Ártalomcsökkentés – minden téren jó döntés lehet
2023. augusztus 23. – 11:00
Környezeti és egyéni szinten egyaránt vannak olyan ártalmas szokások és körülmények, melyeket nehéz lehet drasztikusan megváltoztatni egyik pillanatról a másikra, de az sem megoldás, ha legyintünk ezekre. A legjobb megoldás az ártalmas szokásokkal felhagyni, ennek hiányában marad a pragmatikus hozzáállás, mely az ártalomcsökkentést célozza, amit a saját életünkben és globálisan is lehet alkalmazni.
Az ártalomcsökkentést, mint stratégiát – természetesen csak az ártalmak teljes megszüntetése hiányában – egy egész sor ön- és közromboló, vagy mérgező tevékenységgel kapcsolatban alkalmazhatjuk. A függőségek, szenvedélybetegségek, környezetkárosítás, egészségtelen mentális és fizikai állapot is ilyen, és ezt a sort még folytathatnánk. A legjobb megoldás az ártalmas szokásokkal teljesen felhagyni. Ha a teljes megszüntetés nem történik meg, akkor az okozott károkat szükséges csökkenteni úgy, hogy magát a tevékenységet teljesen nem iktatjuk ki.
Milyen területeken működik az ártalomcsökkentés?
Az ártalomcsökkentés olyan globális trendek esetében is működik, mint a hulladékkezelés, vagy a légszennyezés. Mivel ezeknek a tevékenységeknek a 100 százalékát nem tudjuk kiiktatnil, az alapkoncepció az, hogy olyan módszerekkel helyettesítsük, amelyek csökkentik a környezeti és egészségügyi károkat. Gondolhatunk a szelektív hulladékgyűjtésre, az egyszerhasználatos műanyagok korlátozására, az újrahasználhatóság előmozdítására, vagy az óceáni szemétszigetek felszámolására.
A légszennyezéssel kapcsolatban példaként hozhatjuk fel az elektromos járművek megjelenését és támogatását, a kerékpáros utak fejlesztését, a fa- és széntüzelés visszaszorítását, valamint a dohányzás korlátozását.
Az ártalomcsökkentés egyéni szinten az egészségkárosító tevékenységek körét és a társadalmi felelősségvállalást foglalja magában. Példaként felhozhatjuk a stresszes állapottal való megküzdés olyan módjait, melyek egyáltalán nem használnak, ugyanakkor sokkal inkább károsak. Ilyen a mértéktelen alkoholfogyasztás, a dohányzás, a felelőtlen magatartás (például gyorshajtás), fenntarthatatlan túlfogyasztás, pazarlás és szemetelés, melyek nem csak az egyénre, hanem a közösségre nézve is rombolóak.
Mivel ártunk magunknak és másoknak, és hogyan változtassunk ezen?
Saját magunknak okozott ártalmas tevékenységeink legtöbbje az egészségtelen életmódhoz és a függőségekhez kapcsolódik. Kezdve a mozgásszegény életmóddal és a helytelen étkezéssel, melyek nemhogy csökkentik a stresszt és a szorongást, inkább tovább fokozzák az immunrendszer rossz állapotát, valamint a betegségek kialakulásának esélyét.
A megoldás – az ártalomcsökkentés jegyében –, hogy kedvezőbb élettani hatásokat kiváltó szokásokat kezdünk kialakítani például mértékletesebb cukorfogyasztással, több mozgással, több zöldség fogyasztásával. Fontos, hogy az olyan tevékenységeket, mint a dohányzás, mely nem csak számunkra, hanem a passzív dohányzás révén a körülöttünk élőkre is ártalmas a füstben keletkező káros vegyületek belégzése miatt, próbáljuk meg teljesen kiiktatni az életünkből, hiszen kizárólag a rá nem szokással vagy a leszokással óvhatjuk meg magunkat és a környezetünket a dohányzás egészségügyi és környezeti ártalmairól. Azon felnőtt dohányosok, akik valamilyen okból nem szoknak le, tájékozódhatnak az ártalomcsökkentésről.
Az FDA, vagyis az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatalának kutatásai szerint egy cigaretta füstjében több ezer vegyület található, amelyek közül 93 káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A füst a légtérbe jut, így a dohányossal együtt a környezete is kitett az olyan anyagoknak (mint a kátrány, acetaldehid, ammónia, arzén, kumarin), amelyek súlyos szív- és érrendszeri, légzési-, valamint daganatos megbetegedések kialakulását eredményezhetik. Önmagunk és környezetünk érdekében a legjobb, ha el sem kezdünk dohányozni, vagy ha már dohányzunk, minél hamarabb leszokunk róla. A dohányzás súlyos társadalmi probléma, ma Magyarországon több, mint kétmillióan élnek ezzel a káros szenvedéllyel, közös érdekünk, hogy ők mielőbb abbahagyják a dohányzást. Ezért aki elhatározza, hogy leszokik, ebben minden eszközzel támogatni kell, ugyanis csak a leszokással csökkenthetők a legeredményesebben a dohányzáshoz kapcsolódó egészségügyi kockázatok.
