Hogy lehet, hogy szilveszterkor fuldokolt Budapest, a mérések szerint mégse volt extrém szennyezett a levegő?

Kétségtelen, hogy a tűzijátékok szépek, egyre többet tudunk viszont a káros hatásaikról is. Ez a pár perces durrogtatás ugyanis súlyos veszélyekkel jár – nemcsak a közvetlen balesetveszély és a rémült házi kedvencek, de a többi megzavarodott állat, a tűzveszély és a víz- és talajegészségre gyakorolt hatása miatt is. Ami pedig a légszennyezést illeti: a tűzijátékozás során olyan, nagyobb mennyiségű szennyező anyag szabadul fel a levegőben, ami az időjárási viszonyoktól függően még órákig is mérgezheti a környezetet és az emberi egészséget. Indiában például az ötnapos fényünnep, a díváli alatt annyi káros anyagot bocsátanak ki tűzijátékozással, hogy az egész városokat borító köddé válik.

Itthon persze nincs ötnapos tűzijátékozás, de van egy augusztus huszadikánk és egy szilveszter éjszakánk, amikor azért megindul az állami és a civil durrogtatás is. A főként szén-dioxidot, szén-monoxidot, nitrogént, kén-dioxidot és szálló port kibocsátó, nagyobb mennyiségű tűzijátékot a légszennyezésmérők is megérzik – igaz, 2025-re ráfordulva nem lengtek ki annyira a grafikonok, mint korábban.

Több olvasónk is megkeresett minket ezzel kapcsolatban, azt feltételezve, hogy a mérések azért mutathattak most alacsonyabb szennyezettséget, mert egyszerűen kikapcsolták a mérőállomásokat épp akkor, amikor igazán érdemes lett volna mérni velük. „Már tegnap éjfélkor is extrém magas volt a légszennyezettség, ezért kíváncsi voltam, hogy a tűzijáték idején mekkora.

Éjfél előtt két órával megszűnt az adatszolgáltatás több tucat mérőállomásról. Kíváncsi lennék, hogy eltömődtek, vagy szándékosan állították le őket”

– írta egyikük.

Utánajártunk, mi lehet a magyarázat, és kiderült: bár gyanúsnak tűnhet a mérőállomások kikapcsolása, valójában a mérés folyamatos volt, és az idei adatok tényleg alacsonyabbak, mint a tavalyiak. Az állomások elhelyezkedése viszont tényleg vet fel kérdéseket a mérések hatékonyságával kapcsolatban.

Csak amatőr állomások álltak le, a hivatalos mérés nem

Az elmúlt évek szilveszter éjszakáján jellemzően igencsak látványos volt a szennyező anyagok megemelkedése a légköri mérésekben. Az egykori Országos Meteorológiai Szolgálat, most már HungaroMet budapesti állomásainak elemzéséből például mindig látszott a kiugrás, a mostani szilveszter után azonban kevésbé drámai a statisztika.

Ennek két oka is van: a korábbi légszennyezettség szintje és a szilveszteri tűzijátékozás okozta szennyeződés minimális visszaszorulása. Egyrészt tehát azért is lehetett kisebb a 2024-es kiugrás, mert már a szilveszter előtti napokban is eleve magas volt a légszennyezettség, és ehhez képest kisebb arányú volt a tűzijátékozás utáni emelkedés. Másrészt még ezzel együtt is az látszik az adatokból, hogy ezúttal maga a szilveszteri légszennyezés is alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban:

Magyarországon a HungaroMet a hivatalos légszennyezettségi adatokat automata és manuális állomásokkal méri, továbbá rögzíti a háttérértékeket és a közlekedésből származó adatokat is. Ezeken kívül azonban működnek amatőr mérőállomások is, amiket különböző térképeken lehet nyomon követni. Egy olvasónk jelezte, hogy szilveszter éjszakáján több ilyen állomás leállt – felvetve a kérdést, hogy vajon szándékosan, a borítékolhatóan magas légszennyezettség miatt állították-e le őket.

