Sokkal szennyezőbb az olajkitermelés a Mexikói-öbölben, mint eddig gondoltuk

Sokkal több metánt bocsáthatnak ki az olajkitermeléses munkák a Mexikói-öbölben, mint korábban gondolták, derült ki egy friss kutatásból. Arról már tudnak a tudósok, hogy az öbölben nem egyezik a lejelentett metánkibocsátás a ténylegessel, de a Michigani Egyetem tanulmánya az első, ami konkrétan meg is mondja, mekkora a különbség, és azonosítja a nagy kibocsátókat.

A tanulmány hatással lehet arra, hogy mennyi kitermelést lehet majd végezni az öbölben a jövőben, mivel a bővítéssel kapcsolatos döntések a klímahatásokra vonatkozó számításoktól függenek.

Kiderült, hogy azok az öregebb platformok, amelyek közelebb vannak a szárazföldhöz, sokkal több metánt bocsátanak ki, mint amennyit a kormányzati adatok közölnek.

A kutatáshoz a szakértők a levegőből mérték a szén-dioxid- és metánkibocsátást, és az eddigi legteljesebb képet rakták össze a Mexikói-öböl klímakárosító hatásáról. Egyes olaj- és gázkitermelő műveletek sokkal szennyezőbbnek bizonyultak, mint mások.

Eric Kort, a Michigani Egyetem klíma- és űrmérnöki tudományok tanszékének docense elmondta: egyes, a szárazföldhöz közelebbi platformok csak úgy ontják magukból a metánt, amivel megnövelik a Mexikói-öbölben zajló kitermelések összkibocsátását. „Ha a mérséklési erőfeszítéseket ezekre a forrásokra tudjuk irányítani, annak óriási pozitív hatása lehet” – tette hozzá.

Ezek a különösen szennyező monstrumok gyakorlatilag csomópontként funkcionáló többplatformos komplexumok, amelyek a kisebb kitermelő platformokról gyűjtik össze az olajat és földgázt feldolgozás céljából. A mintavételek azt mutatták, hogy ezek a vártnál sokkal több metánt bocsátanak ki közvetlenül is, és a tartályokból, illetve egyéb berendezésekből történő szivárgással is. A kutatók arra hívták fel a figyelmet, hogy ha ezekre a komplexumokra koncentrálnak a kibocsátáscsökkentés során, annak jelentős hatása lehet az egész öböl kibocsátásának leszorításában.

Amikor új olaj- és gázprojektek indítása kerül szóba, a szabályozó hatóságok felmérik, hogy az új komplexumok ugyanolyan szén-dioxid-intenzitással rendelkeznek-e, mintha egyszerűen kibővítenék a termelést más platformokon. Ez már hatással volt a Mexikói-öbölben folyó olaj- és gázeladásokra vonatkozó döntésekre. Az értékelésekben azonban a szén-dioxid- és metánkibocsátás becslései nem közvetlen méréseken alapultak, sőt, sok közülük nem is ejt szót a metán-, csak a szén-dioxid-kibocsátásról. Ez a kutatás most segíthet abban, hogy sokkal pontosabb képeket kapjanak az új projektekről a szabályozó hatóságok is.