Azon felnőtt dohányosok számára, akik az ismert kockázatok ellenére sem szoknak le, lehetőség van tájékozódni az ártalomcsökkentésről. Léteznek olyan füstmentes technológiák, amelyek égés nélkül működnek, vagyis sem füst, sem hamu nem keletkezik, ezért a cigarettánál jóval kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Meg kell azonban említeni, hogy ezek az alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint (ami erős függőséget okozó anyag, és egyéb káros hatásai mellett megemeli a vérnyomást és a szívfrekvenciát), a károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás csökkenése közötti összefüggés mértékének megállapításához pedig még további, hosszú távú kutatások szükségesek.
Füst- és dohánymentes technológia például az e-cigaretta, ami nikotintartalmú folyadék felhasználásával állít elő nikotinpárát, illetve a nikotinpárna, amelynek bizonyos változata nikotinsót tartalmaz. A dohányhevítéses technológia pedig egy olyan elven alapul, mely működése közben a dohányt olyan hőmérsékletre hevíti, amely elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, így füst, valamint hamu se keletkezzen.
Az egészséges életmódhoz természetesen hozzátartozik a lelki és mentális egészség is, így a már említett stresszlevezetés, a kiégés, túlhajszoltság felismerése és kezelése, az egészséges társas kapcsolatok keresése, vagy a traumák feldolgozása. Egy feldúlt, folyton ideges, vagy kedvetlen, negatív ember sem magának, sem a környezetének nem jó társaság.
A mentális jólétet elősegítő technikák egyáltalán nem újkeletűek, legtöbbjük pedig triviálisnak tűnik: ilyen a meditálás, relaxálás, több alvás, kevesebb internetezés, több olvasás vagy séta a természetben. Az önismereti technikák alkalmazásával jobban tudunk kapcsolódni saját magunkhoz és másokhoz is. Próbáljuk ki az önkifejezés számos formáját, mint amilyen a rajzolás, zenélés, szabadírás, barkácsolás; a hobbiból űzött tevekénységek kifejezetten stresszoldóak és rengeteg örömet találhatunk bennük.
Az ártalmas tevékenységek egy része abból ered, hogy nem érzi jól magát valaki a bőrében, és ezt e rossz technikákkal próbálja elfedni (pl. dohányzás, mint pótcselekvés), addig a környezeti ártalmak másik részét a felelőtlenség, a pazarló életvitel okozza. Az emberek által okozott környezeti ártalmak a legkisebb, egyéni szinten is csökkenthetők tudatos döntésekkel és alternatívák választásával: energiatakarékos háztartási gépek, újrafelhasználható csomagolás, tömegközlekedés és kerékpár az autó helyett, vízspórolás, faültetés.
Bár továbbra is fogjuk használni az áramot, és biztos, hogy vásárolni fogunk olyan terméket, aminek az elkészítése valamilyen szinten környezetkárosító, de megpróbálhatjuk csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat, melyet magunk után hagyunk. Ez az ártalomcsökkentés lényege.
Miért ártunk magunknak? Tudunk ezen változtatni?
Sokan azzal ártanak a legtöbbet, hogy nem rendelkeznek a megfelelő tudatossággal és információval arról, hogy amit tesznek, az ártalmas rájuk és a környezetükre nézve egyaránt. Az ártalomcsökkentéshez tartozik az is, hogy széleskörű tájékoztatáshoz jussunk a korábban elfogadottnak számító, ma már tolerálhatatlan tevékenységekről, illetve arról, hogy hogyan lehet ezeket csökkenteni, vagy kiiktatni az ember életéből. A környezeti nevelés és a társadalmi tudatosság fejlesztése önmagában alkalmas sok ártalmas tevékenység megváltoztatására.
A társadalmi normák alakítása, az egyéni felelősség tudatosítása fontos eszköz, hogy élhetőbb legyen a közvetlen és tágabb környezetünk, javuljon az egészségünk és a mentális állapotunk. Ugyanakkor az ártalomcsökkentés egyéni szinten is fontos, melyhez támogató környezet, belátás, önfegyelem és kitartás is szükséges.
Nem könnyű lemondani a kényelemről, vagy épp egy káros szokásról. Amikor azt érezzük, hogy nem birkózunk meg egyedül a feladattal, akkor érdemes külső segítséget kérni, támogató csoportokat, vagy pszichológust bevonni.
A cikk társadalmi célú hirdetés, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
