A Wagner-csoport vezetője szerint az ukránok ellentámadást indítottak

Donald Trump volt amerikai elnök azt állítja, hogy képes lenne egyetlen nap alatt véget vetni az orosz-ukrán háborúnak, ha újraválasztanák az Egyesült Államok elnökének.

Trump a volt brexitpárti politikusnak, Nigel Farage-nak adott interjút a GB News csatornán. A volt amerikai elnök „katasztrófának” nevezte a háborút, amelyet „meg kell állítani”. Hozzátette: „Ez az alku könnyű lenne. Sok köze van a pénzhez.” Azt is mondta, hogy újraválasztása esetén „24 órán belül” véget érne a konfliktus Oroszország és Ukrajna között. „Véget fogok vetni neki. Könnyű lenne” – mondta Trump.

Trump már korábban is büszkélkedett a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való jó kapcsolatával, azt mondta, „remekül kijöttek egymással”. A volt amerikai elnök azt állította, hogy Putyin „soha nem vonult volna be Ukrajnába”, ha nincs Joe Biden kormányának „inkompetenciája”.

(Sky News)

Terrorcselekmény miatt indult büntetőeljárás a Kreml elleni dróntámadási kísérlet után – közölte szerdán az orosz nyomozó hatóság.

A Kreml azt állítja, hogy keddről szerdára virradó éjjel megakadályoztak egy dróntámadási kísérletet, amely Vlagyimir Putyin elnöki rezidenciáját vette célba. Sem Putyin, sem más nem sérült meg az állítólagos támadás során. Az oroszok szerint „kitervelt terrorcselekményről” van szó. „Az orosz fél fenntartja magának a jogot, hogy megtorlást hajtson végre, amikor és ahol jónak látja” – írta a Kreml közleménye az eset után.

Az ukrán vezetés ugyanakkor tagadja, hogy közük lenne a történtekhez. Az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak visszautasította a Kreml vádjait, szerinte ugyanis egy ilyen akció nem Ukrajna érdekeit szolgálná a harctéren, hanem csak „radikálisabb intézkedések” felé provokálná Oroszországot.

(Interfax)

Az ukrán erők szerda este támadást indítottak a kelet-ukrajnai Donyeck városa ellen – jelentette be Alekszej Kulemzin polgármester, aki felszólította a lakosokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken. „A Petrovszkij és Kirovszkij kerületeket masszívan lövik” – közölte Telegram-csatornáján.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség beszámolója szerint Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója is arról írt a Telegramon, hogy az ukrán csapatok szerda este ellentámadást indítottak. „Az ukrán erők megkezdték az ellentámadást, korlátlan személyzettel és lövedékekkel rendelkeznek” – írta, azt ugyanakkor nem tette hozzá, hogy hol támadnak az ukránok. Arról viszont írt, hogy a Wagner-alakulatok 24 óra alatt 230 métert haladtak előre Bahmutnál, és állítása szerint az ukrán védők egy 3 négyzetkilométernél is kisebb területre szorultak vissza a városban.

(TASZSZ)

Tagadja az ukrán vezetés, hogy közük lenne a szerdára virradó éjjel történt eseményekhez a Kreml körül.

„Igen meglepő a terrorista állam [Oroszország] szóhasználata. Ami terrortámadásnak számít, az többek között a dnyiprói és umani lakóépületek megsemmisítése, vagy a kramatorszki vasútállomást ért rakétatalálat. Ami Moszkvában történt, az nyilvánvalóan a helyzet eszkalálása május 9-re hangolva”

– fogalmazott az Ukrinform ukrán állami hírügynökségnek Szerhij Nikiforov elnöki szóvivő. Május 9. a győzelem napjának számít Oroszországban, az ünnepségek miatt pedig már le is zárták a Vörös teret Moszkvában – igaz, jelentések szerint idén az államapparátus kissé visszafogná az ünneplést.

Az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak szintén visszautasította a Kreml vádjait, szerinte ugyanis egy ilyen akció nem Ukrajna érdekeit szolgálná a harctéren, hanem csak „radikálisabb intézkedések” felé provokálná Oroszországot. Emiatt pedig Podoljak szerint a következő napokban nagyobb „terrortámadásra” kell számítani az oroszok felől Ukrajna ellen, írja a Welt.

Időközben a BBC újságírója, Francis Scarr közzétett Twitteren egy videót is az állítólagos dróntámadásról. Ezen azt látni, hogy egy objektum a Kreml felett zuhan az égen, de mielőtt leérne az épületre, felrobban:

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május 13-án Németországba utazik kétnapos hivatalos látogatásra. A berlini rendőrség szerdán a Der Tagesspiegel című lappal közölte, hogy megkezdték az államfői látogatás előkészítését. A rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint Zelenszkij várhatóan a berlini nemzetközi repülőtér (BER) katonai részére érkezik különgéppel. Szállásának környékén a legmagasabb szintű biztonsági intézkedéseket vezetik be, lezárásokkal, kiterjedt személyi ellenőrzésekkel. Mesterlövészeket és robbanószerkereső kutyás egységeket is mozgósítanak.

