Az MTVA többet ad a magyar fociért, mint a BL-ért, mégis fáj neki, hogy utóbbit elvitték előle

Miközben a tévézés szerte a világban folyamatosan – különösen a fiatalok közt – veszít a presztízséből, a sportban a tendencia egyértelmű, egyre többet és többet kell fizetni a televíziós közvetítési jogokért. Ebben a paradox helyzetben látta elérkezettnek az időt az RTL arra, hogy beszálljon ismét a sportba, és a 2006-os foci-vb, valamint a Forma–1 (2001–2012) után újra közvetítéseket tűzzön a műsorára.

Megváltozott formátum

Az 1993-tól ezen a néven futó Bajnokok Ligája az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) topterméke. Nézzük előbb magát a BL átalakítását, azaz hogy hogyan fog kinézni a sorozat új lebonyolítási rendszere.

A jelenlegi lebonyolítás 2003-tól van érvényben, és ebben a formában az utolsó évad jövőre lesz. A 32 csapat pillanatnyilag nyolc négyes csoportban harcol egymással, utána a csoportelsők a másodikokkal találkoznak a nyolcaddöntőben – itt még azonos országbeliek nem találkozhatnak egymással –, majd a létszám folyamatosan feleződik, és a végén egy marad.

Mivel az európai topcsapatok megelégelték, hogy viszonylag érdektelen meccseket is kell játszaniuk a csoportszakaszban, volt egy kósza próbálkozásuk a Szuperligával, ami gyorsan elvetélt az UEFA különösen karakán és eltiltással fenyegetőző kiállása miatt. Az UEFA azonban azt is érezte, változtatnia kell, ezért egy hibrid megoldást talált ki.

A BL-ben a jövőben 36 csapat lesz, őket négy kalapra bontják, és mindegyik klub kap mindegyik kalapból két ellenfelet a sorsolásnál. Az oda-visszavágó megszűnik, négy hazai és négy idegenbeli meccs lesz. (Részletesen itt írtunk az új formátumról.) Miután a csoportkör lezajlik, kijön a 36 csapatnak egy abszolút rangsora, innen a legjobb nyolc alapból bent van a nyolcaddöntőben, míg a 9–24. helyezetteket összesorsolják, és a párharcok győztesei csatlakozhatnak a legjobb nyolchoz.

Nemcsak a két csoportban eltöltött idő miatt lesz több játéknap, hanem mert a nyolcaddöntőért is oda-visszavágós formula lesz. Az UEFA nemcsak izgalmakat, hanem több bevételt kalkulált. Amiből persze majd több jut a csapatoknak is. A pontos részletekkel egyébként még nem álltak elő.

Mi az ára?

Mivel a Bajnokok Ligája prémium termék, ezért az ára is fokozatosan növekedett az előző években az egyes országokban. Itt fontos kiemelni, hogy két csomagot kínált az UEFA. Az A csomag tulajdonosa választhatott a keddi és a szerdai játéknapon először, az övé lett a rangadó, míg a B csomag tulajdonosa a többi meccsből mazsolázhatott, de még itt is bele lehetett futni nagyszerű és színvonalas meccsekbe.

Az MTVA 2015-ben szállt be a ringbe – úgy tudjuk, az itthoni legbefolyásosabb emberek súgtak, mennyit kell ajánlani, hogy tuti sikeresen jöjjenek ki a pályázatból –, az A csomagot kaparintották meg három évre, 2018-ban újabb három évre, 2021-ben szintén velük hosszabbítottak 2024-ig. Értelemszerűen a B pakett az olcsóbb, ami 2021-ben a Sport TV-é lett, és ők 2024-től is adhatnak meccseket.

Az MTVA szerződéseiből az derült ki, hogy minden hosszabbításnál egyre többet kellett átutalniuk. Az emelkedés jól megfigyelhető:

• 2015–2018: 4,31 milliárd forint,
• 2018–2021: 5,74 milliárd forint,
• 2021–2024: 6,85 milliárd forint.

Pontosan tudták most is, hogy emelni kell, csak eközben lett jó néhány nem várt versenytársuk. Egészen pontosan hatan versenyeztek, még a francia Canal+ is beszállt, amely Ausztriában és Szlovákiában is nagy erőkkel terjeszkedik, és már itthon is van streaming- és tévészolgáltatása.

Információink szerint az UEFA értesítette az MTVA-t az ajánlatokat látva, hogy akadt egy komoly riválisuk.

