Az uniós jogállamisági jelentések reformokat ösztönöztek, de az igazságügyi rendszereknél néhány tagállamnál romlott a helyzet, egyes országokban pedig túl hosszú ideig tartanak a korrupcióellenes eljárások és hiányoznak az eredmények, „különösen a magas szintű eseteknél” – jelentette ki szerdán Věra Jourová.
Bár az Európai Bizottság alelnöke nem nevezte meg, melyik tagállamra gondolt, a nyáron elfogadott dokumentum többek között épp azt kifogásolta, hogy Magyarországon „a magas beosztású tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupció gyanúja miatt indított nyomozások terén az érdemi eredmények hiánya továbbra is komoly aggodalomra ad okot”. A jelentés szerint „az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás továbbra is fennáll, ami magában hordozza az egyedi ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatát”. A helyreállítási alap lehívásához a kormány „nem fogadott el új intézkedéseket a még megoldatlan jogállamisági és korrupcióval kapcsolatos problémák orvoslására”, a bírák véleménynyilvánítási szabadságát pedig továbbra is lejárató kampányok akadályozzák.
Az ügyészség a dokumentum kiadása után közleményben utasította vissza a „több pontatlanságot és valótlanságot” tartalmazó jelentést. Többek között azzal érvelt, hogy a szervezet politikai befolyásolása „teljes képtelenség”, a törvények előírásait betartva, szakszerűen, politikai befolyástól mentesen működik. Korrupciós ügyekben számos vezető beosztású tisztségviselő ellen vádat emeltek, és az EU közvélemény-kutatása alapján Magyarország a középmezőnyben van abban, mennyire érzékelnek korrupciót az állampolgárok. Orbán Viktor néhány órával Jourová szerdai európai parlamenti beszéde előtt, ugyanott „jogállamisági dzsihádra” panaszkodott.
Jourová a jelentésről szervezett esti EP-vitán elmondta, hogy a tagállamok az egy évvel korábbi dokumentum ajánlásainak kétharmadát részben vagy egészben végrehajtották. Mostanra jobbak az eszközeik, hogy észleljék és kezeljék a jogállamisági „kihívásokat”, mint amikor négy éve kiadták az első jelentést. Hangsúlyozta, hogy segítik a tagállamokat a médiaszabadságról szóló uniós rendelet alkalmazásában is, ami jövő nyárra válik kötelezővé. (A jogszabályt a 27-ből csak a magyar kormány nem támogatta.) Ugyanakkor több tagállamban nem átlátható, hogyan osztják el az állami reklámköltéseket, néhány országban a közmédiánál is „kihívásokat” látnak és a civil szervezeteket is célzott támadások alá vették.
A vitán a liberális Fabienne Keller és a zöld Daniel Freund is felemlegette Magyarországot. Előbbi szerint Orbán délelőtt félrelökte a jogállamisági kritikákat, holott a jelentés is számos ilyet állapított meg, utóbbi „egy árva reformot” sem látott a pénzek részleges befagyasztása ellenére és úgy vélte, semmi sem történik. (Ahogy az a jelentésben is benne van, a magyar parlament és a kormány végrehajtotta az igazságügyi reformcsomagot, amit 2023 végén az Európai Bizottság is elfogadott, ezzel a befagyasztott pénz jókora részét elérhetővé tette.)
A jelentés „politikai fegyverré és önmaga paródiájává vált” – jelentette ki László András. A fideszes képviselő szerint „leginkább arra szolgál, hogy megtudhassuk belőle, az Európai Bizottságnak milyen a politikai viszonyulása” a tagállamokhoz. Valójában szerinte azt akarják, hogy engedjék be a szexuális tartalmakat és genderideológiát az iskolába, valamint az illegális migránsokat Magyarországra. Felemlegette, hogy Lengyelországnál egy kormányváltás után annak ellenére szüntették meg a „hetes cikkes” jogállamisági eljárást, hogy még nem fogadtak el ehhez törvényeket, a 2022-es olasz választás előtt Ursula von der Leyen pedig arra figyelmeztetett, „megvannak az eszközök”, ha letérnek a demokratikus útról.
Jó lenne egyszer egy ugyanilyen részletes jelentést olvasni az Európai Bizottság és az EU bíróságának működéséről is – kérte Borvendég Zsuzsanna. A Mi Hazánk képviselője kijelentette: ellenzékiként neki is számos kritikája van a magyar kormánnyal szemben, különösen a korrupció terén, de visszautasította, hogy ne lenne jogállamiság vagy szólásszabadság Magyarországon. Talán azért gondolják az uniós intézményekben máshogy, mert „az információikat elég egyoldalúan szerzik. Főleg olyan szervezeteket vonnak be a vizsgálatokba, amelyek ideológiai ellenfelei a hagyományos értékeknek és a nemzeti gondolatnak.” Ezek a civilek szerinte soha nem fognak jót mondani a jobboldali kormányokról, és hiába kritizál a jelentés több tagállamot is, csak Magyarországnál fagyasztottak be forrásokat.
