Hű embereit feláldozó Orbán és repedések a rendszeren – így látja a külföldi sajtó az elmúlt napok eseményeit

Rég futott végig akkora rianás az Orbán Viktor vezérelte kormányzat és politikai közösség jégpáncélján, mint a kegyelmi botrány után. Az ügy miatt Novák Katalin köztársasági elnök lemondott, Varga Judit volt igazságügyi miniszter nem lesz parlamenti képviselő és a Fidesz EP-listavezetője sem. A Balog Zoltán nemtávozásával és a Varga Judit volt férje, Magyar Péter interjújával és Facebook-posztjaival szegélyezett történet megmozgatta a külföldi sajtót is. Több ország több lapja és szerzője próbálta megfejteni a napokban, mit jelent az egész a Nemzeti Együttműködés Rendszere számára.

BBC: Orbán legnagyobb krízise 2010 óta

A brit BBC egyből két cikkel jelentkezett rövid időn belül (a második Orbán Viktort mutatja be részletesen az olvasóknak). Az elsőben Nick Thorpe, a BBC budapesti tudósítója nem köntörfalaz, szerinte 2010-es hatalomra kerülése óta a legnagyobb válsággal néz szembe Orbán. Végigmegy a K. Endrének a pápai látogatás ürügyén adott kegyelem ügyén, megemlítve, hogy a gyermekvédelem köré szerveződő kormányzati kommunikáció miatt lett végtelenül kínos az ügy a kormánynak. A BBC cikkében felidézik, Novák a „nemzet anyja” szerepkörben kiállt a családok mellett, és sokkal kevésbé agresszíven kommunikált, mint a miniszterelnök. Varga pedig a „brüsszeli bürokratákkal” készült harcba szállni a Fidesz EP-listája élén.

Magyar Péter NER elleni támadássorozatát is feleleveníti, kitérve a cikk írásakor már 1,4 millió megtekintésnél járó Partizán-interjúra.

Megemlíti a cikk, hogy Rogán Antal „kommunikációs maestróba” és Tiborcz Istvánba, a kormányfő vejébe is beleszállt Varga volt férje.

Eközben az ellenzék válaszokat és közvetlen államfőválasztást akar, a kormányzat propagandistái pedig ellentámadást indítottak (itt Bayer Zsolt és Jeszenszky Zsolt kirohanásait idézi).

A cikk azzal zárul, hogy Orbán napok óta csendben van, de Thorpe szerint ez a szombati évértékelőjéig fog tartani, amikor majd várhatóan harciasan kerül elő. És azt is hozzáteszi, hogy Orbán hatalmát maximum megcsorbították kicsit a történtek, komoly kárt még nem okoztak.

AP: Belső felmérések a krízisről

Az amerikai AP hírügynökség összefoglalóját a PBS közszolgálati csatorna oldalán találtuk meg (de a német Focus is átvette). Az AP is „ritka politikai válságról” ad hírt, megemlítve az ellenzéki felszólítást, hogy Orbán Viktor is vonja le a politikai következtetéseket Donáth Anna Momentum-elnököt idézve, miszerint a miniszterelnök ne bújjon két nő szoknyája mögé. Novák és Varga lemondatása megosztja a Fidesz-híveket, egyes vélemények szerint az ő beáldozásukkal hárította el magáról a felelősséget. Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund kutatója hozzáteszi, valószínűleg készültek belső felmérések arról, mennyire veszélyes a helyzet. Végül említést tesz a cikk a DK-s Gyurcsány Ferenc Facebook-bejegyzéséről, aki azt írta, a két lemondás nem zárta le az ügyet, sőt csak elindította.

Bloomberg: Belső harc az elitben

A Bloomberg is arra hívja fel a figyelmet, hogy Orbán 14 éve a legkomolyabb válságával néz szembe, felsorolva Novák és Varga lemondását, valamint Magyar Péter aktív posztolását és megszólalásait. Krekó Péter a Political Capitaltől azt mondja, valódi belső harcot mutat mindez az eliten belül, és ez bizonytalanságot okozhat a hatalom tetején. Orbán sebesüléstől mentesen kikerülhet ebből az egészből, ha a választók úgy ítélik meg, gyorsan és jól cselekedett.

