Végre nem csak a fővárosé volt a főszerep a Színikritikusok díjátadóján

Negyvennegyedik alkalommal adta át a Színikritikusok Díját a Színházi Kritikusok Céhe. A díjátadót vasárnap este tartották a Katona József Színházban.

Tavaly nem volt kérdés, ki(k)ről szól a díjátadó: a budapesti Katona József Színház dominálta a mezőnyt, előadásai 8 kategóriában összesen 10 díjat nyertek, ráadásul több olyan kategória is volt, amiben egyedül a Katona előadásait jelölték. Idén jóval változatosabb volt a díjazottak névsora, és már a várományosok körében is feltűnő volt, hogy a nem fővárosi színházak és alkotók sokkal nagyobb szerephez jutottak, mint tavaly: szombathelyi, miskolci, tatabányai és székesfehérvári alkotók és alkotások is versenyezhettek, a határon túliakat pedig kolozsvári, szatmárnémeti és nagyváradi produkciók képviselték.

Idén 21 színikritikus adta le a voksát, tizennégy kategóriában hagyományosan három-három jelölt körül került ki a díjazott.

A legeredményesebb színház idén is budapesti volt: az Örkény István Színház három előadásának alkotói hét kategóriában összesen nyolc jelölést kaptak – ebből végül négyet váltottak díjra.

Az est nagy nyertese mégsem az Örkény egyik előadása lett, hanem a szombathelyi Weöres Sándor Színház Forte Társulattal létrehozott Kivilágos kivirradtig című produkciója.

A Horváth Csaba által rendezett előadást a legjobb kőszínházi előadás és a legjobb rendezés, a darab egyik szereplőjét, Gyulai-Zékány Istvánt pedig a legjobb férfi epizódszereplő kategóriában jelölték. Végül mindhárom jelölést díjra váltották.

A másik nagy nyertes pedig Cseri Hanna, egy fiatal, pécsi származású bábrendező és zeneszerző, aki három díjat is hazavihetett: a legjobb gyerek- és ifjúsági színházi
előadás kategóriában a Gólem Színház Kócos macskaember-kölyök című előadása nyert, amelyet ő írt és rendezett. Cseri zeneszerzőként is színpadra léphetett, a legjobb színházi zene kategóriában ugyanis Budapest Bábszínház Az utolsó bárány című előadáshoz írt zenéjét díjazták. Végül a legígéretesebb pályakezdő díjat is ő vihette haza. Köszönőbeszédében ironikus javaslatot is tett a Színházi Kritikusok Céhének: „Milyen jó lenne, ha ehhez a díjhoz járna egy határidő is, például hogy 2033. november 1-ig lehet beváltani az ígéreteket, vagy visszaveszik a díjat, mert anélkül ez is csak egy életen át tartó szorongás.” A fenti díjak tükrében mondjuk nem kell attól tartania, hogy kicsúszik a határidőből.

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg díjjal Bíró Bence mehetett haza a magyartengerért (kritikánk az előadásról itt olvasható). Bírót már tavaly is díjazták ebben a kategóriában a Káli holtak egyik szerzőjeként. Bíró a legjobb független színházi előadás (Ki ölte meg az apámat?) dramaturgjaként is színpadra léphetett, ezért a szövegkönyvért pedig különdíjra is jelölték. A magyartenger egy balatoni családi nyaralóban eltöltött kínkeserves napról szól, Bíró a saját családjának is megköszönte a „remek inspirációt”.

Az Örkény István Színháznak két előadása versenyezhetett: a The Black Rider (rendező: Polgár Csaba) lett a legjobb szórakoztató előadás, és a darab jelmeztervezője, Izsák Lili vehette át a legjobb jelmezért járó díjat is. A másik nagy esélyes a Solness volt (kritikánk itt olvasható): az előadást a legjobb kőszínházi előadás, a legjobb rendezés (rendező: Gáspár Ildikó), a legjobb férfi főszereplő (Mácsai Pál) és a legjobb női epizódszereplő (Szaplonczay Mária) kategóriákban is jelölték, végül utóbbi kettőt válthatta díjakra. Mácsai köszönőbeszédében hosszan sorolta azokat a pályatársait, akiktől 46 éves karrierje során tanult és tanul.

