Kormánybiztosnak kell rendet tenni a budapesti atlétikai vb előtt, Deutsch Péter háttérbe szorult

Legfontosabb

2022. augusztus 19. – 18:59

Kormánybiztosnak kell rendet tenni a budapesti atlétikai vb előtt, Deutsch Péter háttérbe szorult
A 2023-as Atlétikai Világbajnokságra épülő Nemzeti Atlétikai Stadion Budapesten 2022. augusztus 4-én – Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Az augusztus ötödiki Magyar Közlöny tudatta, hogy 2023 legnagyobb hazai sporteseménye, az augusztus 19-én kezdődő atlétikai világbajnokság kormánybiztost kapott. A kormányhatározat a vb szervezését és rendezését lebonyolító testület létrehozásáról is döntött, aminek elnöke a sportért felelős államtitkár, dr. Schmidt Ádám.

A 2017-es vizes világbajnokság is kapott kormánybiztost, Seszták Miklóst – vagyis nem először alkalmazza ezt a módszert a kormánypárt –, bár a vb botrányai nem tettek jót Seszták későbbi politikai karrierjének. Az idei vizes vb-től a politika távol tartotta magát, nem volt gigantikus nyitóünnepség, és nyugalomban lezajlott az esemény.

Hogyan jutottunk el most az újratervezésig?

Az atlétikai vb rendezési jogát még 2018. decemberben kapta meg Magyarország, a kormány vállalta egy stadion felépítését erre a célra, de erről majd később. 2020. szeptemberében jegyezték be a Budapest 2023 Nonprofit Zrt-t., ennek a vezérigazgatója Deutsch Péter lett. Deutsch Tamás testvére válogatott atléta volt, a fedett pályás magasugrásban a mai napig ő a magyar csúcstartó. A portfóliója addig sem volt szerény a sportban, hiszen a hazai szövetség (MASZ) stratégiai igazgatója, az MTK ügyvezető elnöke, a 2019-es Maccabi Európai Játékok szervezője, a Gyulai István Memorial Atlétikai Magyar Nagydíj szervezőbizottságát is vezeti.

A vb összehasonlíthatatlanul nagyobb presztízzsel bír, mint egy évenkénti nagydíj, még egy Európa-bajnoksághoz sem hasonlítható, ami egyébként már kétszer volt Budapesten, a legutóbbi 1998-ban. Akkor egyébként Deutsch Tamás leendő sportminiszterként a magasugrásnál segédkezett, ő állította be a versenyzők által kívánt magasságra a lécet.

Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár és Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője beszélget az Országház Vadásztermében 2022. június 2-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár és Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője beszélget az Országház Vadásztermében 2022. június 2-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Ha visszakanyarodunk az augusztusi ötödiki közlönyhöz, azt is olvashattuk, hogy vannak a lebonyolító testületnek társelnökei: Fürjes Balázs és Gyulai Miklós. Fürjes nevénél célszerű azért megállni, hogy noha a vizes sportokat tömörítő FINA egyik bizottságának a tagja, fel sem merült, hogy a magyar szervezőbizottságban helyet kapjon, különben nem feleltek volna meg a politikamentesség kritériumának. Deutsch Péter egyszerű tag, mint amilyen a kormányszóvivő Szentkirályi Alexandra, vagy akiket majd a külügy, a belügy és Lázár János minisztériuma delegál a jövőben. Deutsch neve mellett ez a titulus szerepel:

a Magyar Atlétikai Szövetség Budapest 2023 atlétikai világbajnokság projektjének vezetője.

A kormánybiztossá kinevezett Schmidt Ádám feladatai közt megemlítik, hogy koordinálja és részt vesz a világbajnokság szervező bizottsága és a Budapest 2023 Nonprofit Zrt. működésében. A kormánybiztos tevékenységét a miniszterelnök a honvédelmi miniszter útján irányítja – az új struktúrában ide került a sport júniustól –, külön díjazásban nem részesül.

Deutsch július közepén mint vezérigazgató adott interjút a Mandinernek, 30-33 milliárdos bevételben reménykedett, és azt is mondta, teljes társadalmi konszenzus van, ami ismerve, hogy Karácsony Gergely stadionstopot hirdetett a 2019-es főpolgármesteri választás kampányában, tavaly ilyenkor pedig vétóval fenyegetőzött, sajátságos megfogalmazás.

Mi történt?

„[Deutsch] Péter elveszítette a bizalmat, keresik az utódát” – mondta a sportágat, és a szervezetet jól ismerő forrásunk, ezért született meg az átszervezés. Igaz, a vb rajtja előtt egy évvel kiadott szövetségi közleményben – amiben leleplezték a vb logóját –, Deutsch még a júliusi Mandiner-interjúhoz hasonlóan vezérigazgatóként nyilatkozik. A Telexhez viszont eljutott néhány név, akinek már fel is ajánlották a posztot. Egyikükkel beszéltünk is, de ő nem vállalta a megbízatást. Olyan szakemberrel is beszéltünk, akit nem vezérigazgatónak kértek fel, de afelől érdeklődtek nála, hogy a szervezésben részt tud-e venni.