A végeredmény szempontjából mindegy, hogy pontosan ki volt a felelős, ki nem reagált kellő időben, kinél akadt el a dolog, mert az UEFA lezárta a tendert, és az RTL lett a befutó. A B csomagot pedig elvitte a Sport TV.

Mit veszített az MTVA?

Az, hogy a két indulóból végül szoros versenyben a második helyet megszerző MTVA-t érzékenyen érintette a befutási sorrend, jól leszűrhető a kommunikációjából. „Olyan mértékben tornázta fel sajtóértesülések szerint az RTL a jogok árát, amely a magyar adófizetők forintjaiból felelősségteljesen gazdálkodó magyar közmédia számára már nem teszi lehetővé annak kifizetését” – írták. Az „MTVA” és a „felelősségteljes gazdálkodás” szókapcsolat kiváló muníciót ad a mémkészítőknek, ezt most bővebben nem is taglalnánk, megtettük ezt korábban már több alkalommal is.

Házon belül egyébként a retorika a napokban információink szerint megváltozott, inkább már arról volt szó, hogy magyar csapatnak elsősorban a második számú sorozatra, az Európa-ligára van esélye, az pedig náluk maradt. Vagyis ha a Ferencvárost látni akarják a szurkolók, továbbra is náluk látható – bár az El-jogok megszerzését hivatalosan nem jelentették még be.

Megpendítették azt a húrt is, hogy Európában máshol sem klasszikus közszolgálati feladat a BL-meccsek közvetítése. A német ZDF például adja idén a döntőt, de csak a döntőt, a csoportmeccsek vagy az egyenes kieséses szakasz meccsei fizetős csatornákra kerültek. Az M4 a mindenkori kupaindulók selejtezőbeli útját továbbra is sugározza. Ha a Ferencváros kiharcolja a BL-indulást a 2024–25-ös idényben, akkor a selejtezők után kell csak váltani.

Azt, hogy a békát nehezen nyelték le, jól mutatja, hogy az Index és az Origo egyszerre lendült támadásba. Az Index abba az irányba terelte a dolgot, hogy 10 milliárd forintot vagy akár többet is kellett fizetni egy egyébként magáncégnek –egyébként úgy tudjuk, nem kellett ennyit, igaz, az RTL egyelőre nem állt elő az összeggel. Arról viszont nem írtak, hogy a közmédia csaknem 10 milliárdot fizet ki évente a minőségben lényegesen gyengébb magyar fociért. (Ha már paradoxonnal kezdtük a cikket, említsünk meg még egyet: az NB I.-et esetenként így is többen nézik a BL-csoportmeccseknél, ez már így volt a Sport TV-n is egy évtizeddel korábban is.) És bár más sportág, ezért egy az egyben nem lehet összehasonlítani, jegyezzük meg, hogy a Forma–1 közvetítési jogaiért 15 milliárd forintot adott az MTVA.

Az Origo pedig a szokás szerinti szerző nélküli cikkben arról értekezett, hogy jönnek Magyarországra is a fizetős meccsek, és hát az M4 nem kért ilyet. Mondjuk egészen bizarr is lett volna, hogy egy közpénzből működő tévé még külön díjat számol fel egy-egy meccsért.

Mit kezdhet a jogokkal az RTL?

Az tény, hogy a magyar tévézők a sport terén eddig el voltak kényeztetve. A kábeltévés előfizetéssel sportcsatornák garmadáját kapták meg. Egy szeptemberi olasz vagy spanyol nyaralásnál a szállodában könnyen rá lehet döbbenni, hogy ott mennyire nem természetes, hogy a Real Madrid vagy a Juventus meccsét megnézzük a szállodában, mert a hotelek a fizetős csatornákra csak nagy ritkán áldoznak.

Illetve hát megy a neten.

Az RTL szerepvállalásával jó eséllyel átkerül a netre itthon is a meccsek túlnyomó többsége, vagy az RTL II-re. A netes modell egyre elterjedtebb Európában. Az RTL nem is nagyon csinált titkot abból, hogy a netes kínálatát szeretné bővíteni – Vidus Gabriella meg is erősítette ezt a Forbesnak. Most kétezer forintért lehet vásárolni plusz tartalmakat az RTL+-on, ebbe a csomagba át lehet helyezni a meccseket, és akár még a csomag árát is meg lehet emelni egy ezressel. Azt nehéz elképzelni, hogy egy piacról élő csatorna nem számolta ki előre, hogyan éri meg nekik ez a milliárdos befektetés, még ha nyilván ott lehet a politikai odaszúrás is a bizniszben, hiszen mégiscsak a miniszterelnök kedvenc sportja váltott csatornát.

