Zelenszkij szerint az oroszok kiégett rommá változtatták Bahmut városát

Videón mutatja be a brit védelmi minisztérium, milyen felszereléssel látja el azokat az ukránokat, akiket az Egyesült Királyságban képeztek ki. A tél beálltával olyan, a szélsőséges időjárásnak is ellenálló darabokat kapnak, mint:

• 12 ezer hálózsák
• 7 ezer téli felszerelés
• 150 fűtött sátor
• 25 ezer extrém téli időjárás esetén is használható felszerelés.

A videóban a kiképzők arról is beszélnek, hogy az ukrán sereget már megjárt katonák mellett olyan önkéntesek is kaptak kiképzést, akik előtte művészek, vagy bolti eladók voltak:

Odessza ukrán kikötőváros szinte teljesen áram nélkül maradt az éjszakai orosz dróntámadás után, írja az MTI.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal egyik tanácsadója a Telegramon azt írta: az alapvető infrastruktúráknak, köztük a kórházaknak és a szülészeteknek van csak áramellátása.

Oroszország szombat éjszaka drónokkal támadta meg Odesszát, az ukrán légvédelem válaszul lelőtt két drónt. Kijev már pénteken azt mondta, hogy az ország háború sújtotta déli régióiban vannak a legsúlyosabb áramkimaradások, köztük Odesszában. Csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy folytatják a támadásokat az ukrán energiahálózat ellen.

Az oroszok „megsemmisítették, kiégett rommá tették” a Donyeckben található Bahmut városát, és a helyzet „továbbra is nagyon nehéz”, mondta Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint nincs olyan lakóhely, amit itt ne rongáltak volna meg. A Guardian ehhez megjegyzi, hogy néhány épület azért sértetlen maradt, és lakosokat is látni lehetett az utcán.

Bahmut májusban vált frontvárossá, a békeidőben 70 ezer lakosú város ugyanis pont a régió kulcstelepülései, Szlovjanszk és Kramatorszk felé nyomuló orosz erők útjában állt. Augusztusig csak az orosz tüzérség rendszeres csapásaitól kellett tartani, onnantól kezdve azonban a várost szárazföldi csapatok – előbb főleg a Wagner zsoldosai, majd a Herszonból kivont orosz csapatok bevonásával – is folyamatosan nyomás alatt tartották a védelmi vonalaikban kitartó ukránokat. A város körzetében decemberre lényegében állóháború alakult ki, a több hónapos harcba belefásultak a katonák, a bahmuti csatát sokan az I. világháború legborzasztóbb ütközeteihez hasonlítják.

A bahmuti vérszivattyúról ebben a cikkünkben beszéltünk részletesebben Rácz András Oroszország-szakértővel.

Moszkva bejelentette, hogy válaszul Ottawa hasonló szankcióira 200 kanadai tisztviselőnek megtiltja, hogy beléphessenek Oroszországba, írja a Guardian.

Az Agence France-Presse jelentése szerint többek között Jean-Yves Duclos egészségügyi miniszter és Victor Dodig, a Canadian Imperial Bank of Commerce vezetője sem léphet be az országba. A listán szerepel még Sarah Fischer konzervatív párti szóvivő, Daniel Goldberg, a Telesat vezérigazgatója, Stephane Perrault választási főnök és több ukrán származású kanadai is.

A háború óta Kanada több mint 1400 személyt és szervezetet szankcionált Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban. Az orosz külügyminisztérium szerint az ő lépésük válasz ezekre az orosz tisztviselők elleni „személyes szankciókra”.

Az Egyesült Államok újabb 275 millió dollár (azaz körülbelül százmilliárd forint) értékű katonai segítséget nyújt Ukrajnának, jelentette be az amerikai külügyminisztérium. A szállítmányban légvédelmi eszközök, lőszerek és más hadi eszközök vannak. (MTI)

A brit hírszerzés legfrissebb infói szerint:

• Irán Oroszország egyik legfőbb katonai támogatójává vált azóta, hogy Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát, és Moszkva most több fegyverhez, köztük több száz ballisztikus rakétához próbál hozzájutni. Az elkövetkező hónapokban Irán valószínűleg egyre jobban támogatja majd az orosz hadsereget, cserébe Moszkva valószínűleg „példátlan mértékű” katonai támogatást fog felajánlani Teheránnak.
• Ha Oroszországnak sikerül nagyszámú iráni ballisztikus rakétát hadrendbe állítania, akkor valószínűleg azokat arra fogja használni, hogy folytassa a csapásokat Ukrajna infrastruktúrája ellen.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár attól tart, hogy az Ukrajnában zajló harcok kicsúszhatnak az irányítás alól, és háborúvá fajulhatnak Oroszország és a NATO között. Nincs kétsége afelől, hogy megvan az eshetősége egy teljes körű háborúnak, de „minden nap azon dolgozunk, hogy ezt elkerüljük. Ha a dolgok rosszra fordulnak, akkor szörnyen rosszra fordulhatnak”, nyilatkozta egy interjúban.

Putyin többször is azzal vádolta a NATO-szövetségeseket, hogy gyakorlatilag a konfliktus részesévé váltak azáltal, hogy fegyvereket küldenek Ukrajnába és katonai hírszerzéssel látják el őket. (Guardian)

• Sírva beszélt az orosz-ukrán háborúról, imájában Ferenc pápa.
• Ismét iráni drónokkal támadták Ukrajnát az oroszok, a britek szerint.
• Az ukránok szerint az oroszok rakétatámaszpontként használják a zaporizzsjai atomerőmű környékét
• Oroszország fontolóra veszi, hogy beemelje-e katonai doktrínájába a megelőző nukleáris első csapás intézményét
• Fogolycsere keretében kiszabadult és hazatért Brittney Griner kosárlabdázó, akit egy fegyverkereskedőért cserébe engedtek el az oroszok
• Oroszország több száz ballisztikus rakétát vásárolna Irántól, az Egyesült Királyság ENSZ-nagykövete szerint
• Putyin úgy látja, közös megegyezéssel érhet véget a háború

Ha a háború pénteki híreire kíváncsi, itt megtalálja őket.