Alkuk helyett átláthatóbban akar az Európai Bizottság élére elnököt választani az EP

Változtatna az Európai Parlament (EP) az Európai Bizottság elnöki tisztségére pályázó csúcsjelöltek kiválasztásának és az elnök megválasztásának menetén – derült ki abból az állásfoglalásból, amelyet kedden megszavazott az EP 365 szavazattal, 178 ellenében, 71 tartózkodás mellett.

A 705 fős parlament emellett szeretné elérni, hogy a jövő nyári EP-választásokon tovább növekedjen a részvételi arány. 2019-ben – az utolsó választáson, amelyen a lassan haladó brexit miatt még a britek is választottak képviselőt az akkor 720 fős parlamentbe – hosszú idő után 50 százalék fölé nőtt a részvétel, ám az 1979 óta ötévente tartott választásokon az átlagos részvétel így is csak 43 százalék körül alakult, és 2019 kivételével folyamatosan csökkent.

A szavazási hajlandóság növeléséhez az EP állásfoglalása szerint

• a tagállamoknak mindenki számára befogadhatóvá és akadálymentessé kell tenniük a választásokkal kapcsolatos információkat;
• és szavazóközpontokat kell felállítaniuk, hogy a fogyatékossággal élő személyek is gyakorolhassák választójogukat.
• A társadalom egyéb csoportjait, így a más uniós tagállamban vagy harmadik országban élőket, valamint a hajléktalanokat is ösztönözni kell a választási részvételre.
• Hathatósabb biztosítékokra és intézkedésekre van szükség emellett a dezinformációval, valamint a választási folyamatba való belső és külső beavatkozással szemben a javaslatok szerint.

Igaz, ez utóbbi szempontot másképp értelmezi az EP többsége, mint a Fidesz, amely az újabban már Alex Soros által vezetett Soros-birodalom szolgálójaként ábrázolja az Európai Bizottság elnökét.

A jelöltállítási szabályok is változnának

A képviselők szerint a sokak számára absztrakt EU-s intézményeket közelebb kell hozni a választókhoz, „hitelesebb kapcsolatot szeretnének a választói akarat és az Európai Bizottság leendő elnökének a kinevezése között”. Ehhez az EP jogilag kötelező erejű megállapodást sürget az EU tagországainak állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanáccsal a bizottsági elnökválasztás menetéről.

A javaslat szerint annak a képviselőcsoportnak kellene lehetőséget kapnia a jelöltállításra, amely a legtöbb képviselői helyet szerzi meg az európai parlamenti választásokon, hogy „ne a színfalak mögött dőljön el a tisztség sorsa az Európai Tanácson belül” – áll az EP közleményében.

Eszerint a tárgyalások első fordulójában az európai parlamenti választásokon legtöbb képviselői mandátumot szerzett képviselőcsoport csúcsjelöltjének kell a folyamat élére állnia, szükség esetén az EP elnökének irányításával – szól a javaslat magyarázata.

Az EP az új európai választójogi szabályok, valamint az európai politikai pártokra és alapítványokra vonatkozó új szabályok mihamarabbi elfogadását kéri a Tanácstól, hogy legalább az utóbbiakat alkalmazni lehessen a 2024-es kampány során.

A nemzeti és az európai politikai pártoktól azt kérik, hogy az uniós értékekkel összhangban bonyolítsák le az európai választási kampányt, és helyezzenek nagyobb hangsúlyt a választások európai vetületére.

Igaz, a Fidesz tulajdonképpen ebben a maga módján élen jár: a választások európai vetületét nagyon is hangsúlyozza, „Brüsszelt” és „brüsszeli bürokratákat” emlegetve arról beszél, hogy a Soros-hálózat tervét szolgaian követve hogyan fosztaná meg a nemzettudatuktól a tagországok nemzeteit, megfosztva az országokat szuverenitásuktól, alárendelve őket a Brüsszel vezette Európai Egyesült Államoknak.

Azt azonban a Fidesz elutasítja, hogy EU-ellenes lenne – ahogyan a magyar választók többsége is EU-párti –, a magyar kormány inkább az EU szükséges megreformálásáról beszél, amikor a választások tétjét érzékelteti, újra és újra látványos jobbratolódást remélve az EP-ben a választások nyomán. Valóban van ilyen folyamat – a választóknak már a hatoda támogat jobboldali, radikálisnak tekinthető pártot, ugyanennyien baloldalra szavaznak a fennálló, fősodort adó Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) és a liberális pártcsalád (Renew EU) pártjaitól távolodva.

Az EPP frakciójából felkért német Sven Simon társjelentéstevőként elmondta: „A szavazók tisztán akarnak látni azzal kapcsolatban, hogy választásuk hogyan befolyásolja a tisztségekre jelöltek személyét és az EU politikáját. Ne tegyünk úgy, mint 2019-ben! Nem szabad olyat ígérnünk, amit nem tudunk teljesíteni. Vissza kell szereznünk a csúcsjelöltállítás hitelét. Bárki lesz is az újonnan felállított Bizottság elnöke, a választópolgárok és az EP többségének egyértelmű támogatását kell élveznie” – idézte az EP közleménye.