„Akiket felsoroltam, azok is mind tanultak valakitől, és akiktől a valakik tanultak, azok is tanultak valakitől. Én a magyar színházi hagyományt szeretném itt köszönteni, ami több száz éves, és aminek – hiába kaptam most főszereplő díjat – én is, és mindannyian pusztán epizódjai vagyunk” – mondta.

A díjátadó előtt kisebb vihart kavart, hogy Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója visszautasította a Nemzeti Színház jelölését. Pontosabban nem is a saját, hanem a meghívott művészek jelölését utasította vissza: a Numen / For Use díszlettervező csapatáét és Ivana Jonke díszlettervezőét, akik a Nemzeti Don Juan című előadásának díszletét tervezték. A Színházi Kritikusok Céhe ennek ellenére nem vette le a várományosok névsoráról a díszlettervezőt. Végül nem a Nemzeti, hanem a Vígszínház előadása, A kastély díszlettervezője, Schnábel Zita vehette át a díjat.

Vidnyánszkyval ellentétben a fia, ifj. Vidnyánszky Attila nem tiltakozott a jelölése ellen: ő két kategóriában is várományos volt, A kastély főszerepéért és a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház Ifjú barbárok című előadásáért is jelölték (utóbbit rendezte, a produkció a legjobb kőszínházi előadás kategóriában volt jelölt).

Bár az év nagy részében a színházszakma a függetlenek kivéreztetésével és ellehetetlenítésével volt elfoglalva, a gála mintha egy olyan alternatív valóságban játszódott volna, amelyben mindez (például az állami források szinte teljes megvonása) nem történt volna meg. Egyetlen percre tört csak meg az idill, amikor a Ki ölte meg az apámat? című előadás fiatal alkotói vehették át a legjobb független előadásnak járó díjat.

Az Édouard Louis önéletrajzi regényén alapuló előadás egy homoszexuális fiú és az apja történetét meséli el. „A legjobb független színházi előadás kategóriájában kaptunk jelölést, azonban talán senkinek nem árulunk el azzal újat, hogy ez a szféra épp minden erejével az életben maradásért küzd” – mondta köszönőbeszédében Kovács Domokos az előadás egyik rendezője.

„Ezt az előadást az LMBTQ-közösséget támadó törvények miatt a mostani SZFE-n nem mutathattuk be, de pont a független színházi szférának köszönhetően egy évvel később végül mégis létrejöhetett” – tette hozzá. A Füge Produkció és az ESZME (Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete) közös előadását végül a Jurányi fogadta be.

Az életműdíjat idén Ecsedi Erzsébet színművész kapta, a Jövő díjat a celldömölki Soltis Lajos Színház.

A 69 éves Ecsedi 1999 óta a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház tagja, 2022 óta a társulat örökös tagja. Korábban játszott a Várszínházban, a Népszínházban, a Stúdió K-ban. a Kecskeméti Katona József Színházban és a szolnoki Szigligeti Színházban is. 2013-ban a Pécsi Országos Színházi Találkozón a színészzsűri a legjobb színésznő díjával ismerte el (Dol Common megformálásáért a Színésznők című előadásban), és ugyanebben az évben vehette át az Aase-díjat.

A gálát Guelmino Sándor és Crespo Rodrigo rendezte, közreműködői pedig a tatabányai Jászai Mari Színház társulatának tagjai voltak.

