Egy kicsit mindenki tehet a környezetünkért

Hogy mit teszünk egyéni szinten a fenntarthatóságért és az ártalomcsökkentésért, az eltérő lehet: mindenki maga tudja, mennyit képes bevállalni, mi az, amit meg tud tenni a mindennapokban. Ugyanakkor némi tudatossággal és tájékozódással gyakran kiderül, hogy egy kis odafigyeléssel komoly lemondások nélkül vigyázhatunk jobban a környezetünkre.

Füstmentes életmód

A november 16-i Füstmentes Világnap fontos üzenetet közvetít. 1977-ben az ENSZ kezdeményezésére minden tagország csatlakozott a felhíváshoz, hogy ezen a napon népszerűsítsék a füstmentes, ezzel együtt az egészséges életmódot, és a dohányosok legalább erre az egy napra hagyjanak fel a káros szokásukkal. De mi a baj a dohányzással? Nem egyedül arról van szó, hogy a nikotin egy addiktív anyag, ami megemeli a szívfrekvenciát; mindez a dohányzóra káros. Azt már kevesebben tudják, hogy nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos betegségek kialakulásáért. Az égés során keletkező füst több száz egészségre is ártalmas anyagot tartalmaz, amik nemcsak a dohányosokra fejtik ki káros hatásukat, hanem a környezetükre is. A legjobb természetesen az, ha el sem kezdjük a dohányzást, ha viszont dohányzunk, akkor magunk és környezetünk érdeke az, hogy minél előbb tegyük le a cigit.

Dohányzás esetén kizárólag a dohányzás teljes abbahagyásával szüntethetők meg az ehhez kapcsolódó megbetegedések kockázatai. Már az első dohányzásmentes naptól csökkennek a rizikók, ezért, ha valaki elhatározza, hogy leszokik, minden eszközzel támogatni kell ebben. Ha azonban ez valamiért nem történik meg, akkor is csökkenthetjük a dohányzás ártalmait azzal, hogy megbízható forrásból tájékozódunk az ártalomcsökkentés további lehetőségeiről. Hosszú távon csak a leszokással csökkenthetők száz százalékosan a dohányzás ártalmai, ugyanakkor léteznek a cigarettánál 70-95 százalékkal alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó füstmentes alternatívák azok számára, akik még nem hagytak fel a szenvedélyükkel: ilyen például az e-cigaretta, ami nikotinos liquidet tartalmaz vagy a dohányhevítéses technológia, ami füst képződése nélkül hevíti a dohányt.

Azt azonban nem árt tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek: ugyanúgy tartalmaznak például nikotint, mint a hagyományos cigaretták, továbbá a károsanyag-kibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás mértéke közötti összefüggést, valamint ezek arányát ezen új technológiák esetében még vizsgálják. Mindenesetre mindannyian tehetünk egy lépést azért, hogy csökkentsük a minket és a környezetünket érő ártalmakat. Az egyéni károsanyag-kibocsátás mérsékléséről szemléletformálást segítő tippeket és gyakorlati tanácsokat az alábbi oldalra kattintva olvashat: www.fustmentes.hu/formabahozunk/

Csomagolás- és műanyagmentesség

A túl sok csomagolóanyag, különösen a műanyag és az egyszer használatos műanyagok szükségtelenül terhelik meg a hulladékgazdálkodást. Az EU-ban körülbelül 30 millió tonna műanyag keletkezik, ebből 16 millió tonna csak a csomagolóanyag.

Ráadásul ezek közül több nem hasznosítható újra és több csak nagyon sok energia felhasználásával. A nem újrahasznosított, nem feldolgozott hulladék – például égetéssel – a levegőbe, valamint a talajba és a vízkörforgásba kerül. A műanyag mikroműanyaggá alakul – valójában szétesik – amik nagyon apró milliméter szintű darabkák, és ezeket megeszik az állatok, a halak, bekerül a növényekbe, végső soron pedig mi magunk is elfogyasztjuk az állatok, halak húsával és az ivóvízzel együtt. A WWF tanulmánya szerint hetente körülbelül 5 grammnyi műanyagot fogyasztunk el ilyen módon.

