II. Erzsébet még 15 ország királynőjeként halt meg, kérdés, III. Károly alatt meddig zsugorodik a királyság

Legfontosabb

2022. szeptember 12. – 09:46

frissítve

II. Erzsébet még 15 ország királynőjeként halt meg, kérdés, III. Károly alatt meddig zsugorodik a királyság
II. Erzsébet királynő portréja a Szent András-székesegyházban 2022. szeptember 9-én Sydney-ben – Fotó: Mark Metcalfe / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A széteső brit világbirodalom utódállamai közül II. Erzsébet halálakor még 14-nek volt formálisan a királynője az Egyesült Királyságon kívül, de már uralkodása alatt köztársasággá vált számos másik országa. Legutóbb 2021-ben Barbadoson fosztották meg trónjától a Windsor-családot, a hétvégén pedig az is kiderült, hogy Antigua és Barbuda három éven belül tervez hasonlót, míg Ausztráliában napirenden van a kérdés, de most egy időre elhalasztják. Na de ki hogy áll a királysághoz a volt gyarmatok és az Egyesült Királyság részei közül?

Az egész világon végigsöpört II. Erzsébet brit királynő csütörtöki halálhíre, az első reakció pedig szinte mindenhonnan a gyász és az együttérzés kinyilvánítása volt. A sokkhatás elmúltával azonban valószínűleg elkerülhetetlen lesz, hogy az Egyesült Királyságban és a Nemzetközösségben olyan kérdések merüljenek fel, amelyeket eddig igyekeztek a szőnyeg alá söpörni.

II. Erzsébet ugyanis nemcsak az Egyesült Királyság királynője, de az 56 szuverén államot tömörítő Nemzetközösség feje is volt. A főleg valamikori brit gyarmatokból álló, igencsak laza nemzetközi szövetség vezetése tisztán szimbolikus feladat. Az viszont, hogy melyik ország mennyire távolodott el Nagy-Britanniától és a brit királyi családtól, nem egyenletes. Az 56 államból ugyanis:

  • 36 köztársaság,
  • 5 királyság, saját uralkodóval,
  • 15-nek pedig a mindenkori brit király az államfője, aki eddig II. Erzsébet volt. Ezeket az országokat hívják együtt Nemzetközösségi Királyságnak.

Ez utóbbi csoportban merülhet fel a kérdés II. Erzsébet halálával: hogyan tovább? A legtöbb tagállam a 20. század során vált ki a Brit Birodalomból, a Londontól való távolodás pedig gyakran fokozatos, több lépcsőben megvalósuló folyamat volt. Ennek az utolsó lépése szokott az lenni, hogy az országok megfosztják a brit uralkodót a királyi címétől, és vagy saját királyt neveznek ki, vagy köztársasággá válnak.

Nem túl távoli a példa

A legutolsó ilyen esemény tavaly novemberben Barbados köztársasággá válása volt. A karibi szigetországban a lakók egy része szerint a királyság intézménye a rabszolgatartás idejére emlékeztet, ezért elavult. Az államformaváltás ezzel együtt békés volt, a hivatalos ceremónián a most királlyá váló, akkor még walesi hercegként odalátogató III. Károly is részt vett. Károly akkor az „új kezdetről” beszélt, és méltatta a barbadosiak bátorságát, amellyel „múltunk legsötétebb napjaitól”, a „rabszolgaság örökre lezárt időszakától” indulva építik fel az országot.

Nem Barbados ugyanakkor az egyetlen a Nemzetközösségi Királyság országai közül, amelyben felmerült a Windsor-ház trónfosztása. Köztársaságpártiak kisebb-nagyobb arányban mindenhol vannak, néhol pedig népszavazást is tartottak a kérdésben.

