A brit miniszterelnök a gázai harcok szüneteltetésére szólította fel Netanjahut

A Gázai övezetben folyó harcok humanitárius célú szüneteltetésére szólította fel Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt csütörtökön Rishi Sunak brit kormányfő. Sunak II. Abdalláh jordániai királlyal is tárgyalt, szintén elsősorban a tűzszünet szükségességéről.

Sunak továbbra is azt képviseli, hogy „Izraelnek jogában áll megvédenie magát a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet terrorjával szemben”, ugyanakkor közölte Netanjahuval, hogy Londont mélységesen aggasztják a gázai civil lakosság által elszenvedett emberveszteségek, valamint a Rafah területére is kiterjedő katonai műveletek potenciálisan pusztító humanitárius következményei.

London a hét eleje óta másodszor adja Izrael tudtára a dél-gázai Rafah körzetében tervezett hadműveletekkel szembeni komoly fenntartásait.

Rishi Sunak az izraeli miniszterelnökkel tartott csütörtök esti megbeszélésén „azonnali, elsődleges fontosságú” feladatnak nevezte a harcok humanitárius célú szüneteltetését, annak érdekében, hogy a Hamász által elhurcolt túszok épségben kiszabadulhassanak és jelentős mértékben növelni lehessen a Gázába bejuttatott segélyek mennyiségét. Sunak létfontosságúnak nevezte a feszültség fellángolásának megakadályozását Ciszjordániában is. A londoni külügyminisztérium a héten szankciókat jelentett be olyan izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen.

(MTI)

„Precíz és korlátozott” műveletről beszélt daniel Hagari, az IDF szóvivője, amikor az izraeli erők lerohanták a a gázai al-Nasszer kórházat, azóta azonban sokasodnak azok a beszámolók, amelyek szerint nem egészen ez történik az egészségügyi komplexum területén.

• A rajtaütésről készült felvételeken látható, amint az egészségügyi személyzet hordágyon cipeli a betegeket egy füsttel és porral teli folyosón keresztül. Olyan videó is terjed, amelyen látszik, hogy egy ágyhoz kötött beteget egy olyan folyosón mozgatnak, ahol a mennyezet megrongálódott.
• A Hamász által irányított egészségügyi minisztérium szóvivője azt mondta, „katasztrofális és aggasztó helyzet” van kialakulóban az épületben, nincs élelmük, nincs tej a gyerekeknek és súlyos vízhiánytól szenvednek.
• Egy a kórházban dolgozó gyógyszerész a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, pánikállapot volt, az emberek egymáson tapostak és sikoltoztak a rajtaütéskor. „Amint elhagytuk a kórház kapuját és elértük az ellenőrzőpontokat, az egész kórházat és az osztályokat rendőrkutyák rohanták meg, és miközben az ellenőrzőpontoknál álltunk, sok embert letartóztattak” – nyilatkozta.

Az izraeliek azzal indokolja a műveletet, hogy hiteles információik vannak arról, hogy a Hamász október 7-i támadásai során ejtett túszokat valamikor a kórházban tartották fogva.

(BBC)

Annak ellenére, hogy számos petíció érkezett a dalversenyt szervezőjéhez annak érdekében, hogy Izraelt a Gázai övezetben okozott pusztítás miatt zárják ki az Eurovízióról, az Európai Műsorszolgáltató Unió (EBU) csütörtökön nyilvánosságra hozott döntése szerint a zsidó állam az elmúlt 50 évhez hasonlóan idén is elküldheti saját versenyzőjét a svédországi megmérettetésre.

A petíciók zöme arra a precedensre hivatkozott, hogy 2022-ben, Ukrajna inváziója után Oroszországot azonnal kizárták az Eurovíziós Dalfesztiválról. Azonban a szervezők felhívták a figyelmet arra, hogy ez a rendezvény politikamentes; sőt, nem is országok, hanem a közszolgálati adók között rendezik meg. Márpedig az izraeli Kan közszolgálati csatorna mindenben megfelel az EBU kritériumainak.

A Kan válogatóját egyébként a 20 éves Eden Golan nyerte, az énekesnő egyelőre még nem közölte, melyik dalát szeretné előadni a május 9-i második elődöntőben. A válogatót ezzel a nótával nyerte meg:

Magyarország 2019-ben indult utoljára a versenyen, azóta – különösebb indoklás nélkül– kihagyjuk a bulit, bár a sokáig hivatalos válogató műsornak számító A Dal című köztévés zenés versenyt ettől függetlenül megrendezik.

