Az oroszok tagadják, hogy Putyin kozmetikázott és elavult adatokat kapna reggelente a háború állásáról

Az orosz elnök sajtótitkára visszautasította a The Wall Street Journal azon állításait, miszerint Vlagyimir Putyin téves információkat kapna a háború állásáról. Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy

„az elnök, ahogy eddig is, különböző forrásokból szerez információkat. Minden olyan állítás, amely szerint téves információkhoz jutna, hazugság.”

A WSJ szerint Putyin minden reggel írásos összefoglalót kap a műveletek előrehaladásáról, ám a lap azt állítja, hogy az elnöknek átadott információkat
„gondosan szerkesztik, a sikereket kiemelve, a kudarcokat pedig jelentéktelenítve”.
A WSJ leírja azt a hosszú szolgálati utat is, amíg az információk a terepről Putyinig jutnak, szerintük a sok lépcső miatt az adatok gyakran már több naposak, így elavultak.

(TASZSZ)

Vlagyimir Putyin Tula városában, az orosz fegyvergyártás egyik központjában találkozott Oroszország védelmi iparának vezetőivel, írja a Guardian. Felszólította őket, gondoskodjanak róla, hogy az orosz hadsereg a lehető legrövidebb időn belül kapja meg az összes olyan fegyvert, lőszert és katonai felszerelést, amelyre az ukrajnai háborúhoz szüksége van. Putyin fontosnak nevezte, hogy a harci tapasztalatok alapján fejlesszék tovább a fegyverzetet és felszereléseket.

Az orosz elnök néhány napja a katonai vezetőkkel tartott találkozóján ígéretet tett rá, hogy mindent megad a hadseregnek, amit csak kér. Moszkvában a védelmi minisztérium igazgatótanácsának szerdai záróülésén azt mondta, hogy a hadsereg finanszírozásának nincsenek korlátai.

„Az ország, a kormány mindent meg fog adni, amit a hadsereg kér. Mindent”

– mondta Putyin. Oroszország a következő két évben várhatóan jócskán növelni fogja a hadseregre fordított kiadásait, ami azt jelzi, hogy az orosz elnök egy elhúzódó és költséges háborúra számít.

A hatóságoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk az országot elhagyó oroszokra, hiszen a háború kitörése óta „kockázati zónában” vannak, ahol a NATO-országok külföldi ügynökei toboroznak – ez szerepel az Orosz Szövetségi Tanács egyik bizottságának éves jelentésében.

A bizottság szerint meggondolatlanság lenne nem fordítani erre kellő figyelmet, „az ártatlanság vélelmének tiszteletben tartása mellett” az esetleges jogszabályi változtatásokat sem kizárva.

(TASZSZ)

Az amerikaiak december 6-án jelentették be, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta 116 darab M1A1 Abrams típusú harckocsi és járulékos felszerelése eladását Lengyelországnak mintegy 3,75 milliárd dollár (közel 1414 milliárd forint) értékben.

Az M1A1 a Lengyelország által korábban rendelt 250 darab M1A2 SEPv3 Abrams régebbi verziója, és az Ukrajnát tankszállítmányokkal támogató lengyel szárazföldi haderő nehézfegyverzetében keletkezett hiányt hivatott pótolni.

Nagy a kockázata a két nagyhatalom közötti közvetlen összecsapásnak – jelentette ki a TASZSZ állami hírügynökségnek nyilatkozva Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete.

Antonov azt mondta, hogy ma már senki sem titkolja, a Fehér Ház politikájának valódi célja Oroszországgal szemben ukrán területen folytatott proxyháború. Ezt pénzzel, fegyverrel és hírszerzési adatokkal támogatja annak érdekében, hogy stratégiai vereséget mérjen Moszkvára.

Az amerikai támogatás, amely évekkel ezelőtt kézi lőfegyverek és könnyűfegyverek eseti szállításával kezdődött, mára eljutott a Patriot légvédelmi rendszerek biztosításáig, mondta Antonov.

„Zelenszkij itteni látogatása, washingtoni tárgyalásai azt mutatták, hogy sem a (washingtoni) kormányzat, sem Kijev nem áll készen a békére. A hangsúly a háborún van, az egyszerű katonák halálán, azon, hogy az ukrán rendszert továbbra is az Egyesült Államok igényeihez kössék. Hangsúlyozzuk, hogy a két nagyhatalom közötti összecsapás kockázata nagy. Továbbra is arra fogunk törekedni, hogy az országunk biztonságával kapcsolatos aggodalmainkat ne hagyják figyelmen kívül, hanem meghallgassák őket és együtt dolgozunk ezek megoldásán” – mondta a misszióvezető.

(MTI)

Két ember megsérült, miután autóbomba robbant az oroszok által megszállt délkelet-ukrajnai Melitopol városában.

Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsja tartomány oroszok által kinevezett tisztviselője a Ria orosz állami hírügynökségnek azt nyilatkozta, az autó a Gorkij park bejárata előtt robbant fel délután fél egykor. Az okokat és a körülményeket egyelőre vizsgálják.

Rogov elmondta, a robbanás „minden bizonnyal terrortámadás volt, ami mögött a kijevi rezsim fegyveresei állnak”.

Ivan Fedorov, Melitopol száműzött polgármestere a Telegramon szintén megerősítette, hogy szemtanúk szerint felrobbant egy autó.

(Guardian, Ria)

Hollandia 2023-ban 2,5 milliárd euró összegű támogatást nyújt Ukrajnának – közölte pénteken a holland kormány.