A csomagolóanyagok és nem újrahasznosított műanyagok extrém módon károsítják a környezetet, elárasztják a folyók, tengerek partszakaszait és óriási szigetként lebegnek az óceánokban. Ezek eltakarítása hosszú évekig fog tartani, ha egyáltalán lehetséges.

Az ideális út a műanyagfelhasználás visszaszorítására, az, ha lemondunk az egyszer használatos műanyagokról, a műanyag evőeszközökről, elviteles edényekről, nejlonzacskókról, és inkább tartósabbakat használunk helyettük. Mondjuk üvegedényt, saját evőeszközt, esetleg textil bevásárlótáskát viszünk magunkkal – de utóbbiból se halmozzunk fel túl sokat otthon, tartsunk ki egy mellett. Ezentúl fontos, hogy használjuk a szelektív kukákat a háztartási hulladék szortírozására, hogy egyszerűbb legyen a szemét kezelése, a haladóbbak pedig csomagolásmentes boltban vásárolhatnak. Hogy igazán tudatosan vásároljunk, kerüljük az impulzusvásárlást, keressük inkább azokat a termékeket, amiket tényleg használni fogunk, amik tartósak, újrahasznosítható csomagolásúak, illetve alacsony az energiafelhasználásuk.

Állati terméktől mentes életmód

Bár a vegán életmód nemcsak a húsmentességről szól, követői elutasítanak mindenféle állati eredetű terméket. Ezeket az elveket nem minden esetben lehet tartani a lakosság teljes egészére vetítve, az alapelvek pozitív részét azonban a gyártók egy része és a törvényalkotók szintén látják. Például a bőrfeldolgozás – a cipők, ruhafélék, bútorok vagy autóbelsők készítéséhez – az egyik legszennyezőbb gyártótechnológia, mivel rengeteg vizet használ fel, mérgező vegyszerrel kezelik a nyersbőrt, valamint kénhidrogént és más mérgező gázt, szennyvizet termelnek.

A húsukért tartott állatok etetése óriási területeket emészt fel, a szárazföldi területek közel fele mezőgazdasági terület, melyeknek több mint 70 százalékát az állatok etetését szolgáló takarmánynövények foglalják el. Az állattenyésztés és a húsfeldolgozás ezenkívül kifejezetten magas károsanyag-kibocsátással bír, a metántermelés – ami a globális felmelegedést közvetlenül és intenzíven elősegíti – közel 60 százalékáért a haszonállatok felelősek, a szén-dioxid-kibocsátás terén pedig az állattenyésztés a világ össztermelésének 9 százalékát teszi ki.

Az állati termékek vásárlásának csökkentése hozzájárul ahhoz, hogy ezeket a hatásokat mérsékeljük, és még akkor is jelentős változásokat érhetünk el, ha hetente csak egy nappal csökkentjük a húsfogyasztást és kétszer is meggondoljuk, hogy honnan és milyen mennyiségben vásárolunk divatcikkeket. Választhatunk méltányos kereskedelmi elveket alkalmazó, úgynevezett fair trade termékeket, amik bár drágábban érhetőek el a világpiaci árnál, szavatolják, hogy a termék előállítása során jobbak a munkakörülmények, illetve fejlettebb, nem kizsákmányoló előállítási és termelési módszereket alkalmaztak gazdasági, ökológiai és szociális oldalról. Különösen a ruhafélék, kávé-, kakaó- és tea vásárolható fair trade címkével, és a jelölés odaítélésekor minden esetben ellenőrzik a termelőket, hogy megfeleljenek az előírásoknak.

A fenti ötletek alapján reméljük, mindenki talál olyan pontot vagy pontokat, amit akár napi, akár heti szinten be tud tartani, be tud építeni a rutinjába, ezzel is hozzájárulva az ártalomcsökkentéshez, és ahhoz, hogy a természet újjászülethessen, regenerálódhasson.