Tényleg csak az EP-ülések negyedén van ott Magyar, vagy kétszer annyit szavaz, mint Deutsch?

Magyar Péter csak az európai parlamenti (EP-)ülések alig több mint negyedén vett részt, ezzel utolsó a hazai képviselők közül, állította január közepén a Facebookon egy oldal statisztikáját idézve Molnár Csaba. A Demokratikus Koalíció EP-képviselője után Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP delegációvezetője is elővette ugyanezt a számot, míg Magyar Péter szerint ő legalább a plenárisok felén ott volt.

Röpködtek a vádak, ellenvádak és önfényezések az európai parlamenti képviselők között arról, ki mennyire vesz részt az üléseken. Megnéztük, hogy mit mutatnak az elérhető adatok.

Ki mit állított pontosan?

Molnár az assistEU nevű oldalra hivatkozva írta, hogy „Magyar Péter a megválasztása óta az EP hivatalos, döntéshozó plenáris üléseinek 28%-án vett részt. Vagyis az ülések 72%-át kihagyta.” A DK EP-képviselője utóiratban hozzátette, hogy nála 97 százalék lett az eredmény, és még a hátulról második KDNP-s Hölvényi György is „több mint kétszer annyi ülésen vett rész, mint Magyar”, bár a tiszások jól teljesítenek.

A statisztikát – ugyan a poszt szövegében Molnárt vagy az assistEU-t nem hivatkozva, de felismerhetően ugyanarról az oldalról mentett képernyőképpel – átvette Deutsch Tamás is. A Fidesz-KDNP delegációjának vezetője Magyaré mellett a saját eredményét tette ki Facebookra azzal, hogy „az elmúlt fél évben az EP plenáris üléseinek 71%-án vettem részt. Magyar Péter viszont csupán a plenáris ülések 28%-án. Hát akkor most ezt így hogy??? Drága jó Magyar úr, ahogy ön csinálja, úgy tényleg csak kamuállás (copyright by Magyar Péter) az EP-képviselőség.”

Magyar nem hagyta szó nélkül a kritikát. „A nemzet portolója, Deutsch Tamás ma munka helyett ismét ordas nagy hazugsággal haknizta körbe a propagandamédiát. Azt állította, hogy az Európai Parlament plenáris üléseinek csak a 28%-án vettem részt. Nos, az igazság az, hogy jóval több mint a felén ott voltam és a mulasztásaim az árvízi védekezés és Mennyből az angyal jótékonysági programok »számlájára írhatók«. De még így is majdnem kétszer olyan sűrűn vettem részt a szavazásokon, mint a stadion beléptető kapuk hazai legnagyobb szakértője. Tamás, téged ma se látott senki Brüsszelben…” – posztolta január 14-én.

A Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna is kitette az assistEU róla szóló adatait Facebookra. „A magyar európai parlamenti képviselők között első vagyok mind a plenárison való részvételt, mind az egyéb aktivitásokat tekintve”, valamint „a teljes parlamentet nézve is bőven az első öt százalék között található a nevem”.

Egyáltalán miért fontosak a plenáris ülések?

A 14-i ülésen nem is feltétlenül lett volna indokolt, hogy Deutsch Brüsszelben legyen. Azt a napot a frakciók programjainak tartották fenn, így ha a fideszesek csoportja, a Patrióták Európáért épp nem szervezett aznapra semmit, Deutschnak jó eséllyel semmilyen kötött programja nem volt Brüsszelben.

Plenáris ülés „tipikusan csak egyszer van egy hónapban összesen 4 napig”, írta Molnár. Valóban minden hónapra jut egy ilyen, amit az uniós kvázialkotmány ír elő. Mellette időnként „miniplenárisokat” is tartanak – előbbieket Strasbourgban, utóbbiakat Brüsszelben.

Azonban nem csak emiatt kell Brüsszelben vagy Strasbourgban lenniük, az EP-képviselők különféle kisebb, téma szerint szervezett szakbizottságoknak is tagjai. (a fideszes Dömötör Csaba decemberben, a Telexnek adott interjújában arról beszélt, hogy vele együtt hiába tag Magyar is a mezőgazdasági bizottságban, általában Magyar üres széke mögött ül.) A képviselők ráadásul nem csak az európai, hanem a magyar parlamentben is felszólalhatnak, mint decemberben egy bizottsági ülésen a fideszes Győri Enikő és a tiszás Kollár Kinga. Vannak külön a frakcióprogramokra és külön az egyéb elfoglaltságokra félretett „zöld” heteik is.