A HungaroMet eszközei azonban mértek, méghozzá a korábbi évekhez képest alacsonyabb légszennyezést. Míg 2023 decemberének végén a szálló por (PM2,5) a zsúfoltabb helyeken, mint például az Erzsébet téren rendesen megugrott, addig 2024 hasonló időszakában kicsit több mint harmada volt csak az egy évvel korábbi értéknek. Hasonló a tendencia a többi mérőállomáson is.

Persze azt, hogy mekkora légszennyezettséget mér egy ilyen állomás, rengeteg minden befolyásolja: mivel a mérések egyórás felosztásokban érkeznek, nem tudnak azonnali képet adni a tűzijáték okozta szennyeződésről.

Bár a civil mérőállomások közül sok kikapcsolt szilveszterkor, a HungaroMet szerint a hivatalos műszereknél nem volt kimaradás. „Szilveszterkor az állomások működtek – írta kérdésünkre a szervezet. – Egyes budapesti és Pest vármegyei állomásoknál lépett fel kommunikációs hiba, ezeknél a mérési adatok a hiba elhárítása után frissültek a honlapon.” A Teleki téri állomás adatai a szálló poron kívül azonban a cikk megírásáig nem kerültek még fel az oldalra. A szervezet megjegyezte azt is, hogy teljes mérőállomások kizárólag áramszünet esetén állhatnak le, de ez nagyon ritka.

„A mérőállomásokon üzemelő műszerek folyamatosan működnek, automatikusan veszik és elemzik a mintát a környezeti levegőből, és továbbítják az adatokat. Ezeknél a készülékeknél a karbantartások és a meghibásodások során előfordulhatnak adatkiesések. Emellett kommunikációs hiba is előfordulhat, ez esetben az adatok egy későbbi időpontban, a hiba elhárítását követően szinkronizálódnak és kerülnek megjelenítésre. A statisztikákat műszerhiba miatti adatkiesés kis mértékben befolyásolhatja.

Az uniós szabályozás alapján az év során 90 százalék érvényes adat az előírás, ezen felül még évi 5 százalék rendszeres karbantartásból és kalibrálásból eredő adatkiesés megengedett, ezen előírásnak hazánk megfelel.”

A HungaroMet azt is írta, hogy a tűzijátékokból származó légszennyezettséget a most használt módszerekkel nem lehet pontosan mérni. „Az automata műszerek által mért adatokból teljes körűen nem bizonyítható a tűzijátékok légszennyezéshez való hozzájárulása. A monitorok a legtöbb esetben órás vagy kétórás periódusokban mérnek. Ahhoz, hogy kifejezetten a tűzijátékok hozzájárulását ki lehessen mutatni, nagy térfogatáramú mintavevővel kellene mintát venni, majd a levett mintát laboratóriumban különböző elemekre vizsgálni.” Ennek ellenére azért sejthető, hogy az éjfél körül megugró szennyezettségi értékek a tűzijátékoknak tulajdoníthatók.

Fontos tudni, hogy a HungaroMet honlapján található friss adatok tájékoztató jellegűek, azokat ugyanis a szervezet még elemzi és igazítja, és úgy küldi tovább az Európai Uniónak, hiszen bejelentési kötelezettségünk van. A HungaroMet kétéves periódusban vállalja az adatok hitelesítését, vagyis az, amit ezeken a térképeken látunk, egy pillanatnyi, még nem standardizált eredmény, a szervezetnek két éve van arra, hogy leadja a hitelesített adatokat az EU-nak.

Nagyon nem mindegy, hol vannak az állomások

Nem sok olyan uniós ország van, ahol óráról órára lehet követni a mérőállomások eredményeit, a hazai hálózat tehát elviekben jó, a rendszerben azonban akad hiba.

Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának munkatársa, az éghajlatvédelmi projekt és a lakossági égetés elleni munka vezetője szerint például a mérőállomások általában a jogszabályban meghatározott szempontoknak megfelelő helyen vannak ugyan, de akadnak kivételek. Ilyen volt például az Erzsébet téri állomás, ami eredetileg jó helyen volt (az EU-s direktíva szerint oda kell műszert rakni, ahol várhatóan a legmagasabb lesz a légszennyezés), de amikor a Lánchíd felújítása megkezdődött, és az autóforgalom jelentősen csökkent, az állomást nem helyezték át.

A Teleki téri mérőállomással hasonló gondok vannak. „Ez az eszköz nem is a téren van, ahol még lenne is forgalom, hanem egy attól félreeső parkban, egy növényekkel teli területen” – mondta Szegő Judit. Ez értelemszerűen nem ugyanazt méri, mintha a legszennyezettebb területre tennék a téren, nem beszélve arról, hogy ez a mérőállomás eredetileg a Keleti pályaudvar légszennyezését hivatott mérni, csak a 4-es metró építése után a visszahelyezéséről nem sikerült az illetékeseknek gondoskodniuk.

Így kozmetikázza kicsit a mérőrendszerünk az uniónak beküldött adatainkat, anélkül hogy szabályokat szegne.

Nem mindegyik állomás mér minden szennyező anyagot: a Kosztolányi Dezső téri például a kisebb mérettartományba eső szálló port (PM2,5) vagy a kén-dioxidot egyáltalán nem. Arra a kérdésünkre, hogy mi alapján határozzák meg, hol és mit mérjenek az állomások, a HungaroMet azt írta: „A szennyezőanyagok mérése a vonatkozó EU direktívák (2008/50/EC, 2024/2881) és a magyar jogszabályok alapján történik. A mérendő komponenseket és a mintavételi pontok minimális számát a 6/2011 (I.14.) VM rendelet határozza meg. Ezek, valamint a szennyezettségi szintek figyelembe vétele alapján tesz javaslatot a társaság a szennyező komponensek mérésére.”

A Levegő Munkacsoport szerint a mostani helyett jó megoldás lenne, ha több, levegőminőséget mérő állomás olyan utcákban lenne, ahol egyébként emberek laknak, dolgoznak, autóznak, parkolnak, akkor lényegesen magasabb lenne a várhatóan mért légszennyezettség, viszont valóban arról tájékozódnánk és tájékoztatnánk az Európai Uniót is, amit a lakosok a bőrükön (tüdejükben) tapasztalnak. Az, hogy egy ilyen utcában milyen koszos a levegő, függ sok mindentől, többek között attól is, hogy a légmozgás milyen a területen, de valószínűleg ezek a környékek lennének relevánsabbak a légszennyezés egészségre gyakorolt hatásaira vonatkozóan, annak költségét jobban meg tudnák becsülni, és így a szennyezés elleni fellépést is hatékonyabban tervezhetnék a döntéshozók.

Szegő Judit szerint az Európai Unió valószínűleg nem ellenőrzi ezeket olyan gyakran, mint kellene, és az ügyintézés tempóját az is mutatja, hogy amikor 2021-ben légszennyezés miatt kötelezettségszegési eljárás során ítélet született Magyarország ellen, az a 2005 és 2011 közötti határérték-átlépés miatt történt. Az országot egyébként elmarasztalták, most a büntetés összegének kiszabására kell várni.

A Levegő Munkacsoport szerint sem az EU-s szabályozás, sem az ellenőrzés nem elég szigorú a légszennyezettségre vonatkozóan. Pedig Magyarországon probléma a rossz levegő: a fővárosban és a nagyvárosokban főként a közlekedésből, a vidéki területeken pedig a fűtésből és az égetésből kerül a levegőbe a legtöbb szennyező anyag. Az ezekből keletkező szálló por évente 10-12 ezer ember idő előtti halálát okozza.