A Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációjának tagja a legnagyobb felszólaló, ráadásul olyan, aki már itthon is bizonyított; az uniós jogalkotásban fontos szerepet játszó jelentések terén egy olyan tiszás a legaktívabb, aki még a Fővárosi Közgyűlésnek is tagja; a leggyakrabban pedig az szavazott, akinek a pártja egyedüli képviselőjeként a legnehezebb dolga volt – időnként meglepő eredményekre bukkantunk a magyar EP-képviselők teljesítményét vizsgálva.
„Kimennek oda Brüsszelbe meg a másik városba, gombokat nyomogatnak, aztán veszik fel a rengeteg pénzt” – ez az egyik leegyszerűsített kép, illetve elterjedt vélemény az EP-képviselőkről azok körében, akik nem ismerik a rendszer működését, a képviselők felelősségi és munkaköreit. Most megnéztük, hogy azokon a területeken, amelyek az EP-s munka szempontjából fontosak, hogyan teljesítenek a magyar képviselők.
Képviselők, szakbizottságok, jelentéstevők
Az Európai Parlamentben most 720 képviselő ül. A kisebb tagállamokat előnyben részesítve, de alapvetően az adott uniós ország lakosságszáma határozza meg, hogy kinek hány hely jut, Magyarországnak négy másik országgal együtt 21. Összehasonlításképp: a legnépesebb EU-tagállam, a 83 milliós Németország 96 képviselőt delegálhat.
Erről a 21 képviselőről, illetve a pártok által állított listákról a választók 2024 júniusában közvetlenül dönthettek. A legutóbbi választás eredménye alapján Magyarországnak 10 fideszes, 1 KDNP-s, 7 tiszás, 2 DK-s és 1 mi hazánkos EP-képviselője van Brüsszelben és Strasbourgban.
Az ő munkájukat, teljesítményüket – amiért egyébként valóban nagyon jó fizetést kapnak – az EP oldalán elérhető adatokból könnyen meg lehet vizsgálni. Itt összesítik, hogy melyik képviselő hány alkalommal szólalt fel a ciklusban a plenáris üléseken, hány bizottságnak és delegációnak tagja vagy éppen póttagja, de látni például azt is, hogy ki adott be saját jelentéseket, és azt is, hogy ki volt jelentéstevő. Utóbbi két fogalom szorul némi magyarázatra. Ehhez nemrég Kulja András tiszás EP-képviselő írt egy kézzelfoghatóbb magyarázatot.
Az EP-ben a jogalkotási munka jelentős része a szakbizottságokban történik. Ezekből 22 állandó van, valamint két albizottság és két eseti különbizottság is. Az állandó szaktestületekben egy-egy nagyobb témával, például a mezőgazdasággal vagy a külpolitikával foglalkoznak. A jogszabálytervezeteket a témájuk szerinti bizottságban tárgyalják meg először. Itt készülnek a jelentések, módosító javaslatok, vélemények és szakmai kompromisszumok, mielőtt egy ügy a teljes EP elé kerülne. Az adott jogszabály megalkotását ezen bizottságoknak osztják le, itt jelölik ki a jelentéstevőt és az árnyék-jelentéstevőket.
A jelentéstevők feladata, hogy áttereljék a jogszabályt az EP-n (az árnyék-jelentéstevők a saját frakciójuk véleményét képviselik): feleljenek a jogalkotási anyagért, kompromisszumokat keressenek, szakmai és politikai egyeztetéseket tartsanak. Alapesetben ezeknek a jelentéstevőknek a feladata az is, hogy képviseljék az EP-t, amikor a jogszabályok végső szövegéről egyeztetnek az intézményközi tárgyalásokon.
Ilyenkor a másik uniós döntéshozó testülettel, a tagállami kormányokat képviselő Tanáccsal, valamint a jogszabályok végrehajtását felügyelő Bizottsággal együtt próbálnak egy mindenkinek elfogadható álláspontot kialakítani, amelyet a Tanács és az EP is meg tud szavazni.
A legnagyobb felszólaló már a magyar parlamentben is sokat kért szót
De nézzük először a látványosan, kamerák előtt zajló részét a munkának, azaz a felszólalásokat! Ezt egész egyszerűen vissza lehet követni, ha EP-képviselőnket szeretnénk ellenőrizni: a testület oldalán minden képviselőnek van egy saját aloldala, ahol a fő parlamenti tevékenységek mellett a teljes (plenáris) ülés vitáiról is képet kaphatunk. A több mint 700 képviselőből – az EP elnökét, Roberta Metsolát leszámítva – a legtöbb beszédet egy független képviselő mondta el, a német Lukas Sieper, aki 456 alkalommal kért és kapott szót.
