Ilyen lesz az új Bajnokok Ligája, amitől nagyobb izgalmakat remél az UEFA

2022. május 27. – 10:58

Ilyen lesz az új Bajnokok Ligája, amitől nagyobb izgalmakat remél az UEFA
Cesar Azpilicueta, a Chelsea játékosa a Bajnokok Ligája-trófeával a szurkolók előtt a csapat győzelmét követően a BL-döntőn 2021. május 29-én a portugáliai Portóban – Fotó: Alex Caparros /UEFA / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A nagy horderejű változásról a bejelentést megtette az európai szövetség (UEFA), sok információt azonban nem adott arról, hogyan változik meg a Bajnokok Ligája. Összeszedtük, mit lehet eddig tudni.

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) két hete jelentette be, hogy a jelenlegi formátumban már csak két éven át rendezi meg a Bajnokok Ligáját. Most a 32 csapatot 8 csoportra bontják, a csoportokban mindenki játszik mindenkivel, ketten jutnak tovább az egyenes kieséses szakaszba. 2024-től az UEFA gyökeresen megváltoztatja a legnépszerűbb kupa lebonyolítását. Arról folyamatosan keletkeztek mendemondák, hogy esetleg négyes döntővé alakítják át a kiírást, mert a koronavírus-járvány miatt 2020-ban kipróbálták, de látva, hogy mindkét idei elődöntő visszavágója megismételhetetlen izgalmakat hozott, a final four támogatói elhalkultak. Az UEFA pedig sokkal drasztikusabban avatkozott bele a sorozatba, mint arra előzetesen számítani lehetett. És nem amiatt, mert 32-ről 36-ra emelte a létszámot.

A bűvös szó a svájci rendszer, amit a sakkolimpián is használnak, de mégsem

A svájci rendszernek a lényege, hogy a hasonló erősségű csapatok egymással találkoznak, de nem tudják a harmadik körben, ki vár rájuk a negyedikben. A 2011-es sakk-Európa-bajnokság utolsó fordulóját idézzük meg egy pillanatra: Magyarország–Bulgária meccset rendeztek az utolsó fordulóban, a mieink egy győzelemmel az ötödik helyről a harmadikra léptek előre, míg a bolgárok a negyedikről a hetedikre csúsztak vissza.

Az UEFA ilyen, vagy még nagyobb mozgásokban reménykedik, és természetesen nemcsak az utolsó fordulóban, hanem már korábban is. Azt reméli, hogy örök, de jól követhető mozgásban lesz a 36 résztvevős tabella, és hogy az utolsó fordulóban szinte még mindegyik meccsnek lesz valamilyen tétje.

A svájci rendszert azonban teljes egészében nem lehetett átültetni a focira, annál is inkább, mert a sakkozók egy helyen vannak, és nem kell utazgatniuk.

A jelenlegi rendszerben rögtön tudjuk a sorsolás után, hogy mi lesz a hatodik, decemberi záróforduló programja, és ezzel – úgy tudjuk – 2024-től sem szakít az UEFA. Az augusztus végi sorsoláson tudni fogják a csapatok, hogy milyen ellenfelek várnak rájuk. Az edzőket nem lehetett olyan helyzetbe hozni, hogy nem tudják az egyik héten, a következő hétre melyik csapattal szemben kell felkészülniük. A vendégdrukkerekkel sem lehetett azt eljátszani, hogy nem tudnak hónapokkal előre megtervezni egy párizsi utat, ha éppen a PSG az ellenfél, mert csak egy hetük lesz erre.

A résztvevőket ugyanúgy 4 kalapra osztják, ahogy eddig, és egy résztvevő kapni fog minden kalapból kettőt. Az egyikkel otthon, a másikkal idegenben játszik.

Amikor a szuperligáról elkezdtek gondolkodni a nagy csapatok, az volt a céljuk, hogy ők egymással szeretnének többet játszani, nem a moldáv Sheriff Tiraspollal vagy a dán Mindtjyllanddal, mert a Barcelona vagy a Real Madrid közönsége ezeket a találkozókat negligálja még akkor is, ha felcsendül a BL-himnusz. Konkrét példa: a Barcelonánál évekkel korábban előfordult, hogy a Sahtar Donyeck elleni BL-jegyhez hozzácsaptak még egy bajnokit is, hogy a drukkerek motiváltabbak legyenek. A kevésbé neves csapatok viszont azért küzdenek, hogy egyszer összefuthassanak a Liverpoollal vagy a Cityvel.

