Ilyen lesz az új Bajnokok Ligája, amitől nagyobb izgalmakat remél az UEFA

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) két hete jelentette be, hogy a jelenlegi formátumban már csak két éven át rendezi meg a Bajnokok Ligáját. Most a 32 csapatot 8 csoportra bontják, a csoportokban mindenki játszik mindenkivel, ketten jutnak tovább az egyenes kieséses szakaszba. 2024-től az UEFA gyökeresen megváltoztatja a legnépszerűbb kupa lebonyolítását. Arról folyamatosan keletkeztek mendemondák, hogy esetleg négyes döntővé alakítják át a kiírást, mert a koronavírus-járvány miatt 2020-ban kipróbálták, de látva, hogy mindkét idei elődöntő visszavágója megismételhetetlen izgalmakat hozott, a final four támogatói elhalkultak. Az UEFA pedig sokkal drasztikusabban avatkozott bele a sorozatba, mint arra előzetesen számítani lehetett. És nem amiatt, mert 32-ről 36-ra emelte a létszámot.

A bűvös szó a svájci rendszer, amit a sakkolimpián is használnak, de mégsem

A svájci rendszernek a lényege, hogy a hasonló erősségű csapatok egymással találkoznak, de nem tudják a harmadik körben, ki vár rájuk a negyedikben. A 2011-es sakk-Európa-bajnokság utolsó fordulóját idézzük meg egy pillanatra: Magyarország–Bulgária meccset rendeztek az utolsó fordulóban, a mieink egy győzelemmel az ötödik helyről a harmadikra léptek előre, míg a bolgárok a negyedikről a hetedikre csúsztak vissza.

Az UEFA ilyen, vagy még nagyobb mozgásokban reménykedik, és természetesen nemcsak az utolsó fordulóban, hanem már korábban is. Azt reméli, hogy örök, de jól követhető mozgásban lesz a 36 résztvevős tabella, és hogy az utolsó fordulóban szinte még mindegyik meccsnek lesz valamilyen tétje.

A svájci rendszert azonban teljes egészében nem lehetett átültetni a focira, annál is inkább, mert a sakkozók egy helyen vannak, és nem kell utazgatniuk.

A jelenlegi rendszerben rögtön tudjuk a sorsolás után, hogy mi lesz a hatodik, decemberi záróforduló programja, és ezzel – úgy tudjuk – 2024-től sem szakít az UEFA. Az augusztus végi sorsoláson tudni fogják a csapatok, hogy milyen ellenfelek várnak rájuk. Az edzőket nem lehetett olyan helyzetbe hozni, hogy nem tudják az egyik héten, a következő hétre melyik csapattal szemben kell felkészülniük. A vendégdrukkerekkel sem lehetett azt eljátszani, hogy nem tudnak hónapokkal előre megtervezni egy párizsi utat, ha éppen a PSG az ellenfél, mert csak egy hetük lesz erre.

A résztvevőket ugyanúgy 4 kalapra osztják, ahogy eddig, és egy résztvevő kapni fog minden kalapból kettőt. Az egyikkel otthon, a másikkal idegenben játszik.

Amikor a szuperligáról elkezdtek gondolkodni a nagy csapatok, az volt a céljuk, hogy ők egymással szeretnének többet játszani, nem a moldáv Sheriff Tiraspollal vagy a dán Mindtjyllanddal, mert a Barcelona vagy a Real Madrid közönsége ezeket a találkozókat negligálja még akkor is, ha felcsendül a BL-himnusz. Konkrét példa: a Barcelonánál évekkel korábban előfordult, hogy a Sahtar Donyeck elleni BL-jegyhez hozzácsaptak még egy bajnokit is, hogy a drukkerek motiváltabbak legyenek. A kevésbé neves csapatok viszont azért küzdenek, hogy egyszer összefuthassanak a Liverpoollal vagy a Cityvel.

Az UEFA ezzel a hibrid rendszerrel kiszolgálja a nagyokat, de a kicsiktől sem veszi el a lehetőséget.

Az első kalapos csapat a csoportkörben az eddig hozzá hasonló erősségűt elkerülte, mivel most kap még kettőt, teljesülhet a vágya, és a színvonal garantált. Eddig a csoportban nem futhatott össze az angol és az olasz bajnok, vagy a francia és a spanyol, mostantól igen. A negyedik kalapba sorolt csapatok pedig játszhatnak negyedik kalapossal, így ellenük megvan az esély, hogy ezek a szerényebb képességű csapatok is nyerjenek meccset.

Az UEFA vágya, hogy minden pontnak, sőt, valójában minden gólnak jelentősége legyen, a pontazonosságnál a gólkülönbség dönt majd. Ennek a 36-os táblának hatalmas jelentősége lesz, mert a helyezés alapján alakul ki, egy-egy klub melyik ágra kerül az egyenes kieséses szakaszban tavasszal. Hogy egy 36-os tabella mennyire azonnal áttekinthető, az persze vitatéma, és grafikailag biztosan lesz dolga vele az UEFA-nak. Az új lebonyolításban a hatodik fordulótól jönnek az igazán éles meccsek, amik relevánsan befolyásolják a 36 résztvevős tabella elejét és végét.