A 21 magyar képviselőt nézve idén július elejei állapotok szerint a Tisza Párt EP-delegációjából Kulja András szólalt fel a legtöbb alkalommal a plenáris vitákon. 35 alkalommal kért és kapott szót Brüsszelben vagy éppen Strasbourgban. Nem sokkal maradt le tőle Gerzsenyi Gabriella sem, aki 33 alkalommal tett ugyanígy. Ha a hozzászólások számát vesszük, akkor azonban a Tisza legszorgalmasabbjának teljesítménye a 21 képviselőből csak a 11. helyezést érné el, a Fideszből ugyanis egyedül Gyürk András az, aki 30-nál is kevesebbszer kért szót.
Bár a Fidesz EP-delegációja ilyen szempontból sokkal aktívabb, de egy kisebb pártcsaládnak is a tagjai: a Patriótáknak 84, míg a Tiszát is magában foglaló Európai Néppártnak 188 képviselője van. A Tiszát ráadásul a frakciója megbüntette, amiért nem vett részt az Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök ellen legutóbb benyújtott bizalmatlansági indítvány szavazásán. Emiatt egy időre a tiszások nem kaptak a frakciónként arányosan leosztott időkeretből, azaz csak a viták végi szűk keretben juthattak szóhoz, vagy más képviselők felszólalásaira reagálhattak „kék kártyás” kérdésekkel. Ez történt például a Beneš-dekrétumokról szervezett vitán.
A Fidesz és az összes magyar EP-képviselő legnagyobb felszólalója Dömötör Csaba, aki július elejéig 83 alkalommal szólt hozzá a plenáris vitákhoz.
Épphogy lemaradt László András, aki 82 alkalommal kért szót. Dömötör ráadásul valamivel később csatlakozott a Fidesz delegációjához: ő vette át 2024 szeptemberében Győrffy Balázs helyét, aki azután mondott le minden hivatali és politikai pozíciójáról, hogy tettlegességig fajult egy vitája egy nővel, akit fizikailag is bántalmazott.
Dömötör Csabának nem az Európai Parlamentben jött meg a kedve a felszólalásokhoz. A fideszes képviselő a strasbourgi–brüsszeli kanyar előtt lehúzott egy fél ciklust a magyar Országgyűlésben: itt alig másfél év alatt a 199-ből a top nyolcba került. Dömötör 2023 szeptemberéig 118 alkalommal kért szót a magyar parlamentben, ezzel pedig mindössze négy képviselőtársa tudott versenybe szállni.
A másik két magyar EP-delegációból a Mi Hazánk egyetlen képviselője, Borvendég Zsuzsanna (Szuverén Nemzetek Európája EP-frakció) 49-szer szólalt fel. A két DK-s közül Dobrev Klára a szorgalmasabb ilyen szempontból a 24 felszólalásával.
A felszólalásokat összeadva az is látszik, hogy kik beszélnek a legkevesebbet a plenáris üléseken. A Tisza Pártból Kollár Kinga idén júliusig 21 alkalommal szólalt fel, de van még két képviselőtársa, aki nem érte el a 30-at. Kollár egyébként nemcsak kint az EP-ben, hanem Budapesten, a Fővárosi Közgyűlésben is képviselő. Fontos megjegyezni, hogy júniusban a Tisza delegációjába két újonc is került, Tarr Zoltán helyére Weisz Viktor érkezett, Magyar Pétert pedig Bogdán Csaba váltotta. Nekik a nyári szünet miatt eddig alig volt lehetőségük felszólalni az üléseken, így egyelőre nem derülhetett ki, hogy ők mennyire vesznek részt a plenáris viták alakításában.
A Fideszből mindössze 27-szer szólt hozzá a vitákhoz Gyürk András, így a delegációban ő érdemelte ki az elmúlt kétéves teljesítménye alapján a legkevesebbet felszólaló címet. Pedig Gyürknek tavaly nyár vége óta a Fidesz kampányában is kevesebb feladat jutott, ugyanis ezúttal nem ő vezette a párt kampánycsapatát, mint 2010 óta minden alkalommal.
Azért akadnak jóval lustább képviselők is Brüsszelben: 13-an például egyszer sem szólaltak fel, de közel 200-an vannak azok is, akik húsznál kevesebb alkalommal tettek így.
Szavazási részvételben még mindig a Mi Hazánk a legerősebb
Az is mutatja a képviselők aktivitását, hogy milyen sűrűn mennek be szavazni a plenáris ülésekre a bizottságokban nagy nehezen letárgyalt javaslatokról. Ahogy a magyar képviselők részvételi adatait elemző legutóbbi, 2025 februárjában megjelent cikkünkben is jeleztük, ez a statisztika több okból is torzít. Például nem mindegy, hogy a napirenden konszenzusos, egyetlen szavazással elfogadott vagy több száz módosítóval megszórt jogszabályok vannak, a Fidesz és a Tisza pedig időnként „passzívan tartózkodik”, azaz hiába vannak a képviselőik Strasbourgban, szándékosan nem nyomnak gombot.
