Megint felrobbantották a vasúti síneket Oroszországban a brjanszki területen

Ismét felrobbantották a vasúti síneket Oroszországban az Ukrajnával északkeleten határos brjanszki területen, közölte az Ukrainska Pravda orosz hivatalos beszámolók alapján. Alekszandr Bogomaz brjanszki területi kormányzó a Telegram-csatornáján azt közölte, hogy „egy azonosítatlan robbanószerkezet” robbant fel a vasúti síneken Sznyezsevszkaja állomás közelében, ami miatt kisiklott egy tehervonat. Az Orosz Vasutak közlése szerint egy mozdony és mintegy 20 vasúti kocsi siklott ki. A balesetben senki nem sérült meg.

Egy nappal korábban, május elsején is hasonló szabotázs történt. Akkor is egy robbanás miatt sikott ki egy tehervonat Brjanszk megyében. Ott sem voltak áldozatok, de a robbanás miatt a térségben felfüggesztették a vasúti közlekedést. Az orosz állami irányítás alatt álló RIA Novosztyi azt írta, hogy a vonaton üzemanyagot és építőanyagokat szállító vagonok voltak. A brjanszki kormányzó korábban azt állította, hogy kedden kora reggel a Kurkovicsi nevű orosz falut lőtték az ukránok Brjanszk régióban. Ez az állítás nem ellenőrizhető független forrásból.

Az ukrán vezérkar kedd esti jelentésében a Donyeck megyei támadások mellett arról is beszámolt, hogy az orosz katonák továbbra is elhurcolják az ukrán párti lakosságot az ideiglenesen megszállt ukrán területekről, és az elfogott civileket új, föld alatti börtönökbe zárják.

A kijevi katonai vezetés szerint az oroszok egy ilyen kazamatát alakítottak ki a Herszon megyei Csaplika rendőrségén. „Jelenleg legfeljebb tíz civilt, köztük kiskorúakat tartanak fogva ott jogellenesen. Az orosz megszállók zord, embertelen körülmények között tartják az embereket, kínozzák őket. Voltak esetek, amikor a foglyokat halálra kínozták” – írták a jelentésben.

(MTI)

Az orosz erők főbb célpontjai továbbra is a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések, az ukrán csapatoknak több mint húsz támadást sikerült visszaverniük – írja az MTI az ukrán vezérkar kedd esti helyzetjelentése alapján.

A kijevi katonai vezetés azt is közölte, hogy az orosz haderő három rakéta- és harminc légicsapást indított, valamint legalább nyolcszor nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és településekre is. A támadásban civilek is megsebesültek, több magánház és infrastrukturális létesítmény is megrongálódott.

Mindeközben az ukrán légierő öt csapást mért orosz katonai koncentrációs területekre, és lelőtt három különböző típusú orosz drónt. A rakéta- és tüzérségi egységek egy parancsnoki állást, tizenkét csapatösszevonási területet, négy lőszerraktárt és egy légvédelmi eszközt találtak el az ukrán vezérkar beszámolója szerint.

Legalább hat orosz régió törölte a május 9-re szervezett győzelem napi felvonulásokat, mert a tartományok vezetői ukrán támadásoktól tartanak. Legutóbb egy az orosz-ukrán határtól 400 mérföldre fekvő régió kormányzója is törölte az idei katonai parádét – írja a Guardian. Május 9-én ünneplik Oroszországban a második világháború végét és a náci Németország bukását.

Háború idején azonban felmerül a kérdés, hogy mennyire biztonságos nagyszabású, tömegeket megmozgató eseményeket szervezni. A belgorodi régió vezetője, Vjacseszlav Gladkov szerint nem szerencsés provokálni az ellenséget, egy ilyen eseményen ugyanis könnyen célponttá válhatnak a szolgálati állomány tagjai is. Belgorod kormányzójához hasonlóan Kurszk, Voronyezs, Orjol, Pszkov és Szaratov kormányzója, valamint az oroszok által megszállt Krím félsziget vezetői is lemondták a május 9-ei felvonulásokat.

Dánia minden korábbinál nagyobb összegű, 1,7 milliárd dán korona (85 milliárd forint) értékű katonai támogatást nyújt Ukrajnának – jelentette be kedden Troels Lund Poulsen, az észak-európai ország védelmi minisztere.

Az MTI szerint az újabb segélycsomag egyebek közt aknakereső és páncélozott mentőjárműveket, lőszert, légvédelmi eszközöket tartalmaz, és azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a tervezett ukrán ellenoffenzíva sikerét.

