Az SZFE új rektorhelyettese: Nagyon nagy a veszélye annak, hogy ez a félév elveszett
2020. október 3. – 10:57
frissítve
„Ha nem tudunk bejutni, nem tudunk megállapodni, nem tudunk rálátni, hogy valójában az oktatás milyen színvonalon, milyen keretek között zajlik, akkor nagyon nagy a veszélye annak, hogy ez a félév elveszett”
– mondta Zalán János, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új rektorhelyettese a Hír TV péntek esti Magyarország élőben című műsorában. Zalán közölte, az a célja, hogy minél előbb az épületben legyen, és segítsen a hallgatóknak, hogy ne vesszen el a félév.
Kattintson ide a legfrissebb hírekért!
Az új rektorhelyettes és Szarka Gábor kancellár a műsorban azt mondták, hogy munkába álltak, elkezdték összeírni azokat a feladatokat, amiket már a jövő héten el kell kezdeniük megoldani. Az átadás-átvétel meg kell kezdődjön, bíznak benne, hogy a másik fél együttműködő lesz, és gördülékenyen fognak haladni. Szarka szerint van egy masszív többség, amely nyugalmat, békét szeretne.
Szarka Gábor pénteken a Kossuth rádióban úgy nyilatkozott, hogy a hallgatók barikádját nem fogják erőszakkal felszámolni, inkább legjobb tudásuk szerint igyekeznek külső helyszínről végezni a munkájukat és biztosítani a belső rendet. Szarka elmondta azt is, hogy ha a tüntető hallgatók és oktatóik elfogadnák a kuratórium létét, és végre elkezdődhetne normális körülmények között a munka, akkor olyan fejlesztések, olyan fejlődés tudna elindulni, amelyre az egyetem történetében eddig nem volt példa.
Az új kancellár ezzel arra utalt, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón bejelentette, hogy a megduplázza a Színház- és Filmművészeti Egyetem költségvetését, így jövőre 3 milliárd forintból gazdálkodhat az intézmény. Az SZFE Vas és Szentkirályi utcai épületeit blokád alatt tartó diákok erre csütörtöki sajtótájékoztatójukon úgy reagáltak, hogy egy jogsértő helyzetben, mint amilyen a mostani, nem éppen etikus pénzügyi felajánlásokkal válaszolni.
Semjén Zsolt május 26-án éjjel benyújtotta, az Országgyűlés pedig július 3-án elfogadta azt a törvényjavaslatot, amivel 2020. szeptember 1-jétől az állami fenntartású Színház-és Filmművészeti Egyetem (SZFE) alapítványi fenntartás alá kerül. Július végén az is kiderült, hogy az alapítvány kuratóriumának elnökének az intézményt többször bíráló Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház igazgatóját nevezték ki. Az új rendszerben az alapítvány, élén a kuratórium dönt az egyetem minden fontos ügyéről, az ő kezükbe került ugyanis a vagyon, az ingatlanok és a főbb döntési körök. A kormány minderről hivatalosan azt kommunikálja, a modellváltás célja, hogy az intézmény szabadabban működjön, hatékonyabb legyen az oktatás, és főképp, hogy az egyetem tulajdonosa már nem az állam lesz, hanem az erre a célra létrehozott alapítvány, amivel minden eddiginél függetlenebbek lehetnek.
Az ötfős kuratórium augusztus végén benyújtotta az új alapító okiratot, mire az egyetem teljes vezetése és szenátusa – ami az egyetem legfőbb döntéshozó szerve – lemondott. Az okiratban ugyanis őket minden jogkörüktől megfosztották: nem dönthetnek saját működési szabályzatról, költségvetésről, intézményfejlesztésről, nem választhatják meg az egyetem rektorát, nem nevezhetnek ki önállóan intézetvezetőket és osztályvezető tanárokat sem. Ezek a jogkörök mind a kuratóriumhoz kerültek át.
Az SZFE hallgatói nem ismerik el legitimnek a kuratóriumi tagokat, az autonómia visszaadását követelik, hetek óta demonstrálnak, és az egyetem két épületét is szimbolikusan elfoglalták. Több oktatási intézmény, magyar és hollywoodi híresség állt ki mellettük.
A Vidnyánszky Attila elnökölte kuratórium közben Vonderviszt Lajos helyére Szarka Gábor lövész ezredest, Hende Csaba korábbi honvédelmi miniszter volt kabinetfőnökét nevezte ki kancellárnak. Majd pályázat és szenátusi jóváhagyás nélkül két új rekorhelyettest is, Novák Emil filmrendezőt és Zalán János színész, producert. Őket azonban az egyetem diákjai nem ismerik el, az elfoglalt épületbe továbbra is csak az egyetem polgárait engedik be, így az új kancellár sem mehetett be.
Október elsején az egyetem oktatóinak 60 százaléka sztrájkba kezdett, amihez számtalan külső munkavállalójuk is csatlakozott. A sztrájkoló tanárok reggelente bemennek az egyetemre, de tanítás helyett fórumokat tartanak, beszélgetnek a diákokkal. Követeléseik között szerepel többek között, hogy garantálják az alkotás, az oktatás és az egyetem szabadságát; állítsák vissza a szenátus modellváltás előtti jogköreit; és az egyetem belső működését önrendelkező, demokratikus úton, a szenátuson keresztül az egyetemi közösség határozhassa meg.