A képviselők ráadásul nem minden ülésnapon szavaznak, és nem minden voksolás eredményét rögzítik képviselőnként: például ha kézfeltartással döntenek vagy kifejezetten titkos eljárással, mint a vezető EP-tisztségeknél. Másrészt lehet például azzal érvelni, hogy épp a vitatott – azaz jellemzően sokmódosítós – eseteknél érdemes bent lenniük, mert akár szó szerint egyetlen szavazaton is múlhat a többség. A passzív tartózkodás helyett az esetek túlnyomó többségében nyugodtan megnyomhatták volna a tartózkodás gombot, általában ugyanolyan a gyakorlati hatása, mintha nem szavaznának. Különösen nagy hátrányban vannak azok, akik nem költöznek ki Brüsszelbe, hanem Magyarországról próbálják fenntartani a háromlakiságot (ennek a nehézségeiről itt írtunk).
Az assistEU és az azonos eredményeket mutató saját összesítő programunk alapján a legszorgalmasabb magyar EP-képviselő, aki ott volt a szavazásokon és érdemi döntést is hozott (nyomott igent, nemet vagy tartózkodott), az Borvendég Zsuzsanna. A Mi Hazánk képviselője a szavazások majdnem 93 százalékán ott volt az ülésteremben és voksolt is, így a tavalyi vizsgálatunk után ismét ő végzett az első helyen a magyarok közül.
Ahogy arról tavaly is írtunk, neki ráadásul különösen nehéz dolga van a szavazási listáknál. Ezekre a képviselők előre összeállítanak az asszisztenseikkel, delegációs munkatársaikkal egy segédletet, mert időnként még az ülések levezetői is nehezen igazodnak ki a módosítók, részszavazások között. Ennél egy egyszemélyes delegáció nem teheti meg, amit például a Fideszé, hogy a különböző szakbizottságokban ülő képviselők asszisztensei között szétdobja a feladatot.
A Mi Hazánk annyival előnyösebb helyzetben van a 2024-ig az EP-ben ülő Jobbikhoz képest, hogy legalább van frakciója, ahonnan javaslatokat kap, de ezeket sem egy az egyben követi. Így is ülésenként akár több száz módosítónál kell kibogozni, melyik alkalommal pontosan miről szavaznak, és milyen következményei lehetnek az adott szövegrésznek.
Borvendéget arányaiban két tiszás, Weisz Viktor és Bogdán Csaba követné a dobogón a jelenlegi képviselők közül, ők azonban csak két hónapja ülnek az EP-ben.
A Fidesz csapatából Dömötör Csaba nemcsak felszólalni, hanem szavazni is szívesen jár be az ülésekre: nem sokkal maradt le Borvendégtől, 90 százalékban ott van a szavazásokon. Annak ellenére, hogy még kormányon a Fidesz szerette volna a jelenlegi formájában megszüntetni az Európai Parlamentet, ők számítanak a szorgalmasabb szavazóknak a testületben a két nagy delegáció közül. A Patrióták Európáért frakció 11 mostani magyar képviselőjéből egyébként heten 70 százalékban jelen vannak, amikor döntést kell hozni az Európai Parlamentben.
A tiszások közül a legtöbb szavazáson Dávid Dóra vett részt eddig, 65 százalékkal. A delegációból egyedül ő van 60 százalék fölött a teljes ciklust kitöltő tagok közül, de átlagban a maradék négy, 2024 óta EP-képviselő kollégája is ehhez közeli eredményt tud felmutatni. A volt képviselőket is beszámítva Magyar Péter szavazott messze a legkisebb arányban a mandátuma alatt. A 17 százalék még a tavaly februári, szintén utolsó helyet érő 22-nél is rosszabb, bár az országgyűlési választás eredménye alapján a szavazók nem meglepő módon többre értékelték a például pártépítésre és országjárásra fordított időt.
A tiszások átlagát egy másik ok is lehúzza. Amikor a 2024-ben egyszerre tartott önkormányzati és EP-választásra készültek, valószínűleg nem számoltak azzal, mennyire népszerű lesz a párt, ezért mindkettőre olyan rövid listát adtak le, hogy mostanra duplázásokkal kell kigazdálkodniuk, hogy elegen legyenek, így vannak egyszerre fővárosi önkormányzati és EP-képviselőik.