Noha a bejelentés már megvolt, az UEFA az egész lebonyolításról nem adott hivatalos információkat, nem mutatott be fogyasztható demókat, hogy kell elképzelni a drukkereknek a jövőt, holott elsősorban miattuk változtattak. Egyedül a spanyol szaklap, a Marca közölt egy, a teniszhez vagy a víváshoz hasonló ágrajzot. Az Európa-liga múlt heti döntője előtt a tévétársaságokat beavatta a részletekbe az UEFA, és ott is ez az ábra került elő. Íme:

Egy kis magyarázattal érthetőbb lesz. Zölddel jelölték a 36-os rangsor első két helyezettjét, ők legközelebb a döntőben futhatnak össze. Ha a teniszt vesszük alapul, akkor az első két kiemeltről beszélünk. Hogy melyik oldalra kerülnek, azt sorsolás dönti el, az egyik balra, a másik jobbra. És ugyanígy sorsolás határoz arról, hogy a harmadik helyezett a bal vagy a jobb oldali ágra kerül-e. Amennyiben a bal oldalira, akkor a negyedik helyezett értelemszerűen a jobb oldalra kerül, és ugyanígy az ötödik és a hatodik csapattal is ez lesz a helyzet. A hetedik és a nyolcadik két külön ágra pozicionálja magát.

Eddig az egyszerűbb rész volt, mert az első nyolc csapatot kellett csak beosztani, amelyek megváltották a helyüket a nyolcaddöntőbe. Azok a klubok, amelyek a 9–24. hely valamelyikén végeznek, egymással játszanak a nyolcaddöntőért. Ezt KO playoffnak nevezték el, KO-PO kóddal jelölték az ábrán. Itt is fontos azonban, hogy a sokszor emlegetett 36-os táblán hányadik végzett egy klub. A 9-10. helyen végző ugyanis a hetedikkel vagy a nyolcadikkal kerül párba, ahogy a táblán is láthatjuk. Míg a tizenötödik hely nem kedvező pozíció, mert vagy az első vagy a második kiemelt kerül az útjába. Azt sorsolás dönti el, hogy a bal vagy a jobb oldalra kap besorolást. Az UEFA abban bízik, hogy nagy tülekedés várható a nyolcadik helyért is, mert nem mindegy, hogy egy klub pihenhet, és megváltja a helyét közvetlenül a nyolcaddöntőbe, vagy kilencedik lesz, és kell vívnia egy plusz párharcot.

Mi lesz a többiekkel?

A 17–24. hely között végző csapatokra eleve sorsolás vár, hová kerülnek be. Az ábrán fehér négyzet a világoskék mellett. Ha egy nagyobb klub hullámvölgybe kerül, mint például idén a Barcelona, akkor onnantól már csak reménykedhetnek, hogy egy kedvező ágon eljusson valameddig. Az ellenfele meg abban reménykedik, hogy tavaszra ne álljon össze a csapat, és ne táltosodjon meg.

A 25–36. helyen végzett csapatoknak a sorozat véget ér, nem kerülnek át az Európa-ligába, mert az El-ben szintén ezen elvek mentén rendezik meg a küzdelmeket, vagyis már lehetetlen az átjárás. A Konferencia-liga szintén 36 csapatos lesz, és ugyanígy 36-os tabellával.

Az UEFA állítja az eddigi számítási modellek alapján, hogy izgalmas lesz a hetedik és a nyolcadik kör is, és a csapatok nem tudnak azzal játszani, hogy elengednek egy-egy meccset, mert azzal jobban járnak, ha esetleg gyengébb pozícióba kerülhetnek. (Vagy a bajnokságban jön éppen egy olyan találkozó, amire jobban koncentrálnak.)

Hogy az azonos nemzetbeliek mikor játszhatnak először egymással, homály fedi, de gyanítható, hogy az eddigi tiltás, mely szerint a csoportkörben nem, kivitelezhetetlenné válik. Emellett is sok kérdés van még tehát, amit tisztázni kell, és nincs ember, aki pillanatnyilag meg tudja mondani, mi lesz az orosz csapatokkal 2024-ben. Az UEFA azonban elszánt, és ha már a forradalmár, Szuperligára készülő klubok többet akartak játszani egymással, akkor ily módon megadta nekik a lehetőséget.

Kis esély a magyar focinak

A mindenkori magyar bajnoknak annyiban könnyebb dolga lesz, hogy a bajnoki ágról nem négy, hanem öt helyet biztosít az UEFA. Ha pedig bejutna a Fradi, és az első kalapból megkapja mondjuk a Liverpoolt, akkor a szerencsére is szüksége lesz, hogy itthon fogadja, ne pedig idegenben kell utaznia hozzá. A 2003-as UEFA-kupában volt hasonló helyzet, akkor is 4 meccset kapott a Ferencváros a csoportkörben, de nem oda-visszavágós alapon, hanem a Schalkéhoz és a Hearts-hoz mentek, a Feyenoordot és a Baselt pedig fogadták. A Ferencváros egy ponttal zárt 2020-ban, de akkor nem kaphatott ellenfelet a negyedik kalapból, most pedig igen, így megvan a valós esély egy sikerre is. BL-főtáblán magyar csapat 1995-ben nyert először és utoljára (a Grasshopperst verte az FTC), ez a hosszú időszak a módosítással lezárulhat.