Az izraeli különleges erők behatoltak az al-Nasszer kórházba Hán Júniszban – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Hamász vezette gázai egészségügyi minisztériuma.

Daniel Hagari, az IDF szóvivője azt mondta, hogy „több forrásból, köztük szabadon engedett túszoktól származó hiteles értesüléseik vannak arról”, hogy a Hamász korábban túszokat tartott fogva a kórházban, és hogy elhunyt túszok holttestei lehetnek az intézmény területén. Ezeket a bizonyítékokat nem hozták nyilvánosságra.

Hagari szerint az IDF erői „precíz és korlátozott műveletet hajtanak végre a kórházon belül”.

Dr. Ashraf Al-Qidra, a gázai egészségügyi minisztérium szóvivője azt mondta: „Az izraeli megszállás megrohamozta az al-Nasszer orvosi komplexumot, és katonai laktanyává alakítja azt, miután lebontotta a déli falat, és onnan hatolt be”. A szóvivő szerint az izraeli katonák buldózerek segítségével ássák ki a komplexum falain belüli tömegsírokat.

Palesztin források szerint az izraeli erők már szerdán felszólították a Gázai övezet déli részének legnagyobb kórházában tartózkodó több ezer sérültet, beteget és menekültet a Nasszer Egészségügyi Központ elhagyására. A kórház több dolgozója is arról számolt be az elmúlt hetekben, hogy több, az intézményben tartózkodó emberrel is izraeli mesterlövészek végeztek. Az ENSZ már hetekkel ezelőtt deklarálta, hogy a kórház egyenesen „ostrom alatt áll”. Gázai források szerint az izraeli csapatok szerdán több száz civilt kényszerítettek arra, hogy elhagyja a kórházat, amelyet menedékként használtak, miközben az izraeli mesterlövészek az elmúlt napokban több embert lelőttek, amikor megpróbálták elhagyni a komplexumot.

A Hamász vezette egészségügyi minisztérium szerint egy izraeli csapás, ami a kórház ortopédiai osztályát találta el, legalább egy embert megölt és sokakat megsebesített. A csapásban a minisztérium szerint egy oxigéncső is megsérült, ami oxigénhiányhoz vezetett az intenzív osztályon.

(CNN)

Az Egyesült Államok és a Közel-Kelet meghatározó arab államai – köztük Szaúd-Arábia, Katar, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírégek – egy átfogó, hosszú távú béketerven dolgoznak. A Washington Post magyar idő szerint kedd éjszaka publikált értesülései szerint a heteken belül nyilvánosságra kerülő terv alapja egy nagyszabású fogolycsere, aminek a nagy muszlim ünnepi időszak, a ramadán március 10-i kezdete előtt meg kell történnie. Legfontosabb eleme viszont az 1948 óta húzott-halasztott palesztin állam létrehozása.

A palesztin állam létrehozásának tervét egyébként a ködösítő-időhúzó izraeli kormányzattal szemben egyre türelmetlenebb amerikai diplomácia nem is titkolja. Anthony Blinken legutóbbi közel-keleti útján le is szögezte, hogy egy „el akarják indítani a palesztin államhoz vezető visszafordíthatatlan folyamatot, a teendők és az időkeretek pontos meghatározásával”.

A lap által megkérdezett szakértők azonban kételkednek abban, hogy a nagy amerikai nekidurálás valóban sikerrel járhat. Többen emlékeztettek arra, hogy az Egyesült Államoknak egy, a végrehajthatóság szempontjából kedvezőbb korban sem sikerült tető alá hoznia a palesztin államot. Ráadásul a két főszereplő sem túl lelkes. Izraelben a kormánykoalíció szélsőségesebb tagjai kerek-perec visszautasított bármiféle palesztin államisághoz vezető tervet, korábban maga Benjamin Netanjáhu (a kétállami megoldás régi kerékkötője) biztonsági okokra hivatkozva szintén lehetetlennek nevezte egy önálló palesztin állam létrehozását. Szakértők arra is felhívták a figyelmet, hogy palesztin részről a leendő állam területe, intézményrendszere és infrastruktúrája sem adott; ezek kialakításához ráadásul olyan izraeli engedményekre van szükség, melynek nincs politikai realitása.