Az UEFA ezzel a hibrid rendszerrel kiszolgálja a nagyokat, de a kicsiktől sem veszi el a lehetőséget.

Az első kalapos csapat a csoportkörben az eddig hozzá hasonló erősségűt elkerülte, mivel most kap még kettőt, teljesülhet a vágya, és a színvonal garantált. Eddig a csoportban nem futhatott össze az angol és az olasz bajnok, vagy a francia és a spanyol, mostantól igen. A negyedik kalapba sorolt csapatok pedig játszhatnak negyedik kalapossal, így ellenük megvan az esély, hogy ezek a szerényebb képességű csapatok is nyerjenek meccset.

Az UEFA vágya, hogy minden pontnak, sőt, valójában minden gólnak jelentősége legyen, a pontazonosságnál a gólkülönbség dönt majd. Ennek a 36-os táblának hatalmas jelentősége lesz, mert a helyezés alapján alakul ki, egy-egy klub melyik ágra kerül az egyenes kieséses szakaszban tavasszal. Hogy egy 36-os tabella mennyire azonnal áttekinthető, az persze vitatéma, és grafikailag biztosan lesz dolga vele az UEFA-nak. Az új lebonyolításban a hatodik fordulótól jönnek az igazán éles meccsek, amik relevánsan befolyásolják a 36 résztvevős tabella elejét és végét.

Noha a bejelentés már megvolt, az UEFA az egész lebonyolításról nem adott hivatalos információkat, nem mutatott be fogyasztható demókat, hogy kell elképzelni a drukkereknek a jövőt, holott elsősorban miattuk változtattak. Egyedül a spanyol szaklap, a Marca közölt egy, a teniszhez vagy a víváshoz hasonló ágrajzot. Az Európa-liga múlt heti döntője előtt a tévétársaságokat beavatta a részletekbe az UEFA, és ott is ez az ábra került elő. Íme:

A 2024-ben érkező BL-formátum egyenes kieséses szakaszának ágrajza (kattintásra nagyobb lesz) – Forrás: Marca, Telex
A 2024-ben érkező BL-formátum egyenes kieséses szakaszának ágrajza (kattintásra nagyobb lesz) – Forrás: Marca, Telex

Egy kis magyarázattal érthetőbb lesz. Zölddel jelölték a 36-os rangsor első két helyezettjét, ők legközelebb a döntőben futhatnak össze. Ha a teniszt vesszük alapul, akkor az első két kiemeltről beszélünk. Hogy melyik oldalra kerülnek, azt sorsolás dönti el, az egyik balra, a másik jobbra. És ugyanígy sorsolás határoz arról, hogy a harmadik helyezett a bal vagy a jobb oldali ágra kerül-e. Amennyiben a bal oldalira, akkor a negyedik helyezett értelemszerűen a jobb oldalra kerül, és ugyanígy az ötödik és a hatodik csapattal is ez lesz a helyzet. A hetedik és a nyolcadik két külön ágra pozicionálja magát.

Eddig az egyszerűbb rész volt, mert az első nyolc csapatot kellett csak beosztani, amelyek megváltották a helyüket a nyolcaddöntőbe. Azok a klubok, amelyek a 9–24. hely valamelyikén végeznek, egymással játszanak a nyolcaddöntőért. Ezt KO playoffnak nevezték el, KO-PO kóddal jelölték az ábrán. Itt is fontos azonban, hogy a sokszor emlegetett 36-os táblán hányadik végzett egy klub. A 9-10. helyen végző ugyanis a hetedikkel vagy a nyolcadikkal kerül párba, ahogy a táblán is láthatjuk. Míg a tizenötödik hely nem kedvező pozíció, mert vagy az első vagy a második kiemelt kerül az útjába. Azt sorsolás dönti el, hogy a bal vagy a jobb oldalra kap besorolást. Az UEFA abban bízik, hogy nagy tülekedés várható a nyolcadik helyért is, mert nem mindegy, hogy egy klub pihenhet, és megváltja a helyét közvetlenül a nyolcaddöntőbe, vagy kilencedik lesz, és kell vívnia egy plusz párharcot.