Úgy tudjuk, Deutschcsal Schmidt még július végén közölte, hogy nem elégedettek vele. Deutsch az idei, Amerikában megrendezett vb-re sem utazott ki júliusban. Sportkörökben arról is beszélnek, hogy az utód már megvan, és csak napok kérdése, mikor jelentik be hivatalosan.

Deutsch Péter beszédet mond egy atlétikai verseny megnyitóján, Székesfehérváron 2017. július 4-én – Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
Deutsch Péter beszédet mond egy atlétikai verseny megnyitóján, Székesfehérváron 2017. július 4-én – Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Olyan információkat kaptunk, hogy a kormány azért döntött a jelentős átszervezés mellett, mert elszámolási hiányosságokat tapasztalt, a nemzetközi kapcsolattartás sem volt a leggördülékenyebb, a hazai munka sem haladt megfelelő ütemben, nincsenek aláírt szponzori szerződések, igazából azt sem tudni, hogy mennyi lesz a rendezés költségvetése. Egy évvel a rajt előtt bemutatták ugyan a budapesti vb logóját, de nincs rendes, a logóbemutatón felüli imázsfilm, kabalafigura, arculati elemek, miközben gyakoriak a felmondások a különböző szinteken, vezérigazgató-helyettes is jelezte már a távozási szándékát.

A szervezetből sokan szeretnének érdemben már feladatokat kapni, dolgozni, és nehezen viselik, hogy a munka csak nem akar beindulni.

Emailben, kérdésekkel kerestük a Budapest 2023 Nonprofit Zrt.-t, igaz-e, hogy a vezérigazgató elveszítette a bizalmat, de azt a választ kaptuk, hogy nem kívánnak nyilatkozni. Kerestük írásban a sportért felelős államtitkárságot is, nem kaptunk választ a kérdéseinkre.

Mi látszik a szervezetből?

A hazai vb-nek egy évvel az esemény előtt nincs saját honlapja, a nemzetközi szövetség oldaláról lehet eljutni a főváros bemutatásáig, illetve addig, hogy önkénteseket toboroznak. Ha kapcsolatba szeretnénk velük lépni, átirányítanak a nemzetközi szövetség oldalára.

Az Opten nyilvántartása szerint a szervezet 2020. decemberben kapott 3,28 milliárd forintot a miniszterelnökségtől, amiből még abban az évben 48 millió forintot költött el. A 2021-es évben 698 milliót használt fel, a létszám szépen duzzadt, ötvennél is többen dolgoztak, jelenleg pedig 72 munkavállalója van a cégnek.

Fürjes Balázs 2019-ben a 444-nek az átláthatóság fontosságáról beszélt, és azt említette, hogy a fontos szerződéseket nyilvánosságra kell hozni. Eddig nem érzékelhetőek az érdemi tájékoztatás jelei.

A Puskásnál is drágább stadion

Arról július közepén tájékoztatott a kormány, hogy a stadionra és annak környékére 211 milliárd forintnál többet nem lehet elkölteni. A vb idején 35 ezres, egyébként 15 ezresre visszabontható Nemzeti Atlétikai Központ építése egyébként jól halad, a nemzetközi szövetség elnöke, Sebastian Coe is megnézte, és elégedett volt vele. Azt érdemes megjegyezni, hogy a 68 ezer férőhelyes Puskás Aréna 190 milliárd forintba került, míg ez drágább lesz, és ezt az összeget még akkor határozták meg, amikor az infláció éves szinten alig érződött, tehát jöhet még drágulás. Míg a Puskás Arénában tágas konferenciatermek is vannak, az új stadion ezzel nem büszkélkedhet. Hogy egy 2024-es magyar atlétikai bajnokságra mennyien látogatnak majd ki, tippelni is nehéz, a stadion kihasználtsága hosszú távon nagy talány lesz.

Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökségi tagja, Baji Balázs világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmes gátfutó, Deutsch Péter, a Budapest 2023 Zrt. vezérigazgatója és Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnöke az épülő Nemzeti Atlétikai Központban 2022. június 18-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Gyulai Márton, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökségi tagja, Baji Balázs világbajnoki bronz- és Európa-bajnoki ezüstérmes gátfutó, Deutsch Péter, a Budapest 2023 Zrt. vezérigazgatója és Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnöke az épülő Nemzeti Atlétikai Központban 2022. június 18-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Az előzetes kalkulációban az szerepelt, hogy a szervezők 200 ezer jegyet itthon szeretnének értékesíteni a kilenc versenynap alatt, ami ambiciózus vállalás, mert egy versenyző éremesélyes igazán, a kalapácsvető Halász Bence, aki idén vb-ötödik lett, de korábban szerzett vb-bronzot is. 80 ezer külföldivel számoltak a Csepel sziget csücskében megépített stadionba, de akkor még nem lehetett előre látni az orosz-ukrán háborút.

Az atlétikai vb a mindenkori sport egyik legnagyobb rendezvénye, nem túlzás azt állítani, hogy egymilliárd ember valamilyen kapcsolatba kerül vele jövőre, ezért is fontos a zavartalan lebonyolítás. Egy évvel az esemény előtt a jelek nehézségekre utalnak.

Kövess minket Facebookon is!