A venezuelai demokratikus erők vezetője és a júliusi elnökválasztás ellenzéki jelöltje kapja a 2024. évi gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat, írja a testület közleménye.
María Corina Machadót a venezuelai ellenzék elnökjelöltjeként választották meg 2023-ban az Egység Demokratikus Platform nevében, ám később a rezsim által ellenőrzött Nemzeti Választási Tanács kizárta.
Edmundo González Urrutia diplomata és politikus – aki María Corina Machadót követte az Egység Demokratikus Platform jelöltjeként – elítélte, hogy a venezuelai kormány nem tette közzé az elnökválasztás hivatalos eredményét, és vitatta Nicolás Maduro kikiáltott győzelmét. González Urrutia szeptemberben elhagyta az országot, miután elfogatóparancsot adtak ki ellene.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtökön az ülésteremben, a döntést meghozó Elnökök Értekezletének ülése után jelentette be a 2024-es gondolatszabadságért járó Szaharov-díj kitüntetettjeit.
A közlemény emlékeztet rá: a képviselők a 2024. szeptember 19-én elfogadott állásfoglalásukban hangsúlyozták, hogy a nemzetközi választási megfigyelő missziók szerint a venezuelai elnökválasztás egyértelműen nem felelt meg a választási integritás nemzetközi normáinak. Elismerték Edmundo González Urrutiát az ország legitim és demokratikusan megválasztott elnökének, María Corina Machadót pedig a demokratikus erők vezetőjének. Az EP elítélte a választási csalást, valamint a demokratikus ellenzék, a venezuelai nép és a civil társadalom ellen elkövetett súlyos és szisztematikus emberi jogi jogsértéseket. (A szeptemberi állásfoglalás végszavazásánál a jegyzőkönyv alapján a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk képviselői igent, a DK a szocialisták többségével együtt nemet nyomott.)
A venezuelai kormány szerint a választásokat követő tüntetéseken 2400 embert tartóztattak le, és a nem kormányzati szervezetek 24 ember haláláról számoltak be. María Corina Machado továbbra is bujkál, míg Edmundo González Urrutia Spanyolországba menekült, ahol szeptember 7-én politikai menedékjogot kapott.
Az EP a 2024. szeptemberi állásfoglalásában felszólította az EU-t, terjessze ki a venezuelai rezsim elleni szankciókat, az EU globális emberi jogi szankciórendszerén keresztül pedig célzott szankciókat alkalmazzon Nicolás Maduro és belső köre ellen. A választások előtt az EP sürgette a tagállamokat, hogy tartsák fenn a Maduro-rezsim ellen bevezetett szankciókat, és bírálta azt az alkotmányellenes döntést, amely megakadályozta, hogy olyan prominens politikai ellenzéki személyiségek, mint María Corina Machado, indulhassanak a 2024-es választásokon.
A választás után az EU külügyi főképviselője is kiadott egy nyilatkozatot, amit a Politico szerint elsőre a magyar kormány blokkolt, de a külügy álhírezéssel kísérve közölte, hogy csak „megvártuk a Venezuelából beérkező jelentéseket, majd azok tanulmányozása után csatlakoztunk az Európai Unió közös állásfoglalásához”. Később Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is személyesen egyeztetett María Corina Machadóval, „az eddigieknél bátrabb, határozottabb és karakteresebb álláspontot” szorgalmazva az EU-tól, bár tavaly még egy üzleti küldöttséggel együtt járt Caracasban, mert „a magyar kormány úgy döntött, hogy újraépíti a kapcsolatait, az együttműködését Venezuelával, méghozzá gyorsan, az elsők között, hogy ebből hazánk minél többet profitálhasson”. A VSquare szerint az uniós nyilaktozatnál Győri Enikő EP-képviselő, volt spanyol nagykövet szorgalmazta, hogy a magyar állásponton változtassanak, nehogy konfliktus legyen a részben fideszes alapítású Patrióták Európáért frakción belül a spanyol Voxszal, de a lapnak nem erősítették meg, ennek volt-e szerepe a fordulatban.
A Szaharov-díjra a Patrióták Európáért és a Mi Hazánkkal megalakult Szuverén Nemzetek Európája frakció is Elon Muskot jelölte, de a techmilliárdos nem jutott a döntősök közé. A venezuelai ellenzékieket a – Tisza Pártot is tagjai közt tudó – jobbközép Európai Néppárt, valamint az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek frakciója indította az elismerésért.
A gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat az Európai Parlament 1988-ban alapította. Az Andrej Szaharov szovjet tudósról és politikai disszidensről elnevezett díjjal évről évre olyan személyeket és szervezeteket tüntet ki, akik, illetve amelyek sokat tettek az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméért. Tavaly az iráni „Nők, Élet, Szabadság” mozgalom kapta a díjat.