A miniszter beszámolt arról is, hogy Dánia 2024 elejétől csökkenti katonai jelenlétét Irakban és ehelyett a balti térségre fog összpontosítani, felajánlva egy NATO-zászlóaljat a térség védelmére.

A védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a Lettországba telepítendő kontingens létszáma várhatóan 700-1200 fő lesz, és évente négy-hat hónapot fog a balti állam területén állomásozni. Az év fennmaradó részében a zászlóalj Dánia területén marad bevetésre készen, ha válság merülne fel.

„Készen kell állnunk hosszú távú dán jelenlétre a Baltikumban, és szükség lesz egyensúlyozni az ottlévő és a Dániából mozgósítható katonák között” – ismertette Poulsen.

Dánia jövő februárra visszavonja egyik 105 fős katonai biztonsági és kísérő kontingensét Irakból, de továbbra is biztosít személyzetet és tanácsadókat a NATO helyi missziója számára.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov az újságíróknak kedden azt nyilatkozta, hogy Németország részvétele az ukrajnai háborúban napról napra növekszik. A Kreml szerint ugyanis

németektől kapott fegyvereket az ukrán katonák már a donbaszi régióban is használják, ami a Kreml álláspontja szerint orosz terület

– írja a SkyNews.

Olaf Scholz német kancellár tegnap arról beszélt, hogy Németország a többi NATO-tagállamhoz hasonlóan ragaszkodik ahhoz, hogy az Ukrajnába szállított német fegyvereket ne használja az ukrán hadsereg orosz területen. Peszkov szerint azonban a kancellár elképzelése hibás, azért is, mert Németország nem tudja ellenőrizni, hogy a katonák valóban betartják a megállapodás ezen részét. „Németország közvetett és közvetlen részvétele a konfliktusban egyre nő” – tette hozzá Peszkov.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka közölte, hogy Kijev fontosnak tartja Bakhmut megtartását, mert folytatódnak az előkészületek egy ellentámadásra, ami reményei szerint megváltoztatja az ukrajnai háború dinamikáját.

A Bakhmutért folytatott harc mindkét fél számára szimbolikus jelentőségű, Ukrajna ugyanis még mindig tartja a város egyes részeit, miután hónapok óta heves harcok folynak az orosz csapatok és a Wagner zsoldoscsapat harcosai ellen.

(Guardian)

Rebeca Grynspan, az ENSZ vezető kereskedelmi tisztviselője várhatóan ezen a héten Moszkvába utazik – közölte egy szóvivője kedden. A közlemény szerint Grynspan azért megy, hogy biztosítsák az ukrán gabonának a fekete-tengeri kikötőkből történő biztonságos exportját lehetővé tevő megállapodás megújítását – írja a Reuters.

Oroszország többször is kijelentette, hogy nem engedi az egyezség május 18-án túli meghosszabbítását, hacsak a nyugati országok nem szüntetik meg az orosz gabona- és műtrágyaexport előtt álló akadályokat.

(Reuters)

A megszállt Melitopolban, a Zaporizzsjai területen május 2-án reggel robbanás történt – jelentette Ivan Fedorov száműzött polgármester. Fedorov szerint a város északi kerületeinek lakói helyi idő szerint reggel 6 óra 45 perckor hallottak egy robbanást, ami után rendőrök és egy mentőautó rohant végig az utcákon.

Fedorov szerint az, hogy csak egyetlen robbanás történt, arra utal, hogy helyi ukránok végezhették. Melitopol 2022 február vége óta orosz megszállás alatt áll.

(Kijev Independent)

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden utasította kormányát, hogy „tisztázza” azt az eljárást, hogy az orosz vállalatok hogyan fizethetnek osztalékot az úgynevezett „barátságtalan országokból” származó részvényeseknek.

A Reuters azt írja, hogy a Kreml szerint az osztalékfizetésre vonatkozó javaslatoknak „olyan feltételeket kell tartalmazniuk, hogy a helyi vállalatok bővítsék oroszországi termelésüket, új technológiákon alapuló vállalkozásokat fejlesszenek ki és fektessenek be az orosz gazdaságba”.

Putyin azt kérte a kormánytól, hogy május 20-ig álljon elő javaslatokkal – áll a Kreml dokumentumában.

(Reuters)

Az ukrán erők kora reggel egy orosz falut lőttek az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk régióban – közölte a helyi kormányzó a közösségi médiában, egy nappal azután, hogy egy robbanás kisiklatott egy tehervonatot a térségben.