Ilyen a jelenleg is aktív 21 magyar EP-képviselőből a legkevesebb alkalommal szavazó, illetve valamilyen gombot meg is nyomó politikus, a tiszás Gerzsenyi Gabriella is, aki 49 százalékban volt jelen. Alig maradt le a fideszes Deutsch Tamás a maga 51 százalékával. Ahogy arról többek között a vagyonnyilatkozatról szóló 2025-ös cikkünkben írtunk, ő számos egyéb tisztséget vállalt.
A képviselőkről a jelenléti ívek alapján is vezet egy statisztikát az EP. Itt Dömötör Csaba és Weisz Viktor ért el száz százalékot, azaz a mandátumuk alatti plenáris ülések mindegyik napján aláírták a dokumentumot. Egyikük sem a 2024-es választás után kezdett, de Dömötör csak nyolcnapnyi plenáris ülésről maradt le emiatt, a nemrég kezdett Weisznek épp nyolcat kellett kipipálnia. A tiszás Dávid Dóra 112 napból csak kettőről maradt le, így a parlamenti ciklus kezdete óta bent ülő képviselők közül az övé a legmagasabb részvételi arány (98,2 százalék). Borvendég Zsuzsanna se sokkal maradt le 95,5 százalékkal.
Magyar Péter mandátuma májusban megszűnt, de csak az addigi időszakot figyelembe véve is messze a legalacsonyabb arányt hozta össze (100-ból 31 nappal). A teljes ciklust kitöltő képviselők közül a DK-ból a szintén miniszterelnök-jelöltként kampányoló Dobrev Klára hátulról a második 68,7 százalékkal, Gyürk Andrással holtversenyben. Náluk csak Deutsch Tamás teljesített gyengébben (65,1 százalék), bár ő négyszer igazoltan hiányzott. Az ilyen napokat is beleszámítva Deutsch beérné Dobrevet. A legtöbb igazolt távollétet, 12-t Gerzsenyi Gabriellának számolták el, akinek 2025 óta a Fővárosi Közgyűlésben is bent kell ülnie, de még az igazolt hiányzások hozzáadása nélkül is a középmezőnyben végzett.
A Tiszában bújik meg a nagy jelentésíró
A jelenléthez képest más a Tisza–Fidesz-állás, ha a jelentéseket nézzük. Az eredmény annyiból papírforma, hogy a Tisza a legnagyobb és legbefolyásosabb frakció, az Európai Néppárt tagja. A Fidesz a szélsőjobboldal elleni „tűzfalon” túl, a Patrióták Európáért (PfE) nevű csoportban ül, bár a tűzfal a vezető tisztségekről szól, jelentéstevői helyeket PfE-sek is el tudnak csípni (a Fidesz pedig saját magát golyózta ki a Néppártból az előző ciklusban).
A 21 magyar EP-képviselő közül Kollár Kinga a legszorgalmasabb jelentésíró, bő kétéves képviselői pályafutása alatt öt ilyen dokumentumot írt, leginkább pénz- és adóügyi kérdésekben. Ezek között akad olyan, amely az EU és a Monaco közötti, pénzügyi számlaadatok cseréjéről szóló megállapodás elfogadásával, az EU és Andorra közötti automatikus adatcsere-megállapodással, az EU és San Marino közötti adóügyi megállapodás módosításával és az EU és Svájc közötti adóügyi megállapodás módosításával foglalkozott. A munkái mind a gazdasági szakbizottságban készültek.
A tiszás Kolláron kívül egyetlen magyar EP-képviselő van még, aki előadóként terjesztett be jelentést ebben a ciklusban. A DK-s Molnár Csaba az uniós költségvetést ellenőrző szakbizottságban kettőt írt. Az egyik az EU 2024-es zárszámadásai közül a közös vállalkozásokról szólt, a másik pedig Iliana Ivanova kinevezéséről az uniós költségvetés felett őrködő Európai Számvevőszék tagjának.
A jelentéstevők mellett ott vannak az úgynevezett árnyékelőadók is. A képviselőcsoportok őket nevezik ki a jelentésekhez, hogy nyomon kövessék az eljárást és megegyezéses szövegekről tárgyaljanak az előadóval. Ebből, azaz árnyékelőadóként írt jelentésekből a Fidesz delegációján belül Deutsch Tamás volt a legszorgalmasabb, összesen 17-et írt. Bár egy kétfős küldöttségnek a tagja, árnyékjelentésekből a DK-s Molnár Csaba is adott bőven, Deutschhoz hasonlóan ő is 17-et írt. A Tisza Pártból szintén Kollár volt az, aki a legtöbb ilyen jelentést írta, két év alatt 6-ot, Dávid Dóra pedig a kiskorúak online védelméről szóló EP-s állásfoglalás egyik árnyék-jelentéstevője volt.