A Bloomberg arról ír, hogy a Fidesz Magyarország legnépszerűbb pártja, ami az önkormányzati és az EP-választásokra készül, illetve demonstrálni akarja azt, hogy a párt a feltámadó európai szélsőjobb vezető ereje. Orbán a cikk írásakor már napok óta nem bukkant fel a nyilvánosságban, bár szombaton évértékelőt tart, ahol a lap szerint Novák utódját is megnevezheti, a parlamenti szavazást pedig formalitásnak írják le. Mindenesetre

a Bloomberg szerint nehéz idők járnak Orbánra, aki túl jóban van Oroszországgal és Kínával, rosszban a EU-val, akadályozza Svédország NATO-csatlakozását, eközben pedig az unió visszakozásra késztette az ukrán segély blokkolása ügyében.

Le Monde: A hatalomból a hatalom ellen

A francia Le Monde Magyar Pétert emeli a középpontba, aki a lap szerint nepotizmussal és kleptokráciával vádolta meg a Fideszt. A lap szerint is megrengetheti a botrány Orbán Viktor uralmát. A botrányról magáról is írnak, a kegyelemadástól Balog püspök közbenjárásán át a Novák–Varga-páros lemondásáig. Magyar Péterről azt írják, fél életét a hatalom intézményeinek közelében töltötte, de február 11. óta támadja ezt a hatalmat, védve volt feleségét, Varga Juditot.

Le Point: A kirakatcsalád szétesik

A szintén francia Le Point is példátlan válságról ír, ami a kegyelmi ügy miatt kitört. Írnak a tüntetésekről és a kormány belső felméréseiről, amik megismerése után hazarendelte Orbán a Katarban tartózkodó Novákot. A lap hozzáteszi, az Országgyűlés ugyanakkor kérheti Novákot, hogy 15 napon belül vizsgálja felül lemondó nyilatkozatát. Varga lemondásánál pedig megjegyzi a lap, tárcája elsőre nem támogatta 2023 tavaszán K. Endre kegyelmi kérvényét.

A Le Point is megemlékezik Magyarról, aki közölte, nem akar a rendszer részese lenni, és otthagyta minden pozícióját, amit állami cégekben töltött be. Ezután térnek rá Magyar rendszerkritikájára, amire Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját szerette volna a lap reagáltatni (sikertelenül). A Le Point egyébként Varga és Magyar párosát és gyerekeiket az orbáni rendszer kirakatcsaládjaként írja le. Vargáról azt írják, az uniós színtéren rendszeresen bevédte Orbán rezsimjének döntéseit, korrupcióját. Novákkal együtt ők voltak a keresztény, erős családanyák modelljei, bár Varga válásával ez megrepedt. Meg is említik, hogy Magyar Péter szerint Rogán Antal tiltotta nekik, hogy érdemben védekezzenek a vagyonukat és ingatlanjaikat firtató támadásokkal szemben.

A lap is felteszi a kérdést, miért hallgatott eddig Magyar. Jön is a magyarázat, féltette a régi emberi kapcsolatait, szakított korábbi életével. Idézik őt, miszerint sok jó ember dolgozik az országért, és ha a párttagok szavazhatnának, Rogán visszavonulhatna a civil életébe.

Die Tagespost: Lenyugszanak a kedélyek

A német katolikus Tagespostban is megjelent egy írás, ami a lemondások hátterét fejti ki, majd Bauer Bence szerző megjegyzi: jelentős fordulópontot jelentett mindez az ország politikai életében. A cikkszerző egészen részletesen ír a bicskei gyermekotthonban történt molesztálásokról, a vallomások visszavonatásáról, az igazgató és helyettese elítéléséről. Kitér rá, hogy az egyik bántalmazott áldozat kimondta, Novák szégyellje el magát, az ellenzéki pártok eközben tüntetéseket szerveznek, Orbán Viktor pedig alkotmánymódosítást nyújtott be.

