Az olimpiai bronzérmes súlylökő, Márton Anita is indul a Magyar Atlétikai Szövetség elnöki posztjáért

Tajti-Márton Anita olimpiai bronzérmes, világbajnok súlylökő is indul a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) elnöki posztjáért. A 37 éves, visszavonult atléta az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: „A magyar atlétika előtt álló kihívások új szemléletet, hiteles vezetést és széleskörű szakmai összefogást kívánnak.”

„A magyar atlétikának nincs több vesztegetni való ideje. Olyan szövetséget kell építenünk, amely nem a belső feszültségekről, hanem a sportolók sikereiről és a biztos háttérről szól. Ezzel a csapattal készen állunk a munkára” – közölte elnökjelöltként Márton, aki az elnökségi tagjelöltjeit is megnevezte. Eszerint három továbbra is bizalmat kapott elnökségi taggal,

• Németh Zsolttal (világbajnoki ezüstérmes, olimpikon kalapácsvető, mesteredző, sportvezető);
• Zsivoczky-Farkas Györgyivel (Európa-bajnoki bronzérmes, olimpiai 8. helyezett többpróbázó, sportvezető, edző); és
• Tölgyesi Előddel (sportvezető, utánpótlás-műhelyvezető, edző, korábbi atléta) képzeli el az elnökség munkáját.

Rajtuk kívül további három elnökségi tagjelöltet jelentett még be:

• Dr. Langár Bencét (közgazdász, befektető, egyetemi oktató);
• Molnár Balázst (közgazdász, nemzetközi sporttanácsadó, korábbi válogatott atléta); és
• Rutkovszky Edét (nemzetközi sportvezető, Európai Atlétikai Szövetség projektkoordinátor).

A jelenleg a Szegedi Vasutas SE társadalmi elnökeként dolgozó Tajti-Márton Anita azt közölte, céljuk egy stabil, átlátható és kiszámítható működésű szövetség felépítése, amelyben a szakmai döntések, a felelős gazdálkodás, az elszámoltathatóság és a partnerség jelenti a működés alapját.

Az elmúlt tíz évben Márton Anita volt a magyar atlétika egyik legmeghatározóbb szereplője. A békéscsabai súlylökő a szabadtéri és a fedett pályás versenyekről is megbízhatóan szállította az érmeket. A 2018-as fedett pályás világbajnokságon aranyérmet nyert, ami a magyar atlétika történetének első világbajnoki címe volt. A 2016-os riói olimpián bronzérmes volt. Hatszor választották az év magyar atlétájának, a versenyzéstől 2023-ban vonult vissza. Pályafutásáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

A MASZ elnöki tisztségéről július közepén mondott le Gyulai Miklós – aki Deutsch Pétert, a szervezet vezérigazgatóját hatalmazta fel a napi ügyek intézésére –, majd távozott két elnökségi tag – Oroszi Zsuzsanna és Kriszt Balázs –, továbbá a felügyelőbizottság három tagja – Czeglédi Katalin, Képes Lóránt és Németh Attila –, így utóbbi testület működésképtelenné vált.

Egy héttel később a MASZ rendkívüli közgyűlésén megerősítették pozíciójában az elnökség további három tagját, Németh Zsolt és Zsivoczky-Farkas Györgyi alelnököket, valamint Tölgyesi Elődöt, és szeptember másodikára meghirdetették a rendkívüli tisztújító közgyűlést. Deutsch Péter később jelezte, hogy a közgyűlést követően távozik a MASZ-tól.

Múlt héten elsőként Kovács Zoltán, a MATE-GEAC szakosztályvezetője jelezte, hogy indul a MASZ elnöki pozíciójáért, egyben összeférhetetlenségre hivatkozva lemondott a gödöllői klubban betöltött tisztségéről.

Milliárdok mentek Deutsch Péter cégeihez

A május végi közgyűlésen Deutsch Péter miatt alakult ki feszült helyzet. A tagság előtt ugyanis akkor lett ismert az a tény, hogy Deutsch Péter cégei az elmúlt négy évben kétmilliárd feletti osztalékot hoztak, és ezek a cégek szoros kapcsolatban álltak az állami pénzekkel támogatott MASZ-szal. A Telex által kiperelt szövetségi szerződések mutattak rá, hogy mennyi pénz került például a Zsivótzky Gyuláról elnevezett tehetségfejlesztési programból a Deutschhoz köthető céghez: 2023-ban 800 millió osztalékot könyvelt el a Sport & Events Kft. A programra 2,7 milliárd forintot adott a magyar kormány, az volt a célja, hogy sikeres legyen a 2023-as hazai vb-szereplés.

A sportág tagságának arról sem volt tudomása, hogy egymilliárd forintnál is több pénzt kapott a MASZ a 2023-as atlétikai vb-t szervező cégtől a sportág népszerűsítésére a világbajnokság előtt. Így végül sem a pénzügyi beszámolót, sem a szakmai programot, sem az idei költségvetést nem fogadták el a küldöttek.

Deutsch Péter a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságot szervező cég vezérigazgatói posztját is megkapta, ahonnan 2022. szeptember elsején távozott. Az utolsó munkanapján még kötött egy 260 milliós szerződést versenybírók képzésére, ami miatt az Integritás Hatóság is felemelte a szavát, és nem jött hír arról, hogy megszűnt volna a nyomozás. Deutsch emellett ellátja az MTK ügyvezető elnöki tisztségét is, klub elnöke pedig a testvére, Deutsch Tamás. Korábban arról is írtunk, hogy egy Deutsch Péter vezette cég 664 milliónyi közpénzzel támogatta meg az MTK-t.

A Magyar Atlétikai Szövetségnél kialakult helyzetről ebben a cikkben írtunk bővebben.