Azt is nehéz elképzelni, hogy egy Sevilla–Dortmund odafér a kereskedelmi csatorna tematikusan felépített keddi műsorrendjébe, mert A mi kis falunkkal nehezen veszi fel a versenyt nézettségben. Nem eretnek az a piaci logika, hogy ha a Netflixért fizetnek az emberek, akkor majd a fociért is fognak.

Mindent felborít persze, ha bejut egy magyar csapat, kivált, ha a Ferencváros. Akkor az érdeklődés növekszik. A BL 1993 óta íródó történetében azonban háromszor jutott el a csoportkörbe magyar csapat, vagyis a statisztika a magyar klubcsapatok ellen szól. Bár tegyük hozzá gyorsan, ilyen kedvező helyzetben, mint a Ferencváros, egyetlen más magyar csapat sem volt az utóbbi években, 27-esre emelkedett ugyanis a koefficiense az előző évek jó szereplése miatt.

Mi lesz a hirdetésekkel?

Az UEFA-nak vannak a hároméves ciklusokban főszponzorai, az majd sokszor elhangzik ezután, hogy a közvetítést a Heineken vagy a Turkish Arlines támogatta. Konkurens sör- és légitársaság a reklámblokkokba nem kerülhet be a jelenlegi szabályozás szerint. Így a mosóporok, illatszerek, élelmiszer-, üzemanyag-, sportszergyártók felé kell majd menniük a reklámok értékesítőinek. Azt, hogy mennyire globalizált ez a piac, jól jelzi, hogy itthon jó néhányszor lejátszottak egy meccs alatti reklámot egy olyan élelmiszercég nevével, ami a hazai piacon nem is ismert.

A nagy kérdés az lesz, hogy a monopolhelyzetben lévő Szerencsejáték Zrt. vajon mekkora összeget áldoz majd a Tippmix és a fogadások népszerűsítésére a két csatornán.

A presztízsveszteségen túl azért sem jött ez jól a kormánynak, mert a hagyományos üzeneteit (migránsok, Brüsszel, Soros, szankciók stb.) közvetítő egyperces híradókat nem lehet lenyomni a meccs előtt, sem a félidőben, amikor mondjuk még valóban néznék is százezrek a köztévét. A főműsoridőben az M4 nézettebb, mint a politikai tartalmakra szakosodott M1, ezt az MTVA a saját üzleti jelentésében ismerte el. Míg a sportcsatorna az ötödik, a hírcsatorna a kilencedik helyen állt 2022-ben. Ráadásul részben olyan százezrek is nézik a meccseket, akiket az M1-en keresztül amúgy nem feltétlenül tudnak elérni.

Tényleg, egyáltalán mennyien nézik ezt?

Az MTVA a tavalyi BL-döntő után azzal büszkélkedett, hogy 630 ezer nézője volt a Liverpool–Real Madrid párharc párizsi közvetítésének, ami ráadásul később is indult. 67 ezren pedig a neten követték végig. A közleményből az is kiderült, hogy ugyanez a párosítás 2018-ban még több nézőt hozott, a köztes években viszont az érdeklődés lankadt. Ebben közrejátszott a két angol házi döntő, illetve a koronavírus-járvány. Átlagban 230 ezren kapcsoltak oda a csatornára kedd és szerda esténként, a kieséses szakaszban a tét növekedésével az érdeklődés is emelkedett. (A magyar fociválogatott meccseire lényegesen többen kíváncsiak.)

A számokból jól látszik, hogy az itthon hagyományosan nagy táborral rendelkező két sztárcsapat tudta megmozgatni igazán a tömegeket. Az idei döntő garantáltan nem érdekel majd ennyi embert, mert sem a Manchester City, sem az Internazionale nem rendelkezik annyi lelkes magyar rajongóval, mint a Liverpool vagy a Real.

Az RTL az elődöntőket és a döntőket nyilván a főcsatornán fogja adni, de ha már egymillió fölé emelkedne a nézettség, alighanem elégedettek lennének. Arra nehéz tippelni, hogy szezon közben mikor jut el a BL a fő csatornára, bár az érdekes kísérlet lehet, hogy egy Bayern–Newcastle hány embert mozgat meg itthon.