Novák ezalatt Katarba repült, és egyre többen magyarázatot követeltek a kegyelemre. A cikk arról is szól, mennyire gyenge lett az eset kríziskommunikációja, miközben a vitatott gyermekvédelmi szabályozással is ellentmondásba került a kormánypárt. Ez azért is fontos téma, mert a magyarok a szerző szerint család- és gyerekbarátok, pártokon átívelő fontossága van a gyermekvédelemnek. A cikk egyes elemzőkre hivatkozva azt írja, az ügy a lemondásokkal nyugvópontra juthat, már csak Novák és Varga utódait kell megválasztani – bár az ellenzék Orbán lemondását és közvetlen államfőválasztást akar.

Frankfurter Allgemeine Zeitung: A Magyar-szál

A német Frankfurter Allgemeine Zeitung híroldala, a Faz.de már a címben sem hagy kétséget afelől, hogy itt bizony Magyar Péter offenzívája lesz a középpontban: a címe kb. az, hogy „Egy bennfentes tetemre hívja Orbán rendszerét”. Azt írja a lap, nem ért véget a kegyelmi ügy a lemondásokkal, hisz Balog Zoltán, Orbán korábbi minisztere még püspök maradhatott, illetve Magyar is folyamatosan visszaélésekről ír.

A Faz.de leírja Balog keddi magyarázkodását, amit nem követett lemondás. Arról is írnak, hezitálás után mozdult a kormánypárt és a kormányhoz közel álló sajtó abba az irányba, hogy bírálni kezdjék az elnöki kegyelmet. Magyar Péterről azt emelik ki, hogy szerinte az ügy igazi felelősei női szoknyák mögé bújtak, hogy Rogán Antalnak milyen túlhatalma van a kommunikáció és propaganda területén (és mindezt hogyan használta ellene és egykori felesége, Varga Judit ellen), illetve hogy Tiborcz István milyen úton gazdagodott meg.

Végül idézik Magyartól a beismerést, hogy ő is a rendszerből élt sokáig, de mostanra eljutott odáig, hogy nem hallgathat, nehogy a gyerekei egy családi részvénytársaságban nőjenek fel.

Der Standard: Balog lobbija

Erős nyomásról ír a továbbgyűrűző kegyelmi botrány miatt az osztrák Standard. Ugyan Novák Katalin a hétvégén lemondott, az még mindig nem világos, K. Endre miért részesült kegyelemben. A cikk kiemeli Balog Zoltán református egyházi vezető lobbimunkáját, aki pedig nagyon közel áll Orbán Viktorhoz is. Novák is Balognál kezdte munkáját 2012-ben, innen lépdelt felfelé. Magyar Pétert sem hagyja ki a Standard, Rogán és Tiborcz bírálatát, és a részvénytársaságos mondatot is kiemeli az osztrák lap.

Balkan Insight: Novák, a hithű református családanya

A Balkan Insight azt emeli ki, a történtek mennyire ellentmondásban vannak Novák és a Fidesz családbarátságával. Novák búcsúbeszédéből azt emelik ki, hogy saját három gyermekét és a vallásosságot is elővette. A cikk szerint a legtöbb kormánypárti politikus csak névleg keresztény, Novák azonban valóban hívő református, aki korábban családügyi államtitkárként és miniszterként is dolgozott, de az LMBTQ-ellenes szabályozásban is fontos szerepe volt.

A Telex és a Direkt36 közös cikkét is megemlíti a Balkan Insight, amiben világossá vált a református egyházat vezető Balog Zoltán szerepe K. Endre kegyelmi ügyében. Szó esik a református felekezetbe beágyazott K.-ról, Balog és Novák szoros kapcsolatáról, majd Balog előző napi kiállásáról a bizalmi szavazás után. A lapnak megszólal Remy Bonny, a Forbidden Colours (Tiltott Színek) melegjogi nemzetközi szervezet vezetője is, aki szerint „a Fidesz képmutatása világossá vált”, hisz miközben az LMBTQ-mozgalomban látta a párt a gyerekekre leselkedő fő veszélyt, az valójában a hagyományos családmodell egyik fő propagálója volt. „Ez mutatja, hogy a Fidesz az igazi veszély a magyar gyerekekre” – mondja Bonny. Neil Datta, az Európai Parlamenti Fórum a Szexuális és Reproduktív Jogokért igazgatója azt mondta,

Novák „tiszteletre méltó arcot adott az intoleranciának és az emberi jogok csorbításának”.

