Utolsó munkanapján még kötött egy 260 milliós szerződést az atlétikai vb szervezőcégének volt vezetője
2023. április 27. – 07:00
Deutsch Péter szeptember elején távozott az idei atlétikai világbajnokságot szervező cég éléről, de előtte még aláírt egy szerződést a versenybírók képzéséről, amelyre a jelentkezés másfél évvel korábban zárult le. A szerződésre nem írtak ki közbeszerzést, ami a szövetség szerint rendben van, az általunk megkérdezett szakértő viszont úgy látja, emiatt megkérdőjelezhető a szerződés érvényessége. A megbízási díj más sportágak hasonló képzésével összehasonlítva kirívóan magas.
Az atlétikai világbajnokságot, a világ harmadik legrangosabb sporteseményét Budapest rendezi idén. A jogot még 2018 decemberében nyerte el az ország, majd hamarosan elkezdődött a visszabontható atlétikai stadion építése 200 milliárd forintból. 2020 decemberében megalakult az esemény lebonyolítására létrehozott Budapest 2023 Atlétikai Nonprofit Zrt. is. Nem ritka, hogy létrehoznak egy külön céget a nagy események szervezési feladatainak ellátására, de épp tavaly igazolódott, hogy van más út is: a 2022-es vizes vb szervezőbizottsága már nem cégként működött, politikus nem került be a szervezésbe, noha Fürjes Balázs nagyon igyekezett, hogy részt vehessen az irányításban.
A Budapest 2023 Atlétikai Nonprofit Zrt. vezetője Deutsch Péter lett, egykori válogatott magasugró, a fideszes Deutsch Tamás testvére. Deutsch Péter részt vett a 2019-es Maccabi Játékok szervezésében, többszörösen jó megoldásnak tűnt a kinevezése. A cég megalakulása után 3,25 milliárd forinthoz jutott, ez az összeg a Magyar Közlönyben is megjelent.
2022. július legvégén viszont már arról jöttek a hírek, hogy megingott benne a bizalom, mert az ügyek nem haladtak jól, sehol nem álltak például a szállodafoglalások. Az utódát már akkor elkezdte keresni Schmidt Ádám, a sportért felelős államtitkár. Schmidtet augusztus ötödikén az esemény kormánybiztosának nevezték ki, ami jelzésértékű, mintha a kormány is érezte volna, hogy gyorsítani kell a tempón.
Augusztus közepén már tudni lehetett, hogy a köztévétől távozó Németh Balázs lesz az új vezérigazgató, de a hivatalos váltás, a konkrét bemutatás szeptember másodikán történt meg. A közlemény szerint Deutsch azért adta át a helyét, mert nagyobb figyelmet kell fordítani a sikeres vb-szereplés érdekében elindított Kiemelt Atléta Programra, amelyet ő felügyel. Ezt a programot egyébként 2020. szeptemberben hozták létre, 70 atlétával indult, a cél az volt, hogy minimum 25 magyar versenyző állhasson rajthoz majd a vb-n. (A 2022-es vb-n mindössze ketten indultak.)
Groteszk benyomást kelt, ha újraolvassuk Deutsch július 26-án, a Mandinerben megjelent interjúját, mert ott még arról beszél: „egymilliárd ember figyel ránk, gigaesemény megrendezésére készülünk”. Azt is mondta: „úgy számolunk, hogy a döntőket 95 százalék feletti, a délelőttieket pedig 30-40 százalékos telítettséggel tudjuk megrendezni, ami abszolút topnézőszám lenne”. Áradt a szavaiból, hogy magáénak érezte a projektet – pár hét múlva aztán már a Kiemelt Atléta Program jelentette a szívügyét.
„Atletizálunk, atletizálunk?” – a kérdést egy augusztusi focimeccsen tette fel Orbán Viktor miniszterelnök Schmidt Ádámnak. A kormányfő a legapróbb részletekig nyilván nem ismerte az ügyet, de a célzott kérdése rámutat, hogy tájékoztatták, és nyilván azt is tudta, hogy egy ilyen vezetőváltásban kódolva van a feszültség. Orbán egyúttal biztosította az államtitkárt arról, hogy továbbra is maximálisan élvezi a bizalmát, folytassa csak a munkáját, nem számít, ha kedvezőtlen döntést szorgalmaz még egy olyan családnál sem, mint Deutschék. (Frissítés – 14:20: Cikkünk megjelenése után levelet kaptunk az államtitkárságtól, amelyben azt állították, hogy a találkozón – amelyről több forrásból is hallottunk – nem hangzott el az idézett mondat.)
Nehéz rekonstruálni, pontosan mi történhetett a szereplők közt, információink szerint nem volt egy konkrét kiváltó oka Deutsch háttérbe szorításának.
Kaptunk viszont arról infót, hogy szeptember 2-i leváltása előtt egy nappal, vagyis szeptember 1-jén írt alá a Magyar Atlétikai Szövetséggel (MASZ) egy megbízási szerződést versenybíróképzési feladatok ellátására.