A Der Tagesspiegel szerint az ukrán elnök a kancellári hivataltól néhány száz méterre fekvő belvárosi tér, a Potsdamer Platz egyik szállodájában, a Ritz-Carlton Hotelben tölti az éjszakát. Másnap, május 14-én Olaf Scholz kancellár katonai tiszteletadással fogadja hivatalában. Megbeszélésük után sajtótájékoztatót tartanak. Zelenszkij ezután Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnökkel is találkozik, majd helikopterrel a Berlintől több mint 500 kilométerre fekvő Aachenbe utazik a Nemzetközi Károly-díj átadó ünnepségére.

Zelenszkij első alkalommal látogat Németországba az orosz támadás megindítása, 2022. február 24. óta. Berlinben legutóbb 2021 júliusában tett hivatalos látogatást, Angela Merkel akkori kancellár meghívására.

(MTI)

Dróntámadással és merényletkísérlettel vádolja Kijevet az orosz vezetés – írja a Sky News orosz hírügynökségi jelentésekre hivatkozva. A Kreml azt állítja, hogy keddről szerdára virradó éjjel megakadályozott egy dróntámadást Vlagyimir Putyin elnöki rezidenciája ellen. Az oroszok szerint „kitervelt terrorcselekményről” volt szó az orosz elnök ellen, viszont egyből hozzá is tették, hogy sem Putyin, sem más nem sérült meg az állítólagos eset során.

„Szerdára virradó éjjel a kijevi rezsim robotrepülőgép segítségével kísérelt csapást mérni Vlagyimir Putyin orosz elnök Kreml-rezidenciájára”

– állítja közleményében az elnöki hivatal. „Két pilóta nélküli légi jármű vette célba a Kremlt. A hadsereg és a szakszolgálatok eredményesen hatástalanították a járműveket radaros hadviselési rendszerek alkalmazásával” – tette hozzá a közlemény.

Az orosz elnöki hivatal fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy Vlagyimir Putyin munkarendje nem változott meg az eset miatt. Sőt, állításuk szerint az eset idején az elnök nem is Moszkvában, hanem novo-ogarjovói rezidenciáján tartózkodott.

A Sky News hozzátette, hogy az orosz közösségi médiában több olyan felvétel is keringett, ami szerint a Kreml egy pontja körül füst terjengett keddről szerdára virradó éjjel.

Nem sokkal az eset nyilvánosságra kerülése után a moszkvai önkormányzat betiltotta a civil drónok alkalmazását a fővárosban – ezt Szergej Szobjanyin főpolgármester jelentette be Telegram-oldalán.

Biztonsági okokra és esetleges támadásokra hivatkozva több orosz város bejelentette, hogy visszafogottabban ünnepli idén a győzelem napját. Oroszországban az elmúlt hetekben több olyan robbanás és tűzeset is volt, amelyekért Moszkva Ukrajnát tette felelőssé. Bár Kijev egyikért sem vállalta a felelősséget, az ukrán hadsereg jelezte: az orosz logisztika aláásása része a régóta várt ukrán ellentámadás előkészületeinek. Tavaly Vlagyimir Putyin orosz elnök vezette a menetet a moszkvai Vörös téren, miközben apja egyenruhás fényképét fogta kezében. (BBC / MTI)

A Fehér Ház nem tájékoztatta előzetesen az ukrán vezetést az amerikai katonai hírszerzési dokumentumok kiszivárogtatásáról, ami hátrányt okozott Ukrajnának – mondta az ukrán elnök.

Volodimir Zelenszkij a Washington Postnak adott interjúban azt mondta, hogy a Fehér Ház és a Pentagon nem figyelmeztette sem az ukrán vezetést, illetve személyesen őt magát sem az online térben hetekig észrevétlenül keringő minősített hírszerzési dokumentumok kiszivárgásáról. Szerinte az információ visszatartása „határozottan csúfos történet”, amely „nem tesz jót a Fehér Ház hírnevének” és „nem tesz jót az Egyesült Államok hírnevének sem”.

Az ukrán elnök megjegyezte azt is, hogy nem veszélyeztetheti az ukrán államot és az amerikaiak támogatását azzal, hogy kifejezi az érzéseit. „Ahol őszintén beszélhetek, ott megteszem. De ez nagy kockázatot jelent” – tette hozzá.