Mindenesetre a Balkan Insight cikke szerint a Fidesz sérülékeny maradhat, a krízis még nem ért véget, a kormánypárt nehezen fogja tudni eladni innentől a keresztény-családbarát imázst. Reichert Jánost, a Magyar Hang szerzőjét idézve azt írják, nem fog azért elhalni a családközpontú kommunikáció, hisz Orbánt és a Fideszt is vallásos tisztelet övezi a szavazóik közt, sőt sokan istenként tisztelik a kormányfőt.

Szabad Európa: A független sajtó súlya

A Szabad Európa Rádió nemzetközi portálja is cikket szentelt a Magyarországon történteknek arra felhúzva, hogy az államfő bukása mit árul el Orbán uralmáról. Az írás az elején a független médiát emlegeti, mondván Schmitt Pál 2012-es bukását egy HVG-cikk, míg Novákét most egy 444-anyag indította el. A Szabad Európa szerint az eseménysor jelzi, hogy még intézményi támogatás hiányában (itt leírják a média fideszes leuralását) is súlycsoportja fölé tud nőni a magyar újságírás.

A cikknek egy vezető kormánypárti politikus – természetesen név nélkül – is megszólal, mondván „csend és sokk van most a pártban”, ami a család és a gyerek értékét hirdeti egy ideje, most meg egy pedofilügy miatt került középpontba. Sepsi Tibor alkotmányjogászt is idézik, aki szerint nincs szükség az Orbán által belengetett alkotmánymódosításra, az ilyen eseteket józan ésszel is ki lehetett volna szűrni. Nem hagyják ki Magyar Péter dezertálását sem.

Arra is kitér a Szabad Európa, hogy alapból alig voltak nők a magyar kormányokban, a Fidesz dominálta kabinetekben pláne, de most két fontos női politikus is visszavonulni kényszerült. Mindenesetre a cikk szerint rossz az időzítés Orbánnak, mert eközben megélhetési válság van az országban, a kormányt támadják nyugatról a Moszkvával ápolt szoros viszony miatt, jön az EP-választás, Magyarországé lesz az unió soros elnöksége, és még a jogállamisági botrány is zajlik Brüsszellel.

El Diario: Repülő plüssök

A spanyol El Diario rögtön a Sándor-palota egyik tüntetésének képével indított, amikor plüssállatokat dobáltak az államfői hivatal előtt tiltakozók. A lap sem hagyja ki, hogy Orbán a hagyományos családi értékek védelmezőjeként találta szemben magát a pedofilüggyel, így feláldozta két emberét. Egyikük az a Novák Katalin, aki melegellenes kijelentéseket tett, és szélsőjobboldaliaknak adott kegyelmet (itt a Budaházy-ügyre gondolhatott a szerző).

Vargáról azt írják, ő vezette volna a konzervatív európai pártcsalád, az ECR felé induló Fidesz EP-listáját, hisz ő vitte a kormány Brüsszel-ellenes hadjáratát is. A lemondásokra a Diario szerint Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető is azt mondta, bezzeg a jobboldalon vannak következményei a hibáknak, Magyar Péter ellenben már baráti tűzzel felelt. Orbán eközben egyre több téren enged az uniós nyomásnak, így külön érdekes, belföldön hogyan oldja meg a krízist. Főleg, hogy a szuverenitásvédelmi törvénnyel új frontot teremtett az EU-val szemben.

El Español: Még lehetnek érintettek

A szintén spanyol El Español is belső repedésekről cikkez. Varga Judit öt nyelven (kiemelik, hogy spanyolul is) beszél, Orbán Viktor hűséges és mosolygós hadnagyaként ment rendszeresen csatába Brüsszel ellen. Felívelő karrierje azonban kettétört a kegyelmi ügyben, ahogy Novák Kataliné is. Magyar Péter kiállásai a lap szerint belső repedéseket mutatnak a párton belül, ami kényelmetlen a Fidesznek a választások előtt. Az Español leírja a botrány lefolyását, kiemelve, hogy a kormánypárti médiából eleinte alig szerezhettek róla tudomást az olvasók, nézők. Az ügyet gyorsan lezárná a vezetés, ami azt jelzi, még lehetnek érintettek.

