Lukasenko a Wagner harcosaival képeztetné ki a belarusz katonákat

Az ukrán elnök szokásos esti beszédében elmondta, hogy hamarosan biztosítva lesznek a feltételek a háború miatt külföldre menekült emberek hazatéréséhez. „Hiszem, hogy hamarosan minden szükséges feltételt biztosítani tudunk” – mondta.

Az ukrán elnök a spanyol médiának napközben azt mondta, hogy Jevgenyij Prigozsin Wagner-főnök múlt heti oroszországi lázadási kísérlete „nagymértékben befolyásolta” az oroszok erejét a harctéren. Ez szerinte Ukrajna előnyére válhat az éppen zajló ellentámadásban. Zelenszkij állítja, hogy az ukrán harctéren 21 ezer Wagner-zsoldost öltek meg korábban, „a Wagner legerősebb csoportja Kelet-Ukrajnában volt” – mondta.

(Rai News, CNN)

A CIA igazgatója, William Burns arról beszélt, hogy Oroszországban az ukrajnai háború miatti kialakult elégedetlenség lehetőséget teremt számukra kémek toborzására.

Burns szerint az ügynökség „nem hagyja veszni” ezt a lehetőséget, szerinte a háború miatt kialakult elégedetlenség problémákat okoz az orosz vezetésnek, ezt pedig ki is használják:

„Ez az elégedetlenség egy nemzedékenként egyszeri lehetőséget teremt számunkra a CIA-nál, ami alapvetően egy hírszerző szolgálat. Ezt nem hagyjuk veszni”

– mondta.

Burns a Wagner-csoport múlt hétvégi lázadását az oroszok belső ügyének nevezte, amiben állítása szerint az Egyesült Államoknak nem volt és nem is lesz szerepe. Korábban arról is beszélt, hogy a lázadás idején egyeztetett is a Kremllel, már ekkor leszögezte, hogy Amerikának semmi köze a lázadáshoz.

(CNN)

A belarusz elnök, Alekszandr Lukasenko aláírta „a Fehérorosz Köztársaság tömegmédiáról szóló törvényének” módosítását.

A változtatás célja, hogy „javítsa a nemzeti érdekek védelmét” a médiában, valamint további eszközök álljanak a Belarusszal szemben „barátságtalanul fellépőkkel” szemben, írja Telegramon Pul Pervovo.

A törvény értelmében ezentúl kitilthatóak azoknak a külföldi országoknak tudósítói, újságai, tévéstábjai az ország területéről, amelyek barátságtalan lépéseket tesznek Belarusszal szemben. A jogszabály rendelkezik továbbá a híraggregátor oldalak működéséről és tulajdonosaik jogállásáról is. A médiumok állami regisztrációs tanúsítványát akár vissza is vonhatják, internetes hozzáférésüket korlátozhatják.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „az események alatt kapcsolatban volt Oroszország miniszterelnök-helyettesével, Oroszország külügyminiszterével és Belorusz külügyminiszterével, vagyis

olyan hiteles információi voltak arról, hogy mi történik és mi fog történni, amely információkhoz feltehetően világszinten is kevesek jutottak hozzá”.

– közölte Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szombaton a Facebook-oldalán közzétett, Donáth Annának, a Momentum európai parlamenti képviselőjének címzett válaszlevelében.

Menczer Tamás leveléről ebben a cikkben írtunk bővebben >>>

A taktikai atomfegyverek Belaruszba telepítéséről is beszélt Alekszandr Lukasenko a július 3-i belarusz függetlenség napját megelőző ünnepségsorozaton tartott beszédében.

Az Oroszországból Belaruszba szállított atomfegyverek kapcsán a belarusz elnök azt mondta: „Az én kezdeményezésem volt, én ragaszkodtam ehhez.”

„Minél tovább élünk, annál inkább meg vagyunk győződve arról, hogy itt, egy biztonságos helyen kell tartani őket. Biztos vagyok benne, hogy soha nem kell majd használnunk őket, és az ellenség nem fogja betenni a lábát a földünkre, amíg nálunk vannak” – hangsúlyozta.

Vlagyimir Putyin orosz elnök június közepén erősítette meg hivatalosan is, hogy már leszállítottak orosz taktikai nukleáris robbanófejeket a szoros szövetséges Belarusznak.

Belarusz az 1990-es évek eleje óta nem rendelkezett atomfegyverekkel, amikor a Szovjetunió összeomlása után beleegyezett, hogy a függetlenedésért cserébe az összeset átadja Oroszországnak.

Az orosz külügyminiszter-helyettes, Szergej Rjabkov szombaton az orosz állami médiának, a TASZSZ-nak nyilatkozva azt mondta: az orosz atomfegyverek Belaruszba telepítése nem sért semmilyen nemzetközi egyezményt.

