folyamatban is részt kell vennie.

A helyi adottságok és igények alapján felépített társadalmi vállalkozások piaci alapon nem biztos, hogy minden esetben önfenntartó módon megállnák a helyüket, viszont hatalmas lökést adnak a helyi közösségnek és térségnek a hernádszentandrási polgármester szerint. Az elmúlt évtizedekben maximum közmunkán tengődő emberek elkezdik hasznosnak érezni magukat, és értéket állítanak elő. „Megnő a közösség önbecsülése, társadalmilag beláthatatlan az a hasznosság, amiket ezek a kezdeményezések magukban hordoznak” – fogalmazott Üveges.

Nem szüntetnék meg a közmunkaprogramot, de átalakítanák, jelenleg ugyanis a szakértő szerint megalázó a bérezés, a polgármestereknek pedig szinte nincs valódi döntési jogköre. Már az óriási előrelépés lenne Üveges szerint, ha nem kizárólag közmunkabéren tudnának embereket foglalkoztatni, és lenne előmeneteli rendszer a becsülettel dolgozók számára.

„A mi térségünk is attól szenved, hogy már nincs szakember, és lassan segédmunkaerő sincs, aki életképes munkát tudna végezni.”

A javaslata szerint 2-3 településenként településfenntartó és karbantartói csapatot hoznának létre: mezőgazdasági szakembert, kőműveseket, villanyszerelőket, asztalosokat foglalkoztatnának közösen. Ha pár szakembert 2-3 település hosszabb távon meg tudna tartani, és ők irányítanák a közmunkás csapat munkáját, az sokkal előremutatóbb, produktívabb lenne Üveges szerint, mint ami most van, hogy csak tolják ki a pénzt, miközben lassan már semmifajta értékteremtő haszna nincs.

A vidékfejlesztés ügye Üveges szerint nagyon sok mindennek esett már a rendszerváltás óta áldozatul. A legtöbbször az Agrárminisztérium alá került be, miközben a vidéki térségek egy jelentős részének semmi köze a mezőgazdasághoz.

Üveges önálló minisztériumot tartana kívánatosnak, bár erről még nem született döntés az ellenzékben.

Abban viszont egyetértés van, hogy ez egy kiemelt ágazat kell, hogy legyen a következő kormányzat számára.

A pozíciók osztogatása sem kezdődött még meg, ám Üveges kérdésünkre azt mondta, ha lenne olyan feladat, ahol a közel 20 év terepmunka után hatékonyan tudna tenni a vidékfejlesztésért, azt nagyon szívesen vállalná. „Minden olyan emberre szükség van, akinek hús-vér tapasztalata van a vidékkel kapcsolatban, de kizárólag olyan típusú felállásban vagyok hajlandó dolgozni, ahol a szakma van és marad túlsúlyban” – tette hozzá.

Az Egységben Magyarországért programjának főbb fejezeteiről több kabinetvezetőt is kérdeztünk az utóbbi hetekben. Cikkeinket a lenti linkekre kattintva lehet elolvasni:

• Bod Péter Ákos, Bojár Gábor, Király Júlia – gazdaság
• Fleck Zoltán – közjog
• Kanász Nagy Máté – szociálpolitika, esélyegyenlőség
• Komáromi Zoltán – egészségügy
• Lengyel Róbert – rendészet
• Steinmetz Ádám – sport
• Wittinghoff Tamás – önkormányzatok

A teljes választási programot itt lehet elérni, a programbemutató rendezvényt pedig itt tudja visszanézni.