Már majdnem háromszáz olimpikon és focista kapta meg az oltás első dózisát

2021. március 13. – 12:12

frissítve

Már majdnem háromszáz olimpikon és focista kapta meg az oltás első dózisát
Koronavírus elleni vakcina a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ székhelyén kialakított oltóponton a főváros XIII. kerületében 2021. március 12-én – Fotó: Mónus Márton / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Január végén jelentette be a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), hogy megkezdik az idei tokiói nyári olimpiára, illetve a 2022-es pekingi téli olimpiára készülő sportolók oltását, most rákérdeztünk, hogyan állnak ezzel.

A MOB-tól kapott adatok alapján eddig összesen 271 sportolót és 190, a felkészülésüket segítő szakembert, edzőt oltottak be, pontosabban ennyien kapták meg legalább az oltás első dózisát.

Úgy számolnak, hogy március végére ez a szám elérheti a hatszázat. Eddig huszonhét különböző sportágból oltottak be sportolókat, többek között kézilabdázókat, atlétákat, vízilabdázókat, vitorlázókat, úszókat.

Első körben egy 868 fős listát állított össze a MOB, amire az összes olyan sportoló felkerült, akinek esélye van az olimpiai részvételre. (Tehát nem csak azok kapnak oltást, akik már rendelkeznek kvótával.) A MOB szerint ezen a listán egyetlen sportvezető sem szerepel, mivel az oltási kampány kizárólag az olimpiára való felkészülést szolgálja. A dél-afrikai edzőtáborba utazó kajakos válogatott keret tagjai az elsők között kapták meg az oltást.

A MOB az Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött levelében kérte az olimpikonok „mihamarabbi” oltását, a kormány pedig támogatta a kezdeményezést. Erről a január 14-i kormányinfón is szó esett, Gulyás Gergely akkor azt mondta, hogy a kormány nyitott erre.

Az olimpikonok oltására azért lehet szükség, mert a fertőzés nagyban befolyásolhatja felkészülésüket, illetve később a teljesítményüket, a betegség miatt hetekre kieshetnek az edzésmunkából. A sportolóknál is okozhat súlyosabb tüneteket a koronavírus, sokan számoltak be elhúzódó gyengeségről és izomvesztésről.

A magyar sportolók közül Kapás Boglárka olimpiai bronzérmes úszó, Bánhidi Bence kézilabdázó, Milák Kristóf világbajnok és világcsúcstartó úszó, Ungvári Miklós olimpiai ezüstérmes dzsúdós és Tóth Kristóf vízilabdázó fertőződött meg. A lehetséges szövődmények miatt szigorú protokoll szabályozza, hogy a koronavíruson átesett sportoló mikor kezdheti meg újra az edzéseket. A Diósgyőr korábbi finn jéghokisa, Mikko Pukka szintén koronavírusos volt, de klubja nem jelentette az esetet; csak azután diagnosztizáltak nála szívizomgyulladást hogy újra játszott meccseket, emiatt végül több hónapot kellett kihagynia.

A betegségen átesett Kapás Boglárka a Testnevelési Egyetem eseményén 2020 áprilisában, ahol vérplazmát vettek sportolóktól, hogy azzal kezeljenek betegeket – Fotó: Vidor Gergely / Testnevelési Egyetem

Volt, aki nem kérte az oltást

Az oltás menetét a MOB és az Emmi mint megbízott kormányszerv koordinálja; hogy kik, milyen sorrendben kapják meg, azt a sportági szakszövetségekkel egyeztetve a versenyek és az edzőtáborok időpontjai alapján határozták meg. Maga az oltás beadása a Sportkórházban történik. Az oltás a Moderna és a Pfizer-BioNTech vakcinájával történik, jelenleg nincs tudomásuk arról, hogy a jövőben esetleg az orosz Szputnyik V vagy a kínai Sinopharm vakcinájával is oltanák az olimpikonokat.

A Telex kérdésére a MOB azt közölte, hogy előfordult olyan, hogy a listán szereplő sportolók közül végül valaki nem kérte az oltást, például azért, mert az elmúlt három hónapban átesett a koronavírus-fertőzésen, ami eleve kizáró ok az oltási protokoll szerint. Az olimpiai részvételnek nem feltétele a beoltottság, így maga az oltás sem kötelező.

A december vége óta nyilvános hivatalos oltási tervben egyébként nem szerepelnek külön a sportolók, ezért beszélhetünk soron kívüli oltásról. Az első három helyen az egészségügyi dolgozók, a szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülők és a Covid-19 szempontjából veszélyeztetett 60 évnél idősebbek állnak. Őket követik sorrendben a rendvédelmi szervek dolgozói és közigazgatási szervek kormánytisztviselői, a 18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek, a kritikus infrastruktúrában dolgozók, és valamennyi 18–59 éves, akik a fenti kockázati csoportokba nem tartoznak. Az oltási terv anomáliáiról többek között ebben a cikkünkben számoltunk be. Eddig 1,22 millió ember kapta meg az oltást, közülük 351 ezren a második vakcinát is.