A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) aláírásának 55. évfordulója alkalmából adott interjújában azt mondta, hogy a szerződéssel kapcsolatos jelenlegi helyzet „nem ad okot optimizmusra”.

„Az Egyesült Államok és szövetségesei arra próbálják felhasználni a szerződést, hogy a világrendről alkotott saját képüket érvényesítsék, és saját ambícióikat valósítsák meg” – fogalmazott Rjabkov.

„A szövetséges állammal egységes védelmi terünk védelmének érdekében tett lépéseink kényszerűek. Ugyanakkor nem lépik túl nemzetközi kötelezettségeink kereteit, beleértve az atomsorompó-szerződésből fakadó kötelezettségeket” – hangsúlyozta.

„Még egyszer hangsúlyozni kell: az orosz nukleáris fegyverek feletti ellenőrzést nem adjuk át” – tette hozzá.

(Belta, TASZSZ, CNN)

A Nemzetközi Légi- és Űrszalon (MAKS) szervezői megerősítették, hogy 2024-re halasztják a júliusra tervezett rendezvény megtartását – írja a Moscow Times. A rendezvényt a a Moszkva melletti Zsukovszkijban szokták megtartani.

A legnagyobb oroszországi nemzetközi légi bemutatót 1993 óta kétévente rendezték meg, ez az első alkalom, hogy elmarad.

A rendezvényre százezrek látogattak el, hagyományosan Vlagyimir Putyin orosz elnök és magas rangú orosz tisztviselők is részt vettek rajta.

Az orosz médiában május végén jelentek meg először olyan hírek, hogy az idei bemutatót biztonsági okokból lemondhatják.

A halasztás okait hivatalosan nem közölték, de elemzők szerint az egyik az lehet, hogy az ukrajnai háború miatt nem tudnák volna garantálni az esemény biztonságos megtartását. Az egy helyen összegyűjtött nagyszámú orosz katonai repülőgép ugyanis kecsegetető célpontot jelentene.

A másik, hogy a háború és az Oroszország elleni szankciók miatt amúgy is nagyon kevés külföldi üzletember érkezett volna, ezért úgy döntöttek, hogy nem érné meg most megtartani.

Szombat délelőtt megérkezett Kijevbe Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök. Érkezéséről egy videót is megosztott a közösségi oldalán:

Július 1-jétől Spanyolország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét.

„Azt akartam, hogy a spanyol elnökség első rendezvénye Ukrajnában legyen megtartva Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen” – írta a Twitteren Sánchez. „Továbbra is támogatni fogjuk az ukrán népet, egészen addig, amíg a béke vissza nem tér Európába” – tette hozzá.

A múlt héten szinte biztosan átcsoportosították az ukrán erőket a Dnyeper (ukránul Dnyipro) folyó keleti partjára, a déli Herszon régióba, a megsérült Antonovszkij híd közelébe – írja a brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentésében.

A jelentés szerint június 27-e óta erősödtek a harcok a folyó keleti partján. A brit hírszerzés szerint Oroszország is átcsoportosíthatta a Dnyeper mentén harcoló csapatait, hogy megerősítse Zaporizzsja környékét.

A brit hírszerzés azt írja, a híd körüli harcokat nehezítheti, hogy a Nova Kahovka mellett fekvő Dnyeper-gát június elejei felrobbantása után a területet elöntötte a víz és az iszap.

A Dnyeper folyón átívelő Antonovszkij híd az oroszok által elfoglalt Herszon városát köti össze a többi területtel, kiemelten fontos az orosz katonai utánpótlás szempontjából.

A CIA igazgatója, William Burns a közelmúltban Ukrajnába utazott, és találkozott a hírszerzés munkatársaival és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – erősítette meg egy amerikai tisztviselő az AFP-nek pénteken.

A látogatás pontos időpontja nem ismert, csak annyit lehet tudni, hogy az ukrán ellentámadás elindítása környékén járhatott az amerikai hírszerző ügynökség vezetője az országban. Elsőként a Washington Post számolt be róla, a lap információi szerint Burns júniusban járt Ukrajnában.

A lap szerint a találkozón az ukrán tisztviselők megosztották az oroszok által megszállt területek visszaszerzésére és a tűzszüneti tárgyalások idei megkezdésére vonatkozó terveket is.

Az AFP-nek nyilatkozó tisztviselő szerint Ukrajnában Burns megerősítette, hogy „az Egyesült Államok elkötelezett a hírszerzési információk megosztása mellett, hogy segítse Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben”. A tisztviselő elmondása szerint Burns Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér június 24-i lázadása előtt járt az országban, így arról nem esett szó a találkozón.

A tisztviselő szerint a CIA vezetője már többször járt az országban a háború kitörése óta, de látogatásairól hivatalosan nem számoltak be.