Ahogy Molnár is leírta, a „plenáris ülések rendjét több mint egy évvel előre megküldik, vagyis nagyon tervezhető”. Az idei naptárról valóban már tavaly márciusban döntöttek. Ettől csak ritkán térnek el. Az elmúlt fél évben épp volt ilyen alkalom, november 19-én az Ukrajna elleni orosz invázió ezredik napja miatt rendkívüli ülést tartottak, de ez csak egy napot jelentett a 27-ből a mostani ciklusban a január 20-i plenáris előtt.

A tervezhetőség miatt „nem túl nagy feladat ezeken ott lenni” – posztolta a DK-s képviselő. Ahogy egy korábbi cikkünkben leírtuk, Magyarnak legalább három hely között ingázva kellene pártot építenie. Amikor egy szavazás alapján is döntött arról, hogy beül az EP-be, úgy vállalta ezt be, hogy a négynapos plenárisok Strasbourgban, a minik – az egyéb programok jó részével együtt – Brüsszelben vannak, ráadásul alapvetően Magyarországon maradt.

A plenárisok „azok az ülések, amelyeken az EP a döntéseit hozza: szavaz a jogszabályokról, határozatokat hoz, megválasztja az Unió fontos tisztségviselőit, dönt az uniós pénzek sorsáról”, így „ez az EP-képviselők munkájának a lényege, a központja” – posztolta Molnár. Általában hétfőn 5-kor kezdenek, és aznap csak vitákat szoktak tartani, de a többi napon is előfordulhat, hogy nem adnak le voksot, vagy a szavazásoknál nincsenek képviselőkre lebontott adatok, mert kézfeltartásosak vagy titkosak.

És ezt miből számolta ki?

Ahogy az a DK-s képviselő felsorolásából is látszik, a plenárisokon nem csak szavaznak. Így a részvételt általában kétféleképp szokták mérni:

• vagy úgy, hogy valaki hány szavazáson vett részt, azaz hányszor voksolt (ezt emlegette Magyar az EP-választás előtt, amikor Deutschot ekézte, amiért szerinte az utolsó előtti azon a listán, ami a szavazások számát rögzíti. Mi is ezt ellenőriztük, amikor magasabb értéket kaptunk, mint amiről Magyar beszélt);
• vagy úgy, hogy hány alkalommal volt ott az ülésen (ezt nézte például az Átlátszó, amikor tavaly a 2019-2024-es időszakot vizsgálta).

Az EP mindkettőhöz nyújt adatokat. Az elsőhöz részvételi listát tesz közzé, de ez alól indokolt esetben kaphatnak felmentést, ezt külön jelzik. A másodikat a szavazási eredményekből lehet kinyerni. Maga az EP viszont nem dolgozza ezeket fel, egyszerűen napokra bontva közzéteszi, így nincs hivatalos összesítés vagy bevett módszer.

Az adatok viszont könnyebben feldolgozható formában is elérhetőek, így több oldal is létrejött, hogy kezdjen velük valamit. Ám azóta, hogy a VoteWatch nevű projektet évekkel ezelőtt lelőtték, nem igazán találni általánosan használtat, ahol a részvétel is ott lenne (például sem a parltrack, sem az amúgy épp döglődni látszó MEPWatch nem tartja ezt külön számon).

Az idézett assistEU két adatot ad úgy, hogy mindkettőt lehet részvételnek fordítani („participation” és „attendance”). Molnár utóbbit másolta be, amikor leírta, hogy Magyar az ülések mekkora arányán vett részt. Érthető, hogy miért: adná magát, hogy a részvételi ívekből („attendance list”) ezt számolják ki, a másikat pedig a leadott szavazatok arányából.

Valóban „participation” néven számolják, milyen arányban adott le a képviselő valamilyen voksot (igent, nemet, tartózkodást) az összes szavazáson. Az „attendance” leírása viszont az, hogy „a szavazások százaléka, ahol a képviselő jelen volt vagy felmentették”.

Magyarul ez szintén egy szavazatarány, csak figyelmen kívül hagyják azokat a napokat, amikor valaki a jelenléti ív alapján felmentés nélkül hiányzott. A négynapos üléseken hétfőn csak vitázni szoktak, és a többi napon sem biztos, hogy szavaznak. Ha igen, akkor is lehet olyan eset, hogy előre látszik az egyértelmű többség, ezért csak kézfelemeléssel döntenek, és nem kerül be a statisztikába. Fordított helyzet is torzíthat: a mostani ciklusban is volt már olyan vitatott javaslat, amelyről a sok rászórt módosító miatt százszor szavaznak. Így

ebből a statisztikából épp az nem látszik tisztán, hogy hány ülésen volt ott a képviselő, eleve figyelmen kívül hagyja a napokat, amikor hiányzott. Azt nézi, hogy az olyan szavazásokon, amikor épp nem hiányzott igazolatlanul, milyen arányban nyomott gombot a szavazógépen.

