Lássuk meg, mit lehet tenni – mondta az EP-elnök az uniós ezermilliárdokat érintő perről
Felmérik, mit lehet tenni az Európai Parlament (EP) perével a magyar igazságügyi reform elfogadása miatt, a képviselőkkel egyeztetve fognak lépni – válaszolta csütörtökön a Telex kérdésére Roberta Metsola EP-elnök.
Metsola aznap találkozott Magyar Péterrel. A miniszterelnök előzetesen a témák között sorolta fel a pert az Európai Bizottság 2023-as döntése ellen, amelyet az EP kezdeményezett. A jogi eljárásban februárban kiadott előzetes főtanácsnoki vélemény – amely általában megelőlegezi, mi lesz a végső ítélet – szinte mindenben az EP-nek adott igazat, és az ezermilliárdokat felszabadító bizottsági döntés megsemmisítését javasolta, amellyel a testület kipipált egy igazságügyi csomagot.
A reform a 2022 végére összeállt, egymást részben-egészben fedő bonyolult feltételrendszer legértékesebb eleme volt. Szinte teljesen blokkolta az akkor még 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatásokat (ebből azóta kétmilliárd eurót elveszített az Orbán-kormány). A csomag ráadásul négy olyan mérföldkőnek felel meg, amelyeket mind teljesíteni kell augusztus végéig, hogy a magyar kormány rendes kifizetést kérhessen a Magyarországnak 10 milliárd eurót érő helyreállítási alapból, és ne kelljen visszafizetnie egy ebből kapott, nagyjából egymilliárd eurós potyaelőleget.
Magyarul a per akár közel 30 milliárd eurót (mostani árfolyamon több mint 10 ezer milliárd forintot) érinthet.
Arról, hogy az Orbán-kormány hogyan hajtott kikacsintós nem-zsarolással az EU-pénzekre, ami szerepet játszhatott az Európai Bizottság döntésében, és ez miért lehetett az előző miniszterelnök saját bevallása szerint is jogsértő, többek között itt írtunk bővebben.
Metsola csütörtökön hangsúlyozta: az EP arra tekintettel perelte be az Európai Bizottságot, hogy a testület nem teljesen tartott be eljárásbeli biztosítékokat.
„A bírósági eljárás a folyamat legvégén jár, úgyhogy lássuk meg, mit lehet tenni” – utalt rá, hogy hamarosan várható az ítélet.
Az EP-képviselőkkel teljes körű konzultációra és megbeszélésre alapozva fognak lépni, ahogy a hetes cikkes eljárásnál is.
Utóbbiról szintén előre jelezte Magyar Péter, hogy fel fogja vetni Metsolánál. Az egyik uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást 2018-ban kezdeményezte az EP, de azóta nem halad se előre, se hátra. Egy későbbi ágában lehetne szó valamilyen, az uniós tagságból fakadó jog – például a miniszterek döntéshozó testületében a kormány szavazatának – felfüggesztéséről. Egy korábbi példa alapján az eljárást a kezdeményező EP szüntetheti meg, bár erről nem mond ki semmit maga a 7. cikk.
Metsola közölte: ha döntenek, akkor azt politikai szinten kellene megtenniük egy jelentéssel, amelyet megszavaz a teljes testület. (További részleteket az eljárás EP-beli jelentéstevője, Tineke Strik mondott el a Telex májusi interjújában.)
Metsola elmondta, hogy már a csütörtöki találkozó előttről jól ismerte Magyart, aki két évig EP-képviselő volt. Már látták a konstruktív együttműködés pozitív jeleit, amióta beiktatták miniszterelnökként, különösen a jogalkotási reformoknál és Ukrajnánál, amit biztatónak tartott. Magyar meghívta, hogy „hamarosan” Magyarországra látogasson, és jelezte, hogy szívesen felszólalna miniszterelnökként az EP-ben.