A pénzt felszerelésre, humanitárius segélyekre, a kritikus infrastruktúra helyreállítására, diplomáciai feladatokra és az esetleges háborús bűnök kivizsgálására fordítják majd. A holland miniszterelnök a Twitteren azt írta: „Amíg Oroszország folytatja az Ukrajna elleni háborúját, Hollandia segítséget nyújt Ukrajnának. Katonai, humanitárius és diplomáciai segítséget egyaránt”.

(SkyNews)

Egy szentpétervári ellenzéki politikus feljelentette Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amiért egy csütörtöki sajtótájékoztatón háborúnak nevezte az ukrajnai „különleges hadműveletet”, írja az MTI.

Nyikita Juferev az államügyészséghez fordult, mert szerinte Putyin megsértette a jogszabályt, amely szerint az orosz hadseregre vonatkozó „hamis hírek” terjesztéséért büntetés jár.

„Vlagyimir Putyin háborúnak nevezte a háborút. De nem jelentették be a különleges hadművelet beszüntetését, és nem hirdettek háborút. Ezért a szóért már néhány ezer embert elítéltek”

– írta a politikus a Twitteren.

Putyin csütörtökön újságíróknak úgy fogalmazott: „Nem az a célunk, hogy tovább pörgessük ezt a katonai konfliktust, hanem éppen ellenkezőleg, az a célunk, hogy véget vessünk ennek a háborúnak, erre törekszünk és erre fogunk törekedni”.

Az orosz elnök Ukrajna februári lerohanása óta nem használta a háború szót, hanem „különleges hadműveletnek” hívta az ország megtámadását.

Juferev több más szentpétervári képviselővel együtt szeptemberben Putyin eltávolítását követelte az ukrajnai beavatkozás miatt. Előtte levélben kérte az orosz elnököt, vessen véget az ukrajnai háborúnak.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök amerikai útja után visszaérkezett kijevi irodájába, írja a SkyNews. A washingtoni látogatás volt az ukrán elnök első külföldi útja, mióta Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát

„Jó eredményekkel térünk vissza Washingtonból. Valamivel, ami valóban segíteni fog” – mondta Zelenszkij a Telegramon.

Az ukrán elnök Washingtonban a Kongresszus előtt tartott beszédet és találkozott Joe Bidennel.

„Ha az önök Patriot rakétarendszerei véget vetnek a városaink ellen indított orosz terrornak, akkor megvédjük a szabadságunkat” – mondta az Egyesült Államok törvényhozásában Zelenszkij, aki közvetlenül a washingtoni út előtt a háború jelenleg legforróbb pontján, Bahmutban járt. Az egykor 70 ezres várost, amelyet „most csak néhányan laknak” az oroszok május óta akarják elfoglalni, de az ukrán erők tartják az állásaikat. A város környékének „minden méterét vér itatja át”, mondta Zelenszkij.

A Biden-kormányzat újabb, 1,85 milliárd dolláros katonai segélyt jelentett be Ukrajnának, beleértve egy Patriot rakétavédelmi rendszert.

Mikolajivban reggel 7 óra előtt megszólaltak a légiriadót jelző szirénák. Vitalij Kim helyi kormányzó a Telegramon nem sokkal később azt írta, hogy megszűnt a riadó.

Jaroszlav Janusevics herszoni kormányzó szintén légiriadóról posztolt az oldalán, de nem sokkal később már ő is azt írta, hogy a riadónak vége.

Észak-Korea külügyminisztériuma cáfolta, hogy fegyvereket szállított volna Oroszországnak, és elítélte az Egyesült Államokat, amiért Ukrajnát segítette fegyverekkel – jelentette pénteken az észak-koreai hivatalos hírügynökség, írja a Guardian.

A japán Tokyo Shimbun korábban arról számolt be, hogy Észak-Korea a múlt hónapban vonattal lőszereket szállított Oroszországba, és a következő hetekben további szállítmányokat tervezett. A Fehér Ház csütörtökön megerősítette, hogy Észak-Korea elszállította az első fegyvereket egy orosz katonai magáncégnek, a Wagner-csoportnak.

Jevgenyij Prigozsin, Vlagyimir Putyin orosz elnök közeli szövetségese, a Wagner-csoport alapítója havonta több mint 100 millió dollárt költ a zsoldoscsapat ukrajnai műveleteinek finanszírozására, de gondot okoz neki a toborzás. Az Egyesült Államok becslései szerint a Wagner 50 ezer fős személyzetet állomásoztat Ukrajnában, beleértve 10 ezer zsoldost és 40 ezer elítéltet, akiket orosz börtönökből toboroztak – mondta a egy névtelenséget kérő tisztviselő csütörtökön.

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt washingtoni látogatása során a kongresszusban, hogy Ukrajna képes magát megvédeni, ha ehhez további fegyvereket kap az USA-tól.
• Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet szerint Biden és Zelenszkij sem akar békét, ezt bizonyítja az ukrán elnök amerikai látogatása.
• Joe Biden után Andrzej Duda lengyel elnökkel is találkozott washingtoni látogatásáról hazafelé tartva Zelenszkij.
• EU–Ukrajna-csúcstalálkozót tartanak február elején.
• A Reuters információi szerint Észak-Koreától kapott fegyvereket az Ukrajnában harcoló orosz zsoldossereg, a Wagner-csoport
• Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta újságírók előtt: Oroszország arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb véget vessen az ukrajnai háborúnak
• Letartóztattak egy német hírszerzőt, aki a gyanú szerint Oroszországnak kémkedhetett.

Az előző napi tudósításunkat itt tudja visszaolvasni.