Az assistEU-tól is megerősítették, hogy jól értelmeztük a leírásokat: az attendance a leadott szavazatok száma azokon a napokon, amelyeken a tag a jelenléti ív szerint jelen volt, osztva az adott időszakban leadott összes szavazat számával.

Mennyi ülésnapon vettek részt a jelenléti ív szerint?

Ha eddig nem lett volna elég bonyolult, még lehet kavarni a számokon, ha valaki ezt vagy azt pontatlannak akar nevezni. Például egynek számítjuk a négynapos ülésszakot vagy minden napot külön? Csak a végszavazást figyeljük vagy a módosítókra leadottakat is? A helyzetet nehezíti, hogy Magyar a bejegyzése szövegében nem hivatkozott forrásra, ezért megkérdeztük, mire alapozva állította, hogy a plenárisok legalább felén részt vett, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Így végül azt néztük meg, ki hány napon vett részt tavaly, azaz hányszor van benne a részvételi jegyzőkönyvben az új ciklusban, a január 20-i ülésszak előtt. Ugyanebből a forrásból a Lakmusz is kiszámolta az adatokat, amit a cikkünk előtt tett közzé. Az oldal ráadásul kiszúrta, hogy például Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő egy Facebook-bejegyzése alapján Magyar november 13-án is bent volt, de a jelenléti íven aznap nem szerepel, ezt a Lakmusz és mi se számoltuk be. Apró eltéréssel ugyanarra jutottunk:

Magyarnál jobb eredmény jött ki, mint a 28 százalék, amit Molnár idézett, de nem legalább a fele, ahogy Magyar állította, hanem 37 százalék. Ez valóban messze a legutolsó a hazai képviselők között.

(A Lakmusznál 38 százalékot mértek. Egy beágyazott, Magyar részvételét napokra lebontva mutató táblázat alapján a november 19-i, rendkívüli ülést nem számolták be. Emiatt vannak pici eltérések a két cikk számai között, de a megállapítások lényegén ez nem változtat.)

Magyar azt állította, „a mulasztásaim az árvízi védekezés és Mennyből az angyal jótékonysági programok »számlájára írhatók«”. Előbbi a szeptemberi négynapos ülést érintette. Ezen vett volna részt eredetileg Orbán Viktor is, de épp az áradások miatt lemondta, miután Magyar ezt kérte tőle, a vitát októberben pótolták. Magyar részben az árvízi védekezéssel indokolta azt is, amikor októberben kérdeztük róla, hogy a kormányhoz közel álló média szerint szeptember óta alig volt bent.

Hölvényi hátulról a második – ha nem is több mint kétszeres előnnyel, ahogy Molnár az assistEU mást mérő adatát idézve írta, de attól nem sokkal lemaradva, 67 százalékkal. (A KDNP-s képviselő az EU-n kívüli országokkal foglalkozó fejlesztési és több olyan bizottság tagja, ami más térségekkel tart kapcsolatot, sokszor jár például Afrikába.)

Két képviselő írt alá mindegyik napra a januári plenáris előtt, mindketten tiszások: Dávid Dóra és Gerzsenyi Gabriella.

Dömötör Csaba szintén 100 százalékos: ő a verekedési ügye miatt lemondott Győrffy Balázst váltotta, az EP-oldala szerint szeptember 22-től képviselő, azóta minden tavalyi ülésen ott volt.

Molnárnál a részvétel kicsivel kisebb lett, mint amit az assistEU – mást jelző adata – alapján írt (97 helyett 93 százalék). Borvendég ugyan nem lett az elsők között, mint ahogy az assistEU 100 százalékos száma alapján írta, de így is az élmezőnyben végzett Molnárral holtversenyben 93 százalékkal, mindketten két-két ülésnapot hagytak ki.

Magyar eredménye nemcsak a hazai, de az összes képviselővel összehasonlítva is hátul van. Bár a jelek szerint a frakcióvezetők jelenlétét nem adják ki (szinte egyikük sincs az íveken, holott jól láthatóan, az első sorban részt szoktak venni az üléseken), Magyar a 720-ból az utolsó 20 között végzett. Még úgy is, hogy a nemzetközi összevetésnél nem korrigáltuk külön az adatokat azzal, hogy Dömötörhöz hasonlóan többen csak menet közben csatlakoztak a testülethez. Így olyan képviselők is mögötte végeztek, akik például csak december elején vették át a mandátumukat, így a korábbi üléseken eleve nem is tudtak részt venni.

