Újfajta hibrid agysejtet fedeztek fel

Olyan újfajta agysejttípust fedeztek fel svájci kutatók, amely egyfajta hibridként, neuronként és gliaként is képes viselkedni, írja a New Scientist. A sejttípus megmagyarázhatja, hogyan alakulnak ki bizonyos neurodegeneratív állapotok, például a Parkinson-kór.

Az agysejtek nagyrészt két típusba sorolhatók: neuronok és gliák csoportjaiba. A neuronok általában a köztük lévő szinapszisokon keresztül kommunikálnak egymással, míg a glia nem használja ezt a fajta útvonalat.

A szinapszisokon keresztül történő jelátvitel úgy jön létre, hogy ha egy neuron elektromosan gerjesztett állapotba kerül (ingerület éri), akkor kémiai anyagot, úgynevezett neurotranszmittert bocsát ki, ami a két neuron közötti átviteli helyen, a szinapszison keresztül éri el a másik neuront. Ezzel a másik neuron is aktiválódik. Eddig úgy tudtuk, hogy ez a jelátvitel csak a neuronokra jellemző, a gliákra nem.

De két évtizeddel ezelőtt Andrea Volterra, aki jelenleg a svájci Lausanne-i Egyetemen dolgozik, bejelentette, hogy kollégáival felfedezték: egyes gliák szinaptikus átvitelt is használhatnak más sejtekkel való kommunikációhoz. Az eredmények azonban ellentmondásosnak bizonyultak, mivel más kutatók sikertelenül igyekeztek megismételni az eredményeket. Volterrának most egy másik kutatócsoporttal sikerült megerősíteniük a korábbi felfedezésüket.

A kutatók egerek RNS-molekuláit elemezték, hogy megtalálják-e a szinaptikus jelátvitel nyomait a neuronokon kívül más agysejteknél is. A csapat kifejezetten az agy hippokampusz régiójában lévő sejteket vizsgálta, mivel a korábbi kutatások alapján sejteni lehetett, hogy itt lesz nyomon követhető a nem neuronális szinaptikus átvitel.

Az analízisből kiderült, hogy több asztrocitaklaszter képes lehetett szinaptikus jelátvitelre. Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy asztrociták, vagyis gliasejtek is hasonlóan kommunikálhatnak, mint a neuronok. A kutatás során azt találták, hogy a gliasejtek glutamát nevű neurotranszmittert szabadítanak fel, amely a leggyakoribb neurotranszmitter az agyban. A tudósok ezután felnőtt egerek agyszeleteinek tanulmányozásával megerősítették az ebben szerepet játszó gének jelenlétét. A kutatók ezeket a sejteket glutamáterg asztrocitává alakították ki.

„Ezek a sejtek egy kicsit olyanok, mint az asztrociták, és egy kicsit olyanok, mint az idegsejtek – mondja Volterra. – Olyan mechanizmussal és sebességgel választanak ki neurotranszmittereket, amelyek általában csak az idegsejtekre jellemzők. Ezért hívjuk őket egyfajta hibrid sejtnek.”

A kutatók nemcsak egerekben, de emberi szervezetben is megtalálták ezeknek a sejteknek a nyomát már létező adatbázisok átvizsgálásával. Azt azonban nem tudják még, mennyi ilyen sejt lehet az agyban, illetve hogy jórészt a hippokampuszra szorítkoznak-e.

Úgy tűnik, hogy ezek a sejtek a mozgásban részt vevő agyi területekben is megtalálhatók, amelyek Parkinson-kórban degenerálódnak, mondja Volterra. A sejtek jobb megértése nagyobb betekintést nyújthat az állapot megértésébe és kezelésébe.