Szemléltetésül helyettesítsük be a csapatokat az idei sorozat alapján
1. Real Madrid, 2. Liverpool, 3. Manchester City, 4. Villarreal, 5. Bayern München, 6. Chelsea, 7. Benfica, 8. Atlético Madrid
9. Juventus, 10. Inter, 11. Manchester United, 12. Ajax, 13. PSG, 14., Salzburg, 15. Lille, 16. Sporting
A 13-as rajtszámot szerző PSG tehát vagy a City-vel (3-as), vagy a Villarreallal (4-es) játszik, ezt majd a sorsolás eldönti. Ugyanígy a sorsolás határozza meg, hogy a Real (1) vagy a Liverpool (2) ágára kerülnek-e az elődöntőben. Miután ez az ágrajz elkészült, több sorsolásra már nincs is szükség, olyan, mint egy világbajnokság egyenes kieséses szakasza, csak az időpontokat kell meghatározni. A hetedik és a nyolcadik helyezett kerülhet össze a negyeddöntőben az első és a második kiemelttel. Az Atlético vagy a Realt, vagy a Poolt kapja.

A Real Madrid és a Liverpool közötti Bajnokok Ligája-döntő 2018. május 26-án Kijevben – Fotó: David Ramos / Getty Images
A Real Madrid és a Liverpool közötti Bajnokok Ligája-döntő 2018. május 26-án Kijevben – Fotó: David Ramos / Getty Images

Mi lesz a többiekkel?

A 17–24. hely között végző csapatokra eleve sorsolás vár, hová kerülnek be. Az ábrán fehér négyzet a világoskék mellett. Ha egy nagyobb klub hullámvölgybe kerül, mint például idén a Barcelona, akkor onnantól már csak reménykedhetnek, hogy egy kedvező ágon eljusson valameddig. Az ellenfele meg abban reménykedik, hogy tavaszra ne álljon össze a csapat, és ne táltosodjon meg.

A 25–36. helyen végzett csapatoknak a sorozat véget ér, nem kerülnek át az Európa-ligába, mert az El-ben szintén ezen elvek mentén rendezik meg a küzdelmeket, vagyis már lehetetlen az átjárás. A Konferencia-liga szintén 36 csapatos lesz, és ugyanígy 36-os tabellával.

Az UEFA állítja az eddigi számítási modellek alapján, hogy izgalmas lesz a hetedik és a nyolcadik kör is, és a csapatok nem tudnak azzal játszani, hogy elengednek egy-egy meccset, mert azzal jobban járnak, ha esetleg gyengébb pozícióba kerülhetnek. (Vagy a bajnokságban jön éppen egy olyan találkozó, amire jobban koncentrálnak.)

Hogy az azonos nemzetbeliek mikor játszhatnak először egymással, homály fedi, de gyanítható, hogy az eddigi tiltás, mely szerint a csoportkörben nem, kivitelezhetetlenné válik. Emellett is sok kérdés van még tehát, amit tisztázni kell, és nincs ember, aki pillanatnyilag meg tudja mondani, mi lesz az orosz csapatokkal 2024-ben. Az UEFA azonban elszánt, és ha már a forradalmár, Szuperligára készülő klubok többet akartak játszani egymással, akkor ily módon megadta nekik a lehetőséget.

Kis esély a magyar focinak

A mindenkori magyar bajnoknak annyiban könnyebb dolga lesz, hogy a bajnoki ágról nem négy, hanem öt helyet biztosít az UEFA. Ha pedig bejutna a Fradi, és az első kalapból megkapja mondjuk a Liverpoolt, akkor a szerencsére is szüksége lesz, hogy itthon fogadja, ne pedig idegenben kell utaznia hozzá. A 2003-as UEFA-kupában volt hasonló helyzet, akkor is 4 meccset kapott a Ferencváros a csoportkörben, de nem oda-visszavágós alapon, hanem a Schalkéhoz és a Hearts-hoz mentek, a Feyenoordot és a Baselt pedig fogadták. A Ferencváros egy ponttal zárt 2020-ban, de akkor nem kaphatott ellenfelet a negyedik kalapból, most pedig igen, így megvan a valós esély egy sikerre is. BL-főtáblán magyar csapat 1995-ben nyert először és utoljára (a Grasshopperst verte az FTC), ez a hosszú időszak a módosítással lezárulhat.

Kövess minket Facebookon is!