Ezt onnan tudtuk meg, hogy közérdekűadat-igénylést nyújtottunk be, és ennek eredményeként megnézhettük a 2022-ben kötött szerződéseket.
A bíróképzésre vonatkozó szerződésben első pontként azt határozták meg, hogy az elérendő cél, hogy legalább 400 főnek legyen képesítése és gyakorlata. A határidő: március 31. A megbízási díj: 260 millió forint plusz áfa. Ebből 234 milliót az aláíráskor, vagyis szeptember 1-jén köteles átutalni a szervezet a MASZ-nak. Arra a kérdésünkre, hogy mikor kapták meg ezt az összeget, a szövetség úgy válaszolt: a szerződés szerinti összegre a szerződés szerinti teljesítést követően jogosult.
Deutsch Péternek egyébként a szövetségben hivatalosan semmilyen funkciója nincs, de hogy az irányításban aktívan részt vesz, arról több forrásunk is beszámolt. Találtunk egy olyan fotót is, amelyen a MASZ vezetése a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) vezérkarát fogadta áprilisban, és Deutsch ezen a fotón is ott van, Gyulai Miklós MASZ-elnök jobbján. (Pontosítás – 10:50: egy 2020. szeptemberi elnökségi határozat alapján, amíg a főtitkári tisztség nincs betöltve, addig a Budapest 2023 Zsivotzky Gyula programiroda vezetője látja el, vagyis Deutsch.)
A MASZ és a szervezőbizottság között egyébként javult a viszony a februári állapotokhoz képest, de a feszültség még nem szűnt meg. A szövetség honlapján nagyítóval kell keresni a vb-ről szóló híreket, nem látni óriásplakátokon az atlétákat, akikért szorítani lehetne. A harci logika itt is érvényesül: ha nem jól sikerül a rendezvény, abból Deutschék jól jönnek ki, mert bizonygathatják, hogy ők jobban megcsinálták volna.
És akkor vissza a képzéshez: a MASZ honlapján nem találtunk olyan bejegyzést, amely a versenybíróképzésről szólt volna 2022 szeptemberében. Hosszas keresés után bukkantunk rá, hogy a jelentkezés határideje 2021. február 28-án lejárt. „Legyél Te is atlétikai versenybíró és vegyél részt a Budapest 2023 Atlétikai Világbajnokságon!” – ez volt a felhívás címe, leírták a kritériumokat, és azt is, hogy a részvétel térítésmentes, a tanfolyam tananyagát (amely közel 13 órányi, többször is visszanézhető videós tananyag) és a részvételi díjat a MASZ biztosítja. Azt is tudatták, hogy a versenybírók a későbbi munkájukért díjazást kapnak. Arról a hivatalos honlapon nem találtunk semmilyen információt, hányan teljesítették ezt a tanfolyamot, ezért a szövetséghez fordultunk.
A MASZ azt válaszolta a Telexnek, hogy a képzés sikeres volt, több mint 400-an végezték el a tanfolyamot. Van köztük indítóbíró, indítósegéd, leolvasó bíró. Egy magyar bajnokság és a vb feladatai között jelentős eltérés nincs, a feladatok ugyanazok, csak értelemszerűen több a futam, nagyobb a mezőny.
Nem könnyű beárazni egy ilyen tanfolyam valós árát, de akikkel különböző sportágakból beszélgettünk, megrökönyödve hallották az összeg nagyságát.
Ha a 260 milliót 400 felé osztjuk, 650 ezer forint jön ki, ennyit költöttek átlagosan egy bíró felkészítésére. Az úszásban találtunk arról hírt, hogy ott az önköltséges versenybírói tanfolyam díja 10 ezer forint, míg 2018-ban a sportlövőknél 15 ezer forint. Az atlétika persze szerteágazóbb, nem lehet más sportágakkal egy az egyben összehasonlítani, de maga a feladat, a szabályok betartatása a versenyek előtt, alatt és után, ebben a sportágban is ugyanaz. A hazai úszószövetség egyébként nem rendezett külön tanfolyamot a 2022-es vb előtt.
Mik a versenybírói feladatok?
A nemzetközi atlétikai szövetségnek (WA) vannak saját emberei, akik egy-egy területért felelnek, és akik majd a jövő évi párizsi olimpián is részt vesznek a versenyek lebonyolításában. Őket az ITO (International Technical Officials) elnevezéssel jelölik meg, ide jó esetben egy-két magyar kerülhet, ők egy viszonylag összeszokott csapatot alkotnak. Az orvosi végzettségű Horváth J. Krisztina például célfotóbíró, aki már a riói olimpián is közreműködött, és már előtte jó néhány világbajnokságon is. Mátraházi Imre is a WA alkalmazásában áll.