Károly walesi herceg kitüntetést vesz át Sandra Mason elnöktől Barbados köztársasággá nyilvánításának és az elnök beiktatásának ünnepségén Bridgetownban 2021. november 30-án – Fotó: Randy Brooks / AFP
Károly walesi herceg kitüntetést vesz át Sandra Mason elnöktől Barbados köztársasággá nyilvánításának és az elnök beiktatásának ünnepségén Bridgetownban 2021. november 30-án – Fotó: Randy Brooks / AFP

Na de miért fontos ez most? Azért, mert a királyság intézménye nagyon sokak fejében az 1952 óta uralkodó II. Erzsébet személyével kötődik össze. A királynő népszerűsége pedig nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy a Nemzetközösségi Királyság országai megtartották a monarchia intézményeit.

A királynő halálával azonban a brit monarchiában is lezárult egy korszak. II. Erzsébet trónra lépésekor a Brit Birodalom éppen szétesőben volt, a királynő pedig sokak szerint nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a valamikori gyarmatok függetlenedése viszonylag békés és civilizált módon történjen meg. Ezzel együtt azt is sokan vele azonosítják, hogy a birodalom valamikori részei a Nemzetközösség keretein belül ma is relatív jó viszonyt ápolnak egymással.

Meghalt a királynő, éljen a király! Vagy ne

III. Károly azonban nemcsak kevésbé népszerű édesanyjánál, de a II. Erzsébetet övező nosztalgia sem lengi annyira körül. A királynő halálával pedig sok köztársaságpárti gondolhatja: eljött az idő a változásra, és végleg el kell törölni a monarchiát. A trónfosztás támogatottsága a Nemzetközösségi Királyság különböző országaiban igen eltérő, a következőkben országról országra végigvesszük, hogy hol mi a helyzet ezzel kapcsolatban:

