A Fidesz kétharmados választási veresége után nagy kérdés, mi lesz a párt politikusaival, akik sportszövetségekben, klubokban is vezető szerepet töltöttek be. Hogy a társadalomban elinduló változások a sportban érezhetők vagy érezhetők lesznek-e, arra hamarosan választ kaphatunk a szövetségek és a klubok küldöttgyűlésein.
A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség 2011-ben választotta meg először elnöknek Kósa Lajost, aki most készül a május 22-i tisztújításra. Hétfő óta tudjuk, hogy két kihívója lesz: Telegdy Attila és Török Zoltán is összegyűjtött annyi ajánlást a tagszervezetektől, ami az elnökjelölti státuszhoz szükséges. Kósa nagy álma, a Nemzeti Korcsolyázó Központ papíron már létezik egy ideje, de állami forrást nem kapott rá a szövetség.
Kósa alelnökként az ötödik helyen állt ugyan a párt listáján, a választás után lemondott a mandátumáról, a parlamentben átadta a helyét. Úgy tűnik, arra azonban érez erőt és motivációt, hogy még négy éven át a korcsolyázókat képviselje a legmagasabb szinten. Telegdy Attila edző az utolsó pillanatokban döntötte el, hogy beszáll a versenybe az elnöki tisztségért. Vele egy időben az olimpikon műkorcsolyázó Hoffmann Nóra férje, Török Zoltán is elnökjelölt lett.
Egy héttel később, május 29-én tartják a Magyar Tenisz Szövetség küldöttgyűlését, a tagok várhatóan itt értesülhetnek arról, hogy milyen tervei vannak Lázár Jánosnak. Beszéltünk olyan küldöttel, aki azt mondta, Lázár nem ragaszkodik ehhez a pozícióhoz. Lázár 2020-ban egy évre vállalta az elnöki posztot, ahogy most a képviselőséget is. A szövetség élén nem voltak kínos ügyei, az energiáját eleinte a múlt rendezése kötötte le, mert a szintén fideszes Szűcs Lajos tetemes adósságot hagyott hátra, a konszolidáció több mint négymilliárdba került. Emellett hétmilliárd forintnyi közpénzt kellett kifizetni azért, hogy egy korábban vállalt tenisztornából ki tudjon hátrálni a szövetség. Állításuk szerint így tízmilliárd felett spóroltak.
Németh Szilárd Fidesz-alelnök a Magyar Birkózó Szövetség elnöke, és a háttérben már megindult a mozgolódás az utódlására. A sportág közvetlen szakmai irányításába eddig sem folyt bele, az olimpiai érem 2024-ben elmaradt ugyan, de a világbajnokságokon eredményesen szerepeltek a birkózók. Németh mandátuma 2028-ig, az olimpia utánig szól, információink szerint a májusi elnökségi ülésen előfordulhat, hogy felajánlja a lemondását. Talány, hogy a Fidesz akar-e, képes-e még erőt mutatni a sportban, és van egy olyan központi utasítás, hogy a kicsi szövetségek irányítását sem hagyják elveszni.
A Magyar Vívó Szövetség vezetését Csampa Zsolt látja el 2012 óta, aki nem tartozott soha a Fidesz belső köreibe, bár a parlamenti fociválogatott oszlopos tagja volt egykor. A szövetség irányításáért volt kihívója a múltban Deutsch Tamás, és később az olimpiai bajnok Szabó Bence is, a tagság azonban mindkétszer mellette állt. Az ő megbízatása is 2028-ig tart.
A Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke, Schmidt Gábor helyettes államtitkári poszton volt az előző kormányban, bizalmi szavazást kért maga ellen az első kritika után, de az elnökség, és később a közgyűlés is úgy gondolta, hogy erre nincs szükség, viheti tovább az irányítást.
Simicskó már elengedte a sportot
Simicskó István egykori honvédelmi miniszter a Honvéd társadalmi elnöki pozícióját már a múlt héten elhagyta, noha 2025. januárban négy évre kapott bizalmat. Ezt a változást nem verték nagy dobra, de kérdésünkre megerősítették. A KDNP-s politikus a leköszönő levelében valahogy úgy fogalmazott, hogy most a távozásával tudja segíteni a Honvédot. Az olimpiai bajnok vízilabdázó, Gergely István ügyvezető most már egyedül áll a klub élén.
Simicskó 2012 és 2016 között a sportért felelős államtitkári pozíciót is betöltötte, 2022. áprilistól másfél éven keresztül volt az öttusaszövetség elnöke. Onnan azért mondott le, mert a frakcióvezetésre akart koncentrálni. Most már zavartalanul fókuszálhat a parlamenti munkájára.