A Pentagon-iratok szivárogtatásával egy 21 éves férfit, Jack Douglas Teixeirát vádolják, aki korábban a Nemzeti Gárda massachusettsi légibázisának hírszerző egységénél dolgozott. A szivárogtatásban szigorúan titkos amerikai és NATO-hírszerzési dokumentumok kerültek nyilvánosságra egy tervezett ukrajnai tavaszi offenzíváról, illetve szigorúan titkos külpolitikai elemzésekről. (Washington Post / MTI)

Kigyulladt egy üzemanyagraktár egy stratégiai fontosságú híd közelében, amelyik Oroszország szárazföldi részét köti össze a Krím-félszigettel a Kercsi-szorosban. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint drón zuhant a létesítményre, és ez okozta a tüzet. „A tűz óriási problémát okoz” – mondta Venyiamin Kondratyjev, a Krasznodari terület kormányzója. A tűzvésznek nincs halálos áldozata. Ez a terület az orosz katonai erők ütőere, amely összeköti a szárazföldet az oroszok által 2014-ben elcsatolt Krím-félszigettel.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Krím térségében hét embert vettek őrizetbe, akik kapcsolatban állnak az ukrán hírszerzéssel. A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint támadásokat terveztek a krími kormányzó, és más orosz tisztségviselők ellen, a merényleteket azonban meghiúsították. (MTI)

Hat nap alatt már a harmadik éjszakai támadást hajtották végre Kijev ellen az orosz légierő gépei, közölték ukrán források. Az ukrán légierő parancsnoksága szerint az Oroszország által indított huszonhat iráni gyártmányú Shahed drónból huszonegyet megsemmisítettek. Áldozatokról vagy károkról nem érkezett jelentés. Szerdán az egyik drón Dnyipróban, a dnyipropetrovszki terület központjában egy közigazgatási épületet talált el, és felgyújtotta azt, bár reggelre sikerült eloltani (Guardian)

Víz alatti műveletek végrehajtására is képes orosz hadihajók is voltak az Északi Áramlat csővezetékeinél, annak a helyszínnek a közelében, ahol később robbanások történtek tavaly szeptemberben. Egy most közzétett oknyomozó dokumentumfilm állításai szerint a hajókat az orosz haditengerészet lehallgatott kommunikációjának segítségével találták meg. A robbanások oka mindmáig tisztázatlan.

Közvetlenül az eset után néhányan Oroszországra mutogattak, míg Moszkva a nyugati országokat, köztük az Egyesült Királyságot hibáztatta. Március elején olyan jelentéseket tettek közzé, amelyek szerint Ukrajnába vezetnek a szálak. Erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk>>>

A dán-svéd-norvég-finn koprodukcióban készülő dokusorozat azt állítja, hogy orosz hajók szélerőműparkokat térképeztek fel az Északi-tengeren, többek között az Egyesült Királyság partjainál is. A legfrissebb epizód az Északi-Áramlat robbanásait megelőző gyanús hajómozgásokra összpontosít.

Az újságírók forrása egy korábbi brit haditengerészeti hírszerző tiszt, aki 2018-as nyugdíjba vonulásáig az orosz balti-tengeri flotta elfogásán dolgozott. A névtelenséget kérő személy azt állítja, hogy nyílt forrású információkat és rádiós kommunikációt használt a kutatásaihoz.

A múlt héten kiderült, hogy a dán hadsereg huszonhat fényképet készített egy másik, tengeralattjáró-műveletekre szakosodott orosz hadihajóról a robbanások helyszínének közelében. (BBC)

A keddi híreket itt lehet elolvasni.

• Egy ukrán tisztviselő visszautasította Ferenc pápa azon állítását, miszerint a Vatikán részt vesz az orosz-ukrán háború befejezését célzó „békemisszióban”.
• Egy orosz falut lőttek reggel az ukrán csapatok, ott, ahol hétfőn felrobbant egy vonat.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden utasította kormányát, hogy „tisztázza” azt az eljárást, hogy az orosz vállalatok hogyan fizethetnek osztalékot az úgynevezett „barátságtalan országokból” származó részvényeseknek.
• Robbanás történt az orosz megszállás alatt álló Melitopolban.
• Kiderült, hogy Rebeca Grynspan, az ENSZ vezető kereskedelmi tisztviselője várhatóan ezen a héten Moszkvába utazik.
• Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka közölte, hogy nem adják fel Bahmutot.
• A Kreml szerint a németektől kapott fegyvereket az ukrán katonák már a donbaszi régióban is használják, ami a Kreml álláspontja szerint orosz terület.
• Kiderült, hogy Dánia minden korábbinál nagyobb összegű, 1,7 milliárd dán korona (85 milliárd forint) értékű katonai támogatást nyújt Ukrajnának.
• Legalább hat orosz régió törölte a május 9-re szervezett győzelem napi felvonulásokat, mert a tartományok vezetői ukrán támadásoktól tartanak.
• Az ukrán vezérkar kedd esti jelentésében a Donyeck megyei támadások mellett arról is beszámolt, hogy az orosz katonák továbbra is elhurcolják az ukrán párti lakosságot az ideiglenesen megszállt ukrán területekről, és az elfogott civileket új, föld alatti börtönökbe zárják.
• Ismét felrobbantották a vasúti síneket Oroszországban az Ukrajnával északkeleten határos brjanszki területen.