  • Kanada: a világ második legnagyobb országában az Egyesült Államok függetlenségi háborúja óta téma a britekhez fűződő viszony. 1837-ben egyszer már kikiáltották a köztársaságot az ország egy részén, akkor azonban a brit vezetés még nem állt túl toleránsan a kérdéshez, amit végül fegyverekkel döntöttek el. A brit uralkodóház státuszáról azóta is vita folyik, és bár népszavazás még nem volt a témáról, közvélemény-kutatásokat rendszeresen készítenek. A legutóbbi ilyen alkalmával pedig a megkérdezettek 49 százaléka mondta, hogy inkább választott államfőt szeretne, és csak 21 százalék tartott ki a királyság mellett.
  • Ausztrália: a kontinensnyi országban Kanadával ellentétben komoly szervezkedés van a királyság ellen. 1999-ben egyszer már népszavazást is tartottak a témában, amin a közvélemény-kutatások előrejelzéseit megcáfolva a résztvevők közel 55 százaléka a monarchia megtartása mellett voksolt. Az államformaváltás lehetősége azóta is időről időre felmerült, de a politikusok egy része mindig azzal keverte le a témát, hogy a népszerű II. Erzsébet életében már nem szeretnék újranyitni ezt a kérdést. Nos, ez eddig tartott, a halálhír után fél órával az Ausztrál Köztársasági Mozgalom már be is jelentette, hogy ideje elbúcsúzni a koronától. A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint ha most tartanának népszavazást, 38 százalék szavazna a köztársaságra, 30 pedig a királyság megtartására. Anthony Albanese jelenlegi miniszterelnök is támogatná az államformaváltás ötletét, de a hétvégén azt is bejelentette, II. Erzsébet halála miatt most még néhány évre elhalasztaná az erről szóló népszavazást.
  • Új-Zéland: bár az országban a monarchia általános népszerűségnek örvend, itt is felmerült már, hogy függetlenedni kellene a királyi családtól. Jelentős szervezet nem áll a kezdeményezés mögött, és ugyan számos politikus vallja magát köztársaságpártinak, egy nagy párt sem támogatja az államforma megváltoztatását. Legutóbb Jacinda Adern miniszterelnök beszélt erről 2021-ben, hozzátéve, hogy nem érzi a lakosság igényét a váltásra. A legutóbbi, 2020-as közvélemény-kutatás szerint egyébként az új-zélandiak 44 százaléka tartaná meg a monarchiát, és csak 20 százalékuk törölné el azt.
  • Pápua Új-Guinea: az ausztráliai kontinenshez tartozó szigetországban nagy népszerűségnek örvend a királyság, II. Erzsébetet pedig kifejezetten szerette a lakosság. Az országban így nem valószínű, hogy a jövőben felmerüljön az államforma megváltoztatása.
  • Jamaica: a karib-tengeri szigetország 1962-ben nyerte el a függetlenségét, azóta pedig szinte folyamatos téma az államforma megváltoztatása. Legutóbb idén áprilisban tett erre ígéretet az ország miniszterelnöke, az igazságügyi miniszter szerint pedig a folyamatnak 2025-re le kell zárulnia. Egy 2020-as közvélemény-kutatás szerint a jamaicaiak 55 százaléka támogatja az átalakulást.
  • Tuvalu: a csendes-óceáni miniállamban 2008-ban tartottak népszavazást a királyság eltörléséről, akkor azonban nagyon alacsony részvétel mellett 1260 szavazattal 679 ellenében a monarchia megtartása mellett döntöttek. A kérdés azóta nincs napirenden.
  • Salamon-szigetek: a szintén csendes-óceáni ország az ezredforduló környékén hosszú polgárháborúba keveredett, és az ellentétek azóta is újra meg újra előjönnek. A politikai és társadalmi konfliktusok között a királyság intézménye azonban nem kérdőjeleződött meg.
  • Közép-amerikai országok: a brit korona alá tartozik hét további közép-amerikai miniállam, amelyek nagy része a Karib-tenger szigetein található néhány tíz-százezres lakossággal. Ezek az országok Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Belize, Grenada, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek. Ezekben az országokban az utóbbi években a Black Lives Matter-mozgalom megjelenésével párhuzamosan romlott meg nagyon a brit királyi család megítélése, márciusban Vilmos hercegnek és Katalin hercegnőnek Belizén a tüntetések miatt a hivatalos programjuk egy részét is le kellett mondani. Ezek közül az országok közül néhány várhatóan követni fogja tehát Barbados példáját az államforma megváltoztatásával kapcsolatban, Antigua és Barbuda például már bejelentette, hogy három éven belül tarthat erről népszavazást.
  • Egyesült Királyság: furcsán hangozhat, de valójában a briteknél is régi téma a monarchia eltörlése. Ennek persze elég kicsi a támogatottsága, a legfrissebb közvélemény-kutatások átlaga szerint a lakosság csak 25 százaléka preferálja a köztársaságot, míg 60 százalék kitart a királyság mellett. Arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie III. Károlynak a monarchia jövőjével kapcsolatban, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Van még egy nehezítő faktor az országok egy részénél, amely külön akadályt gördíthet III. Károly útjába. Jamaicában és Belizén ugyanis az alkotmányt is módosítani kell, hogy Károly lehessen a király, az utóbbi országban ezt ráadásul népszavazással is meg kell erősíteni. Mivel Közép-Amerikában az utóbbi időben nem éppen népszerű a brit királyi család, az alkotmánymódosítás követelménye akár ahhoz is vezethet, hogy ezek az országok akkor már inkább a köztársaság felé változtatják az alaptörvényüket. (Arról, hogy milyen közvetlen változásokkal jár az uralkodóváltás, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.)

A Brit-szigeteken sem mindenki szereti a királyságot, de a többség a monarchia mellett

Felmerülnek azonban kérdések az Egyesült Királyságon belül is a monarchiával kapcsolatban II. Erzsébet halála után. Az ország hivatalosan négy részből áll, Anglia, Wales, Skócia és Észak-Írország pedig mind kicsit különböző jogállással része a királyságnak. Anglián kívül a másik háromnak önálló parlamentje is van.