A 44. Színikritikusok Díjának jelöltjei és díjazottjai

A legjobb kőszínházi előadás:

• Ifjú barbárok (Kolozsvári Állami Magyar Színház – Gyulai Várszínház, rendező: ifj. Vidnyánszky Attila)
• Kivilágos kivirradtig (Weöres Sándor Színház, Szombathely – Forte Társulat, rendező: Horváth Csaba)
• Solness (Örkény István Színház, rendező: Gáspár Ildikó)

A legjobb rendezés:

• Kivilágos kivirradtig (Weöres Sándor Színház, Szombathely – Forte Társulat, rendező: Horváth Csaba)
• Solness (Örkény István Színház, rendező: Gáspár Ildikó)
• The Black Rider (Örkény István Színház, rendező: Polgár Csaba)

A legjobb független színházi előadás:

• Akár Akárki (Forte Társulat – Szkéné Színház, rendező: Horváth Csaba)
• Az Imádkozó (Pintér Béla és Társulata, rendező: Pintér Béla)
• Ki ölte meg az apámat? (ESZME – FÜGE, rendező: Szenteczki Zita, Kovács Domokos)

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:

• Macskaember-kölyök (Gólem Színház, rendező: Cseri Hanna) – ebben a kategóriában a tavalyihoz hasonlóan idén is egy külön, ezen a területen nagyobb ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező grémium döntött, a díjazott nevét már korábban nyilvánosságra hozták.

A legjobb szórakoztató színházi előadás:

• Jógyerekek képeskönyve (Jászai Mari Színház, Tatabánya, rendező: Szikszai Rémusz)
• Kalamazoo (Orlai Produkció, rendező: Sebestyén Aba)
• The Black Rider (Örkény István Színház, rendező: Polgár Csaba)

A legjobb női főszereplő:

• Fodor Annamária (Az Imádkozó, Pintér Béla és Társulata)
• Imre Éva (Ifjú barbárok, Kolozsvári Állami Magyar Színház – Gyulai Várszínház)
• Pálos Hanna (Médeia, Katona József Színház)

A legjobb férfi főszereplő:

• Mácsai Pál (Solness, Örkény István Színház)
• Simon Zoltán (A „K” ügy, Miskolci Nemzeti Színház)
• ifj. Vidnyánszky Attila (A kastély, Vígszínház)

A legjobb női epizódszereplő:

• Pelsőczy Réka (Magányos emberek, Katona József Színház)
• Sodró Eliza (Legközelebbi ember, Radnóti Színház)
• Szaplonczay Mária (Solness, Örkény István Színház)

A legjobb férfi epizódszereplő:

• Gyulai-Zékány István (Kivilágos kivirradtig, Weöres Sándor Színház, Szombathely – Forte Társulat)
• Krisztik Csaba (Julius Caesar, Vörösmarty Színház, Székesfehérvár)
• Terhes Sándor (A várományos, Örkény Színház)

A legjobb új magyar dráma/színpadi szöveg:

• Bíró Bence: magyartenger
• Fábián Péter: Barguzin – Lehullt csillag fénye
• Hajdu Szabolcs: Legközelebbi ember

A legjobb díszlet:

• Don Juan (Nemzeti Színház, tervező: Numen for Use, Ivana Jonke)
• A kastély (Vígszínház, tervező: Schnábel Zita)
• Kasimir és Karoline (Jászai Mari Színház, Tatabánya, tervező: Zöldy Z. Gergely)

A legjobb jelmez:

• Figaro házassága, avagy egy őrült nap (Nagyváradi Szigligeti Színház, tervező: Jeli Luca Sára)
• Jógyerekek képeskönyve (Jászai Mari Színház, Tatabánya, tervező: Michac Gábor)
• The Black Rider (Örkény István Színház, tervező: Izsák Lili)

A legjobb színházi zene:

• Barguzin – Lehullt csillag fénye (Ciróka Bábszínház, Kecskemét, zeneszerző: Rozs Tamás)
• Csongor és Tünde (Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat, zeneszerző: Bakk-Dávid László)
• Az utolsó bárány (Budapest Bábszínház, zeneszerző: Cseri Hanna)

A legígéretesebb pályakezdő:

• Cseri Hanna
• Gardenö Klaudia
• Major Erik

Különdíj:

• Bíró Bence, a Ki ölte meg az apámat? című előadás szövegkönyvéért
• Budapest Bábszínház, a Kísérleti Stúdió újraindításáért
• Hoffer Károly, a Dekameron 2023 című előadás bábjaiért