Ki hányszor volt ott a szavazásoknál?

A Lakmusz nem tért ki külön arra, mi a helyzet Magyar másik állításával, hogy kétszer olyan sűrűn vett részt szavazásokon, mint Deutsch, de az assistEU-nál a „participation” elvileg pont ezt mutatná. A saját számításaink szerint néhány képviselőnél kicsit más eredményt kaptunk. A számítási módszerük ismerete nélkül nehéz megmondani, mi lehet az eltérés oka, például a módosítókat nem nézték, csak a végszavazásokat. (Azóta az oldalon található adatokat módosította a január 20-i ülésszak, de ugyanarra az időszakra is kicsit más eredményeket kaptunk.)

Az okot a cikk megjelenéséig sem sikerült tisztáznunk, a sorrend és az arányok viszont hasonlóak, jellemzően egy-két százalék az eltérés. Mindkét számolás alapján

épp Deutschnál látszik előny, ráadásul az assistEU-nál és nálunk is közelebb van a különbség a háromszoroshoz, mint a kétszereshez: a mi számításunkkal a januári ülés előttig 22 százalék Magyaré, 58 százalék Deutsché.

Az assistEU-n most 20-56 az arány a januári ülések beszámításával, ami kettejüknél megegyezik a mi eredményünkkel ugyanerre az időszakra.

Deutsch a mezőny vége felé, hátulról a negyedik helyen végzett. Az első Borvendég Zsuzsanna lett 98 százalékkal. Ezt azért is érdemes külön kiemelni, mert a hasonló vizsgálatoknál a középpártoktól távolodva általában csökken a képviselők részvételi aránya. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a szavazásoknál nehezebben tudják érvényesíteni az akaratukat az egymással gyakrabban egyeztető, laza „nagykoalíció” mellett.

Felvetődhet, hogy mennyire érdemes ezzel mérni a részvételt. Például ha valaki ott volt tavaly október 7-én, legfeljebb egy szem szavazata látszik, míg ha az egy napra eső szavazások tavalyi rekorderén, az október 23-i nemzeti ünnepen nem Strasbourgban volt, ahogy Magyar a Tisza rendezvénye miatt, a módosítókkal együtt nagyjából 130 alkalmat hagyott ki. A szavazási részvételt viszont épp Magyar hozta fel (egyelőre nem kaptunk választ arra, milyen adat alapján), és a tavalyi kampányban is ő használta ezt a mérőszámot Deutsch ekézésére.

Ez a statisztika ráadásul épp a fideszesek kárára torzít valamennyit egy szokásuk miatt. A kormánypárti képviselők – általában, bár nem kizárólag – EU-n kívüli emberi jogi kérdéseknél hajlamosak arra, hogy ne nyomjanak gombot, még akkor sem, ha épp bent ülnek. Gyakorlatilag a tartózkodás ugyanúgy le nem adott voksnak számít (ezt épp a magyar kormány tisztáztatta), de egy ilyen statisztikában rontja a saját átlagát, aki hozzá se nyúl a szavazógépéhez, mert úgy tűnik, mintha ott se lett volna.

Ha Magyar más adatra gondolt volna, akkor sem látszik, hogyan jönne ki kétszeres különbség az ő javára. Ha például azt nézzük, hányszor szerepel a jelenléti íveken azokon a napokon, amikről van szavazási jegyzőkönyv, akkor is 45 százalék jön ki neki, miközben Deutschnak több mint másfélszer ennyi, 73 százalék. Ugyanezek az arányok, ha azt nézzük, hány napon szerepel legalább egyszer a nevük a szavazási eredményekben, de az lenne a meglepő, ha nem így lenne.

És hogy az összes eddigi adatot és számolgatást kicsit zárójelbe tegyük: önmagában az, hogy egy képviselő mennyit van ott fizikailag az ülésteremben, és hány szavazáson nyomja meg azt a gombot, amire a frakciófegyelem kötelezi, nem feltétlenül mutatja meg azt, hogy EP-képviselőként milyen mennyiségű és minőségű munkát végez.

Frissítés: Az assistEU-hoz képest a januári ülést is figyelembe véve 21-ből négy képviselőnél tértek el a szavazási arányok. Ezekről az oldal üzemeltetőivel egyeztettünk, így a számítási módszerükhöz – a részletek tisztázása után egy napon belül – kiadtak egy javítást, és már azonos számok jöttek ki.