Corriere della Sera: Csikorgás a rendszerben

Az olasz Corriere della Sera rövid véleménycikkben emlékezik meg az elmúlt másfél hétről. A lap szerint Orbánnak két hű emberét is fel kellett áldozni, hogy semlegesítse a botrányt, holott a szerző szerint valójában a kegyelmi kérvényről is a kormányfő dönthetett. Orbán intézkedett, lemondatott, benyújtotta az alkotmánymódosítást. A kommentár szerint a miniszterelnök brutalitása nyílt ellenvéleményt váltott ki, többek közt Magyar Péterből. Orbán hatalma így is totális marad, de az ilyen rendszerekben nem árt figyelni az ilyen csikorgásra, hisz a kormányfő története is véget ér egyszer a szerző szerint.

Dagens Nyheter: A konzervatív vezető

A svéd Dagens Nyheter sem maradt ki a magyar helyzet elemzéséből, szintén a családbarát kormány és a kegyelmi botrány közti ellentmondásokat feszegette, megemlítve Orbán késői reakcióját és a plüssállatok röptetését a Sándor-palotánál. A lap szerint Orbán a nemzetközi konzervatív oldal vezetőjévé akar válni (hozzáteszik, a svéd NATO-csatlakozás késleltetése árán is), de most mégis belföldi ribillióval kell foglalkoznia. Itt Magyar kitálalása következik, amiről megírták, hogy nagyon sokan nézték meg a Partizánon.

Orosz lapok: Moszkvával kritikusabb volt Novák, mint Orbán

Az orosz sajtóban sem maradt visszhangtalan Novák és Varga távozása. A Kremllel szemben kritikus hangoknak is helyt adó, sok lappal ellentétben az Oroszország által Ukrajna ellen megindított háború után is működő Nyezaviszimaja Gazeta egészen részletes képet adott nemcsak az ügyről, de valós politikai kontextusáról is. Kiderül belőle, hogy mit követett el az igazgató, az ítélet alapján milyen szerepe volt az áldozatok vallomásának újrafogalmazásában K. Endrének.

A cikk Novákot is pontosan helyezi el a politikai térképen, a kormányfő megbízható embereként, de megjegyzi, hogy „időnként megengedte magának, hogy ne értsen egyet Orbánnal, például nyilvánosan is kritikával illette Oroszországot, amit a magyar kormányfő sosem tett meg.”

A lap szerint azonban Varga távozása még nagyobb veszteség lehet Orbánnak, a lista vezetőjeként az EP-választásokon segített volna, „amelyekhez Orbán nagy reményeket fűz”, ám K. Endre kegyelmi ügye „ronthatja a Fidesz esélyeit az EP- és az önkormányzati választásokon.” A lap kitér az ellenzékre, a közvetlen elnökválasztásra, Gyurcsány Ferencre, aki szerint Varga és Novák lemondása nem erkölcsi megfontolásból történt, hanem mert a kormányfő utasította őket, valamint a Fidesz frakcióvezetőjére, Kocsis Mátéra, aki világossá tette, hogy az államfőválasztás rendszere nem fog változni.

Az orosz állami Ria Novosztyi is objektív részletességgel számolt be a Novák és Varga távozásáig vezető ügyről, megemlítve, hogy az ellenzék közvetlen elnökválasztást kezdeményez, a Fidesz nem, amelynek kétharmados többsége lehetővé is teszi, hogy az új államfőt mielőbb megválassza a parlament.

Unian: Ukrajnával barátságosabb hangot ütött meg Novák

„Novák a Nyugattal és Ukrajnával barátságosabb hangot ütött meg, mint a magyar kormány, határozottan elítélte az Ukrajna elleni orosz agressziót is” – írta a köztársasági elnök lemondásáról az Unian. Az ukrán hírügynökség megemlíti, hogy az államfő politikai pályája szorosan a Fideszhez kötődik, kormányzati szerepet vállalt, de a szemükben ennél jóval nagyobb jelentősége van annak, hogy Novák tavaly augusztusban részt vett a kijevi Krími Platform nemzetközi fórumon. Ott kiállt Ukrajna területi integritása mellett, és ellátogatott Bucsába, az orosz hadsereg által a civilek ellen elkövetett mészárlás helyszínére is.