„Nem én vagyok a Bizottság elnöke” – válaszolta csütörtökön a flandriai Alden Biesen kastélyban rendezett uniós csúcstalálkozóról kijövet Orbán Viktor, amikor az EU bíróságának aznapi főtanácsnoki véleményéről kérdezték. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka a csütörtökön nyilvánosságra hozott véleményében azt javasolta, hogy semmisítsék meg az Európai Bizottság döntését, amellyel 2023-ban teljesítettnek vette a magyar igazságügyi reformcsomagot.
Az indítványt az Európai Bizottság elleni perben adták ki, amelyet az Európai Parlament (EP) kezdett. A képviselő-testület szerint az uniós kvázikormány 2023-ban szabálytalanul nyilvánította teljesítettnek a magyar államtól elvárt igazságügyi feltételeket. Ezek szinte minden felzárkóztatási támogatást blokkoltak, ráadásul idén szeptemberre a helyreállítási alap rendes kifizetéseihez is le kell tudni ezeket. Az indítvány nem a végleges ítélet, de általában előre jelzi az eredményt, és még akkor sem feltétlenül fagyasztanának be vagy fizettetnének vissza egyből minden felzárkóztatási támogatást, ha a bírók igazat adnának az EP-nek.
„Mit fog mondani, ha jönnek kopogtatni a pénzért?” – kérdezték Orbántól.
„Abszurd”
– válaszolta.
„Vissza 10 milliót?” – kérdezett vissza a miniszterelnök, amikor arról kérdezték, vissza kell-e fizetnie a magyar kormánynak 10 milliárd eurót. A félrehallástól függetlenül a kérdésben eleve rossz volt az összeg, amelyet a sajtóban rendszeresen leírnak.
A 2023 végén hozott döntéskor valóban nagyjából 10 milliárd euró vált elérhetővé. Azért ennyi, mert az igazságügyi csomag szinte teljesen befagyasztotta az annak idején – mostanra részben elveszített – 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatásokat, de egy részét más feltételek is blokkolták. Azóta szakmai feltételek részleges teljesítésével és némi átcsoportosítással a lehívható összeg 12 milliárd euró fölé emelkedett, de ezt még messze nem tudta mind felhasználni a kormány. Ehhez a kész fejlesztések számláit ki kell küldenie az Európai Bizottságnak, amely utána fizet. Az uniós testület friss adatai szerint közel négymilliárd euró lehívásánál tartanak, vagyis legfeljebb ennyi pénzt lehetne visszakérni a felzárkóztatási támogatásokból. (A kifizetési folyamatot többek között itt magyaráztuk el részletesen.)
A jövőbeni ítélet még akkor se feltétlenül, automatikusan kötelezi visszafizetésre a kormányt, ha az EP-nek ad igazat. Ezt egy korábbi bizottsági döntés megsemmisítésének példája is mutatta Paks II. állami támogatásáról. A pénzt a tavalyi ítélet óta se fizettették vissza, és nem kizárt, hogy elég lesz egy új indoklású jóváhagyás az Európai Bizottságtól. A csütörtöki főtanácsnoki indítvány többek között az indoklás hiányosságát és azt kifogásolta, hogy csak a bizottsági döntést követően lépett minden intézkedés hatályba – utóbbi feltétel mostanra már adott.
Bóka János EU-ügyi miniszter ukrajnázással, tiszázással és brüsszelezéssel reagált Facebookon. Az eljárás tárgyalásán a magyar kormány az Európai Bizottság oldalán avatkozott be, az EP pedig azelőtt döntött a perről, hogy a Tisza Párt képviselői csatlakoztak volna az Európai Néppárt frakciójához vagy egyáltalán megválasztották volna őket.
A Politicónak az Európai Bizottság egyik szóvivője is válaszolt. „Úgy ítéljük meg, hogy a kérdéses döntést részletes értékelésre alapoztuk”, ráadásul világosan közölték az okokat, hogy szerintük a magyar kormány intézkedései miért orvosolták a hiányosságokat.
Cikkünket kiegészítettük a Politicónak adott európai bizottsági válasszal.