A szerdai dél-libanoni izraeli csapásokban összesen 10 ember halt meg, közülük nyolc civil – közölte a libanoni média és a Hezbollah. A helyi beszámolók szerint a nabatiyehi csapásban egy család öt tagja is meghalt, egy kisfiút pedig élve mentettek ki a romok alól.

Szerdán a libanoni állami hírügynökség közölte, hogy Izrael célba vett egy házat a dél-libanoni Sawwanehben is. A csapásban a jelentés szerint egy család három tagja halt meg, akiket egy szíriai nőként, a kétéves gyermekeként, valamint a 13 éves mostohagyermekeként azonosítottak.

Az izraeli csapásokban két Hezbollah-harcos is életét vesztette, de azt nem közölték, hogy pontosan hol.

Izrael azután indított „kiterjedt támadási hullámot” Libanon ellen, hogy szerdán egy katona meghalt és többen megsebesültek egy Észak-Izrael elleni rakétatámadásban. A Hezbollah, aminek a támadást tulajdonítják, egyelőre nem vállalta a felelősséget.

(Guardian)

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megismételte azon szándékát, hogy a polgári lakosság evakuálása után elrendeli az izraeli hadsereg bevonulását Rafahba – derül ki az X-en szerdán közzétett újabb nyilatkozatából.

„A teljes győzelemig fogunk harcolni, és ez magában foglalja egy erőteljes fellépést Rafahban is, miután megengedjük a civil lakosságnak, hogy elhagyja a harci övezeteket” – mondta Netanjahu.

Korábban Emmanel Macron francia elnök, Annalena Baerbock német külügyminiszter és Tedros Adhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet vezetője is arra szólította fel Izraelt, hogy ne lépjen előre a rafahi szárazföldi hadművelettel. „Katasztrofális következményekkel járna, ha Izrael szárazföldi offenzívát indítana a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városában” – figyelmeztetett csütörtökön közös nyilatkozatban Ausztrália, Kanada és Új-Zéland miniszterelnöke.

Joe Biden amerikai elnök szintén arra figyelmeztette Netanjahut, hogy egy rafahi hadműveletnek nem szabad folytatódnia anélkül, hogy az ott menedéket kereső emberek biztonságát ne garantálnák.

(CNN)

Egy új feljegyzés szerint Joe Biden amerikai elnök ideiglenes védelmet biztosított az Egyesült Államokban élő palesztinoknak a kitoloncolás ellen.

Tavaly év végén a demokraták sürgették Bident, hogy terjessze ki az ideiglenes védelmet az Egyesült Államokban élő palesztinokra, azzal érvelve, hogy a már az országban tartózkodókat „nem szabad arra kényszeríteni, hogy visszatérjenek a palesztin területekre”.

Az elnöknek mérlegelési jogkörében áll engedélyezni az úgynevezett halasztott kényszerű távozást, amely az érintetteket egy ideig megvédi az Egyesült Államokból való kitoloncolástól. Azok, akik erre jogosultak, munkavállalási engedélyre is jogosultak.

„A folyamatban lévő konfliktus és a humanitárius szükségletek fényében Biden elnök aláírta azt a memorandumot, amely az Egyesült Államokban tartózkodó egyes palesztinok kitoloncolásának elhalasztásáról rendelkezik, átmeneti biztonságos menedéket nyújtva számukra. Biden elnök 18 hónapra halasztott kényszertávozást biztosít a jelenleg az Egyesült Államokban tartózkodó palesztinoknak” – jelentette be Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó szerdai nyilatkozatában.

Azok, akiket bűncselekmény miatt ítéltek el, vagy akik közbiztonsági kockázatot jelentenek, nem jogosultak a halasztott kényszerű távozásra.

(CNN)

• Robbanások rongálták meg Irán legfontosabb gázvezetékét, az olajminiszter szerint terrorakció történt;
• Az izraeli delegáció otthagyta a kairói tűzszüneti tárgyalásokat;
• Az izraeli hadsereg kiposztolt egy videót, amin állítása szerint a Hamász vezetője látható egy alagútban;
• Halálos rakétacsapás érte Izrael északi részét, az izraeli héják szerint ez már háborút jelent;
• Légicsapás-sorozatot indított Izrael Libanon ellen;
• Palesztin források szerint Izrael felszólított az al-Nasszer kórház evakuálására;
• Netanjahu nem engedi vissza a küldöttségét a túsztárgyalásokra.

A szerdait itt lehet visszaolvasni.