(Guardian)

Alekszandr Lukasenko pénteken Minszkben mondott beszédet a július 3-i belarusz függetlenség napját megelőző ünnepségsorozat keretében. Beszédében a Wagner zsoldoscsoportról is említést tett. Szerinte nem kell tőlük félni, sőt, a harctéren szerzett tapasztalatukat a belarusz hadsereg is hasznosíthatná, ezért meghívta a Wagner tisztjeit, hogy vegyenek részt a belarusz katonák kiképzésében – számolt be róla az állami hírügynökség, a Belta.

„Sokan emlegetnek problémákat a Wagner magánhadsereg kapcsán. Nyugodjanak meg! Ha itt tudnánk őket fogadni (a saját költségükön), az jót tenne a hadseregünknek is. Ezek a legjobban képzett harcosok” – mondta a belarusz elnök. „Nem félünk tőlük. Ezek olyan emberek, akik megjárták a hadsereget, akik láttak háborúkat. Ők azok az emberek, akik a világ minden táján harcoltak a normális civilizációért. A Nyugat gyűlöli őket a szellemiségük miatt” – tette hozzá.

Az elnök arról is beszélt, amiatt sincs oka aggodalomra, hogy a Wagner-harcosok között elítéltek érkezhetnek az országba, ők ugyanis „sajnos már mind elestek a fronton”, ráadásul korábban sem vetették be őket Ukrajnában.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner csoport vezetője kedden érkezett meg Belaruszba.

Csütörtökön műholdfelvételek láttak napvilágot egy katonai létesítményről a Minszktől 90 km-re fekvő Oszipovicsiben, az ukrán határtól 230 km-re északra. Elemzők szerint itt épül a Wagner zsoldosok tábora, ahol akár több ezer katona is állomásozhat majd, arról azonban egyelőre nincs hivatalos információ, hogy Prigozsinnal együtt érkeztek-e Wagner-harcosok az országba, és ha igen, mennyi.

Lukasenko a beszédében arra utalt, hogy egyelőre nincsenek az országban. „Sajnos nincsenek itt” – mondta.

„Ha az oktatóik eljönnek hozzánk (ahogyan javasoltam nekik), és megosztanák velünk a harci tapasztalataikat, azt szívesen fogadnánk.”

A belarusz elnök szerint a hadsereg parancsnokai is megkeresték azzal, hogy tanulnának a Wagner kiképzőitől.

„Elmondok egy teljesen népszerűtlen dolgot: a hadsereg csak akkor jó, ha harcol. Miért olyan sikeresek az amerikaiak, bármennyire is kritizáljuk őket? Mert állandóan háborúban vannak. Tudják, hogy milyen fegyvereket kell gyártaniuk és vásárolniuk. Ez nem a mi módszerünk. A harc nem az én utam, még kevésbé a tiétek. Én nem fogok háborúzni. De majdnem harminc éve készülök erre a háborúra, ezért élünk békében” – hangsúlyozta a belarusz vezető.

• A kijevi hírszerzés szerint az oroszok kezdik elhagyni az elfoglalt zaporizzsjai atomerőművet, amiről a hírszerzés vezetője azt mondta, hogy az oroszok aláaknázták.
• Ukrajna nukleáris katasztrófaelhárítási gyakorlatot is tartott a közelben. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tagadta, hogy Moszkva az atomerőmű felrobbantására készülne.
• Az orosz vezetés jelezte, hogy ugyan a Wagner-csoport a jövőben nem vesz részt az ukrajnai hadműveletekben, Afrikában tovább működhet. A BBC szerint még a lázadásuk után egy héttel is toboroznak harcosokat Oroszország-szerte.
• Továbbra sem tudni, hol van Szergej Szurovikin tábornok, Oroszország volt ukrajnai főparancsnoka, aki a CNN szerint titokban a Wagner egyfajta VIP-tagja lehetett.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasítást adott hogy erősítsék meg Ukrajna északi katonai szektorát, miután Jevgenyij Prigozsin, a Wagner vezetője Belaruszba érkezett.
• Donald Trump volt amerikai elnök szerint eljött az ideje annak, hogy az Egyesült Államok tűzszünetet kezdeményezzen, és megpróbáljon közvetíteni Oroszország és Ukrajna között. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalma „némileg meggyengült” a Wagner-lázadás után.
• Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnök szerint több nyugati fegyverre, köztük vadászgépekre lenne szükségük ahhoz, hogy az ukrán ellentámadás gyorsabban haladhasson.
• A brit hírszerzés szerint az orosz állam a GDP közel 4,4 százalékát költheti el védelmi kiadásokra.
• Külföldi ügynöknek minősítették Oroszországban az egyik legnagyobb orosz rockzenészt, Borisz Grebenscsikovot, aki a Telexnek januárban adott interjút Budapesten.

A háború pénteki híreit itt tudja visszaolvasni.