Ezenkívül vannak az NTO-k (National Technical Officials), akik szintén fontos feladatot látnak el, de messze nincs olyan felelősségük, mint az ITO-knak. Nekik a feladatuk, hogy a gátak a helyükre kerüljenek, hogy lemérjék, milyen messze repült a kalapács, a gerely vagy a diszkosz, és eközben nem lépett-e ki a versenyző. Ők teszik a rúdugrásban vagy a magasugrásban a helyére a lécet, ők gereblyézik el a homokot a távolugró gödörben. Azt, hogy a távolugrásnál érvényes volt-e a kísérlet, vagy belépett a versenyző, már nem bíró jelzi a piros zászlójával, hanem a technika, piros lámpával. Az 1998-as atlétikai Eb-n Deutsch Tamás leendő sportminiszter is segédkezett a lécek emelésében, a verseny megfelelő lebonyolításában.
A hazai szervezőbizottságra háruló feladat ezeknek a bíróknak a kiválasztása, hogy elmondják nekik, hogyan kell öltözniük, milyen egyenruhájuk lesz. Természetesen napidíjat kapnak, de az szinte kizárt, hogy ide mind a 400 végzettséget kapó magyar bíró bekerüljön, mert ekkora létszámra egyszerűen nincs szükség. A szervezőbizottság kérdésünkre azt jelezte, 260 versenybírót alkalmaznak, most alakítják ki a névsort, hamarosan pedig véglegesítik.
Az előző világbajnokságról nem találtunk hivatalos bírói listát, a tokiói olimpiai NTO-lista viszont elérhető. Ezen 138 név szerepel, amit vehetünk minimumlétszámnak, mert a japánok a koronavírus-járvány ideje alatt a lehető legkevesebb emberrel rendezték meg a versenyeket.
Összességében így épül fel egy ilyen nagy volumenű esemény háttere. Az, hogy versenybíróképzés van, és hogy a meglévő tudást frissítik, szükségszerű velejárója egy ilyen vb-nek, de hogy ez miért tesz ki ekkora költséget, az nehezen magyarázható. Homályos, hogy miért szeptember elsején lett ennek ára, a távozó vezérigazgató utolsó munkanapján, noha mint feljebb utaltunk rá, a jelentkezési határidő 2021. február 28-án, azaz már másfél évvel a szerződés aláírása előtt lejárt.
Érvényes-e így a szerződés?
Deutsch Pétertől megkérdeztük, mit gondol erről a szerződésről, a közbeszerzési szabályoknak megfelelően járt-e el, de ő a szövetséghez irányított bennünket. Ezért a szövetségnél érdeklődtünk arról, álláspontjuk szerint nem aggályos-e, hogy ezt a pénzt közbeszerzés nélkül kapták meg. Ezt írták vissza: „a Budapest 2023 Nonprofit Zrt. a versenybíróképzési feladatok ellátásáról szóló szerződés közgyűlési jóváhagyására vonatkozó napirendi ponthoz kapcsolódó közgyűlési előterjesztésben kifejtette, hogy a társaság részletesen vizsgálta a beszerzési, közbeszerzési kérdéseket, egyeztetett a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal is, és rögzítette, hogy a Kbt. [közbeszerzési törvény] értelmében a beszerzésre nem kellett közbeszerzési szabályokat alkalmazni”.
Az általunk megkérdezett közbeszerzési ügyvéd, Fülöp Zoltán viszont teljesen más megvilágításba helyezte ezt a szerződést. A szervezet maga jelentkezett be a közbeszerzési törvény hatálya alá, vagyis minden beszerzése közbeszerzés lesz, ha eléri a közbeszerzési értékhatárt.
„Mivel a megbízási díj eléri a nettó tizenötmillió forintos értékhatárt, közbeszerzést kellett volna alkalmazni”
– jelentette ki.
Szerinte az nem megkérdőjelezhető, hogy a szerződést az előző vezérigazgató az utolsó napján írta alá, de elegánsnak sem nevezhető. Fülöp Zoltán szerint viszont a szerződés érvényessége megkérdőjelezhető, épp a hiányzó közbeszerzés miatt. A Közbeszerzési Döntőbizottság esetleges határozata alapján a bíróság akár meg is semmisíthetné azt, és kötelezhetné a feleket a szerződés megkötése előtti állapot helyreállítására. Emellett bírságot is kiszabhat, amely elérheti a szerződéses összeg 15 százalékát.
A vb megrendezésének sikerességét ez az ügy nyilván nem befolyásolja, ettől még az atléták gőzerővel készülhetnek életük egyik legnagyobb élményére, és a magyar drukkereknek sem kell elutazniuk külföldre, ha a világ legnagyobb sztárjait szeretnék látni élőben. De egy ilyen last minute szerződés rávilágít a szervezés hátterére, illetve hogy bizonyos szereplőknek mikor mi a fontos.
A következő részben azt kutatjuk, miért kötött Deutsch Péter vezérigazgató egy 664 milliós szerződést az MTK-val, amelynek az elnöke Deutsch Tamás, az ügyvezető elnöke pedig ő maga.