Megfertőződhetett a beoltott szövetségi kapitány

A női kéziválogatott március 19-én játszik olimpiai selejtezőt Kazahsztánnal, másnap Szerbia, 21-én pedig Oroszország lesz az ellenfelük. A keretből 27-en meg az első körös oltást, és még páran a szakmai stábból. Elek Gábor szövetségi kapitányról nemrég derült ki, hogy koronavírusos, elképzelhető, hogy emiatt nem lesz ott a selejtezőkön. Rákérdeztünk a MOB-nál, hogy mikor kapta volna meg az oltást Elek. Válaszukban azt írták, hogy erre vonatkozólag nem adhatnak ki információt.

Vámos Petra, a Debrecen játékosa a SportTV műsorában viszont arra utalt, hogy Elek annak ellenére fertőződött meg, hogy előtte megkapta az oltást. Az irányítót megdöbbentette a hír, úgy gondolta, hogy aki megkapja mindkét dózist, az már védett lesz.

A vakcinaigazolványról szóló cikkünkben írtunk arról részletesen, hogy még nem tisztázott, hogy a beoltottak is megfertőződhetnek-e, illetve hogy tovább adhatják-e a fertőzést. Amit tudunk, akit beoltanak, soha nem lesz súlyos beteg, és még enyhén is nagyon ritkán.

A futballválogatott nagyobbik része már megkapta az oltást

Az Operatív Törzs döntése nyomán az olimpikonokhoz hasonló a magyar futballválogatott tagjai is soron kívül kapják meg az oltást. Ennek az az oka, hogy márciusban három világbajnoki selejtezőt is játszik a magyar csapat, illetve nyáron jön az idei évre halasztott Európa-bajnokság, amire Magyarország is kijutott.

A magyar válogatott játékosai ünneplik győzelmüket a Magyarország – Izland labdarúgó Európa-bajnoki pótselejtező mérkőzés végén a Puskás Arénában 2020. november 12-én – Fotó: Illyés Tibor / MTI

A magyar válogatott márciusi programja:

  • Március 25.: Magyarország–Lengyelország
  • Március 28.: San Marino–Magyarország
  • Március 31.: Andorra–Magyarország

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) válasza szerint eddig a válogatott mellett dolgozó szakmai stáb tagjai, illetve a 26 fős keretből az itthon játszó játékosok kapták meg legalább az oltás első dózisát. (Ezzel a kerettel vágunk neki a vb-selejtezőknek.) Ez nagyjából 30 főt jelent, és közülük páran már a második dózison is túlestek attól függően, hogy letelt-e már az előírt idő a dózisok között.

A külföldön légióskodó játékosokat később fogják beoltani, valószínűleg azután, hogy hazajöttek Magyarországra, ennek szervezése még folyamatban van.

Ez összesen 11 főt jelent, többek között Szalai Ádámról (Mainz), Szalai Attiláról (Fenerbahçe), Gulácsi Péterről (RB Leipzig), Orbán Williről (RB Leipzig) és Nagy Ádámról (Bristol City) van szó.

Nem egyszerre kapták meg az oltást a játékosok; a bajnokik, kupameccsek időpontjai alapján dőlt el, hogy ki mikor kerül sorra, mivel az orvosi előírások szerint az oltás beadása után 24 óráig nem végezhetnek megterhelő fizikai tevékenységet. Emiatt az első vb-selejtező előtti néhány napban már nem fognak beoltani senkit.

Akárcsak az olimpikonok, a válogatott tagjai is Pfizer vagy Moderna vakcinát kaptak, de választani nem lehetett. Mivel a Pfizer-vakcina esetében minimum három hétnek, a Modernánál pedig négynek kell eltelnie a két dózis között, kiszámolható, hogy akik még nem kapták meg az elsőt, azok az első selejtezőig biztosan nem lesznek teljesen beoltva. A beoltott játékosokra is ugyanazok a járványügyi előírások vonatkoznak majd, mint eddig, az oltás nem jelent felmentést azok alól, írta az MLSZ.

A hónapok óta érvényben lévő szigorítások ellenére az amatőr és a profi sport nem állt le: a meccseket, versenyeket zárt kapuk mögött, nézők nélkül rendezik meg, a különböző sportlétesítményeket (uszoda, jégpálya, konditerem) viszont csak a versenyszerűen sportolók használhatják a felkészülésükre.