„Reggel az ukrán fegyveres erők lőtték a Sztarodubszkij községi körzetben lévő Kurkovicsi falut” – közölte Alekszandr Bogomaz brjanszki kormányzó a Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésében. Áldozatok nincsenek, a lövések miatt az egyik házban tűz ütött ki, a mentők a helyszínre vonultak.

Hétfői tudósításunkban írtunk arról, hogy egy mozdony és hét tehervagon siklott ki Brjanszkban, miután egy ismeretlen robbanószerkezet felrobbant, az orosz csapatok szabotázsakciót emlegettek.

Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint az oroszok generációkon át fogják megfizetni az ország háborús tetteinek árát.

„Amikor arról a környezeti kárról beszélünk, amelyet Oroszország folyamatosan okoz az Ukrajnára mért csapások következtében, világossá kell tennünk az oroszok számára: mindenért nekik kell majd fizetniük. A bányászatáért, a tárgyakra mért csapásokért, valamint az emberek megöléséért és a gyermekek elrablásáért is” – írta a Telegram csatornáján.

Az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint a jövő generációi fogják megfizetni országuk háborús tetteinek árát és nem lesz választásuk. „Ráadásul ezeknek a generációknak komoly problémájuk lesz, mert úgy fognak bevonulni a történelembe, mint az orosz terroristák leszármazottai, akik népirtást követtek el az ukrán nép ellen. És ez elől nem lehet majd elbújni a világ egyetlen országában sem” – írta Jermak.

Egy ukrán tisztviselő visszautasította Ferenc pápa azon állítását, miszerint a Vatikán részt vesz az orosz-ukrán háború befejezését célzó „békemisszióban”. A név nélkül nyilatkozó, Volodimir Zelenszkij elnök hivatalához közel álló tisztviselő a CNN-nek azt mondta:

„Zelenszkij elnök nem járult hozzá semmilyen ilyen megbeszéléshez Ukrajna nevében. Ha folynak is tárgyalások, azok a mi tudtunk és áldásunk nélkül történnek.”

Ferenc pápa vasárnap este 6 óra körül utazott el Budapestről, a repülőn pedig rögtön tartott is egy sajtótájékoztatót, ahol újságírói kérdésre elmondta, a Vatikán aktívan dolgozik az orosz–ukrán konfliktus lezárásán, bővebb információt azonban egyelőre nem osztott meg erről.

„Hajlandó vagyok bármit megtenni, amit csak kell. Már dolgozunk egy békemisszión, melynek részletei egyelőre titkosak, de ha eljön az ideje, nyilvánosságra fogom hozni őket” – mondta a pápa.

Ferenc pápa a háború kitörése óta számtalanszor jelezte, hogy segítene a béke megteremtésében, ám az erőfeszítései egyelőre nem vezettek eredményre. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök legutóbb csütörtökön, a Vatikánban tartott audiencia során egyeztetett a katolikus egyházfővel, és ismét meghívta őt Ukrajnába. Ferenc pápa azonban korábban már jelezte, hogy csak akkor utazik el Kijevbe, ha egyúttal Moszkvába is el tud jutni.

• A május elsejére virradó éjszaka orosz robotrepülők támadtak több ukrajnai területet. A rakéták jelentős részét a légvédelem lelőtte, de több becsapódás is történt. Több mint harmincan megsebesültek.
• Az orosz rakétatámadások után mintegy 20 ezer embernél nincs áram Harszonban és környékén, Dnyipróban és Dnyipropetrovszk egyes részein.
• A brit hírszerzés szerint Oroszország nemcsak a frontvonalnál, de a már elfoglalt területeken és az Orosz Föderáció határán is kiterjedt katonai erődítményeket hozott létre.
• Az orosz Wagner-csoport vezetője lőszerhiányra panaszkodik.
• Az amerikai hírszerzés szerint december óta 20 ezer orosz halhatott meg az ukrajnai háborúban. Becslésük szerint a Bahmut körüli harcokban az elmúlt öt hónapban az orosz hadsereg vesztesége a halottakkal és a sebesültekkel együtt elérhette a 100 ezer főt.
• Több szabotázsakció is történt Oroszországban: Brjanszk régióban felrobbant és kisiklott egy tehervonat. Szentpétervártól délre villamos távvezetéket tartó oszlopot robbantottak fel, de ez nem okozott áramkimaradást.
• Ferenc pápa szeretne beszélni Kirill pátriárkával, az orosz ortodox egyház vezetőjével. A katolikus egyházfő Budapestről hazafelé tartva, a repülőn azt mondta, hogy a Vatikán már dolgozik egy titkos békemisszión az orosz–ukrán háború lezárásáért.

A hétfői híreket itt lehet elolvasni.