III. Károly köszönti az alattvalóit a Buckingham-palota előtt a királynő halála után, 2022. szeptember 8-án – Fotó: Yui Mok / WPA / Getty Images
III. Károly köszönti az alattvalóit a Buckingham-palota előtt a királynő halála után, 2022. szeptember 8-án – Fotó: Yui Mok / WPA / Getty Images

Az Egyesült Királyság részei között régre nyúló feszültségek húzódnak. Skócia és Észak-Írország esetleges elszakadása évtizedek óta napirenden van, még akkor is, ha a londoni vezetés általában nem kifejezetten rajong az ötletért (miközben az engedélyére szükség lenne bármilyen függetlenségi népszavazáshoz), és a lakosok többsége is az egység mellett van. Az ellentétek akkor éleződtek ki legutóbb, amikor a brexitnépszavazáson mindkét régió az unióban maradásra szavazott, míg az angolok többsége a kilépésre, és végül az utóbbi valósult meg.

  • Észak-Írország: az Ír-sziget 1921-ig a Brit Birodalom része volt, ekkor a terület nagyobb része függetlenedhetett, de Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyság része maradt. Ez a helyzet az elmúlt száz évben sok ellentétet szült, a katolikus északírek ugyanis egyesülnének a független Ír Köztársasággal, míg a protestánsok ragaszkodnak a britekhez. Ahogy az Irish Times is írja, a britpártiak II. Erzsébet halála után igencsak el vannak keseredve, az pedig borítékolható, hogy a függetlenségpártiak csak hangosabbak lesznek az uralkodóváltással. Az északírek elég megosztottak a kérdésben, a friss közvélemény-kutatások szerint a lakosság körülbelül fele maradna az Egyesült Királyságban, míg 40 százalék inkább az Ír Köztársasággal egyesülne. Ha az elszakadás sikerülne, nem kérdés, hogy az egyesült Írország államformája köztársaság lenne.
  • Skócia: az országban 2014-ben tartottak szavazást az önállóságról, akkor a skótok 55 százaléka inkább a Nagy-Britanniában maradásra voksolt, és úgy tűnt, jó időre lekerül a napirendről a kérdés. A brexitnépszavazás után viszont a skótok egy része szerint megváltozott a helyzet. Mivel ők az EU-ban szeretnének maradni, Nicola Sturgeon skót miniszterelnök új népszavazást is tartana, idén júniusban kampányt is indított ezért. Ha Skócia kiválna az Egyesült Királyságból, még a függetlenségpártiak közül is sokan megtartanák az uralkodót, és a skótok között jó 10 százalékkal többen támogatják a monarchia intézményét, mint amennyien eltörölnék azt.

II. Erzsébet halálával lezárult egy korszak, ő ugyanis még minden kétséget kizárva hordozott magában valamit a 20. századból és a Brit Birodalom nagyságából (annak a szennyesét sem felejtve). Erzsébetre sokan úgy gondoltak, mint az emberre, aki békésen tudta összekötni a volt gyarmatbirodalom államait, az pedig várható, hogy III. Károlynak ez már nem fog olyan jól menni.

Mások szerint – bár ők kisebbségben vannak – II. Erzsébetnek megvan a felelőssége a valamikori brit gyarmatokon elkövetett bűnökért, személye pedig a letűnt gyarmatbirodalomhoz kötődik. Bár ők általában Károlyt sem kedvelik, vannak, akik szerint Vilmos herceggel valóban meg tud újulni majd a királyság.

A monarchiával kapcsolatos kritikák ellenére nem valószínű, hogy egyik napról a másikra a fent felsorolt területek és államok megfosztanák a trónjától a Windsor-családot. Az viszont biztos, hogy a köztársaság gondolata az uralkodóváltás után olyanoknál is fel fog merülni, akik eddig II. Erzsébet iránti tiszteletükből nem gondolkodtak ezen.

II. Erzsébet brit királynő csütörtök délután halt meg, a hírrel együtt azt is bejelentették, hogy utódja III. Károly néven Károly korábbi walesi herceg lesz. Képösszeállításunk Erzsébet életéről itt nézhető meg, a temetés részleteiről pedig itt írtunk.

Kövess minket Facebookon is!