Szijjártó Péter a Honvéd fociklub vezetését 2025 novemberében vette át, szponzort is hozott a csapathoz, aminek a meccseiről mostanában a Facebook-oldalán is beszámolt. Tavaly novemberben abszurd módon nem a klub, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelentette be az érkezését.
„Szijjártó megköszönte a megtisztelő felkérést, és tudatta, hogy nem ez volt az első, azonban most először állt össze egy olyan tulajdonosi, szakmai és emberi háttér, amely lehetővé teszi, hogy két dologhoz hozzá tudjon járulni. Az egyik, hogy itt az ideje annak, hogy a Budapest Honvéd a magyar és a nemzetközi futballvilágban is visszafoglalja azt a pozíciót, amit megérdemel. A másik az akadémia vezetése” – állt a minisztériumi novemberi közleményében. Szijjártó szereti a focit, lehetséges, hogy a klubnál az ő személye az anyagi stabilitás garanciája, itt az is kulcskérdés, hogy Leisztinger Tamás üzletembernek vannak-e még tervei Kispesten.
A Ferencvárosnál idén októberben lesz a közgyűlés időpontja, Kubatov Gáborról akkor mondhatnak véleményt a szakosztályok vezetői és a tagság. A Fidesz egyik emblematikus figurája 2011 óta a zöld-fehérek első embere, a focicsapat azóta nagy sikereket ért el, a 2024-es olimpiáról viszont érem nélkül jöttek haza a klub sportolói. A Fradi sorsa annyira nem volt közömbös a távozó Orbán-kormánynak, hogy az utolsó közlönyben külön kitértek rá: „Ha a Ferencvárosi Torna Club kezdeményezi az állam irányába fennálló kötelezettségeinek időbeli átütemezését, és ezt a jogszabályok lehetővé teszik, vizsgálja meg a kérelem kedvező elbírálásának lehetőségét.”
A Ferencváros szakosztályait milliárdokkal támogatja az MVM, ennek a pénznek a további sorsa kérdéses. A fociklub gondjaira megoldást jelenthetne egy Bajnokok Ligája-szereplés, a bajnokságot azonban a Győr vezeti, és az idény végén megszakítja az FTC hat éve fennálló hegemóniáját. Piacilag a Fradi brandje értékes, most majd kiderülhet, mennyire.
A legspeciálisabb helyzet Deutsch Tamásé, aki az MTK elnöke, és akit 2030. január végéig választottak meg 2025-ben. 2010 óta vezeti a klubot, az anyagi háttér végig szilárd volt. Deutsch a Sportegyesületek Országos Szövetségének az elnöke is, egyhangú, nyílt szavazással választották meg legutóbb a szervezet elnökének. Eddig állami források felett diszponált – egyelőre talány, a Tisza-kormány hogy képzeli ennek a köztestületnek a jövőjét. Amikor Deutsch 1999-ben sportminiszter lett, meg akarta szüntetni, később az MSZP-s Mesterházy Attila volt a vezetője.
Deutsch testvére, Péter a klub ügyvezető elnöke, emellett az atlétikai szövetség (MASZ) vezérigazgatója is egyben, és mint egy forrásunk fogalmazott, „évek óta túszul ejtette a szövetséget”. A szövetség elnöke egyébként az egykori olimpikon, Gyulai Miklós, közte és Deutsch között teljes az összhang.
A legutóbbi, múlt heti elnökségi ülésen továbbra sem tudták elfogadni az előző év pénzügyi beszámolóját, és az idei évi költségvetést sem. Így ez a május 30-i küldöttgyűlés feladata lesz. Ezen a gyűlésen lemérhető, hogy április 12. után bátrabbak lesznek-e a küldöttek, mint a Fidesz-kétharmadok idején, amikor az információhiány ellenére is fontos, de a többség számára átláthatatlan döntések születtek, amibe mindenki kénytelen-kelletlen belenyugodott. A tagság azt sem tudja például a mai napig, hogy mire költötte azt az egymilliárd forintot a szövetség, amit a 2023-as világbajnokság szervezőbizottsága utalt át a MASZ-nak.
„Ha a közgyűlés nem fogadja el a beszámolókat, akkor levonom a konzekvenciát és tizenhat év után távozom” – ezt még tavaly nyilatkozta Gyulai. Akkor átment a beszámolója, azóta új helyzet van.
