Az orosz légitársaságok repülőket szerelnek le, hogy a többi gépük működőképes maradjon

Az orosz légitársaságok, köztük az állami Aeroflot repülőgépeket szerelnek le, hogy olyan alkatrészekhez jussanak, amelyeket a nyugati szankciók miatt nem tudnak külföldről beszerezni – mondta négy iparági forrás a Reutersnek. A lépés összhangban van azzal a tanáccsal, amelyet az orosz kormány júniusban adott a légitársaságoknak, hogy egyes repülőgépeket alkatrésznek használjanak fel, hogy a többi repülőgépük legalább 2025-ig működőképes maradjon.

Az ügyet ismerő egyik, névtelenséget kérő forrás szerint legalább egy orosz gyártmányú Szuhoj Superjet 100-as és egy Airbus A350-es jelenleg is szétszerelés alatt áll. Mindkét gépet az Aeroflot üzemelteti. Egy másik, szintén névtelenséget kérő forrás azt mondta, hogy az Aeroflot néhány Boeing 737-esből és Airbus A320-asból is vettek ki felszereléseket és pótalkatrészeket. Az orosz gyártmányú Szuhoj Superjetek szintén nagymértékben függnek a külföldi alkatrészektől, és az egyik Superjetből már eltávolítottak egy hajtóművet, hogy egy másik Superjet tovább repülhessen – mondta a forrás.

A szankciók miatt kevesebb útvonalat repülő orosz légitársaságok azt jelentik, hogy vannak olyan használaton kívüli gépeik, amiket alkatrészként lehet felhasználni – mondta egy másik iparági forrás.

Az Oroszországgal szemben szankciókat nem alkalmazó országokból származó szállítások biztosítása valószínűleg nem segíti ki az orosz légitársaságokat, mivel az ázsiai és közel-keleti vállalatok attól tartanak, hogy a nyugati kormányok másodlagos szankciókat vethetnek ki rájuk – mondták források. „Minden egyes alkatrésznek saját egyedi száma van, és ha a dokumentumokban egy orosz légitársaság lesz a végső vevő, akkor senki sem hajlandó velük üzletelni, sem Kína, sem Dubai” – mondta az első forrás, hozzátéve, hogy minden alkatrészt a Boeing és az Airbus tudomására kell hozni, mielőtt a végfelhasználónak szállítanák.

Nyugati források szerint a szankciók hatályba lépésétől számított egy éven belül még a magasan képzett orosz mérnököknek is kihívást jelent majd a modern repülőgépek üzemben tartása. A repülőgépek újabb generációját, például az Airbus A320neo és A350, valamint a Boeing 737 MAX és 787 Dreamliner gépek olyan technológiával rendelkeznek, amelyet folyamatosan frissíteni kell.

Az Aeroflot flottájának közel 80 százaléka Boeingekből és Airbusokból áll. A legfrissebb adatok alapján 134 Boeing és 146 Airbus, valamint közel 80 Szuhoj Superjet 100-as gépük volt tavalyi év végén. A Flightradar24 oldal adatain alapuló Reuters-számítás szerint az Aeroflot mintegy 50 gépe – vagyis flottájának 15 százaléka – július vége óta nem szállt fel. Szintén a Flightradar24 adatai szerint az Aeroflot által üzemeltetett hét Airbus A350-esből három – köztük egy most alkatrészként használt gép – már három hónapja nem repült.

Az Aeroflot az idei második negyedévben 22 százalékos forgalomcsökkenést tapasztalt az egy évvel korábbihoz képest – derült ki a társaság adataiból –, miután a szankciók miatt nem repülhetnek a legtöbb nyugati célállomásra.

Szergej Akszjonov, a Krím-félsziget kormányzója elmondta, hogy egy ember halt meg a Novofedorivka közelében lévő Szaki légitámaszpontnál történt sorozatos robbanásokban. Az áldozaton kívül még öt sérült van. A New York Timesnak egy magas rangú ukrán katonai tisztviselő azt mondta, hogy az ukránok támadtak a Krímben, és csak ukrán fegyverekkel.

„Ez egy olyan légitámaszpont volt, ahonnan rendszeresen szálltak fel repülőgépek, hogy támadásokat intézzenek a délen csoportosuló erőink ellen.”

Hivatalosan Ukrajna még nem ismerte el a támadás tényét, de ha beigazolódik, hogy az ukránok támadtak, az a háború fontos mérföldköve lehet, mert úgy tűnt, hogy nincsenek olyan hatótávolságú fegyvereik, amelyekkel a 2014-ben annektált félszigetre csapást tudnának mérni.

A zaporizzsjai atomerőműtől 20 kilométerre, a Dnyepr folyó túloldalán lévő Nikopol városát lőtték az oroszok. Az ukrán jelentések szerint nemcsak ipari létesítményt, hanem lakóházakat is találat ért, összesen 120-nál is több rakéta csapódott be a városba az elmúlt 24 órában. Legalább három civil áldozat van, és 23 sebesült.

Európa legnagyobb atomerőművét támadássorozat érte a hét végén, cikkünkben bemutattuk, hogy az oroszok élő pajzsként használják. (Sky)

Három helyi szemtanú arról beszélt a Reutersnek, hogy hangos robbanásokat hallottak és sűrű fekete füstöt láttak az annektált Krím-félszigeten lévő Novofedorivkánál lévő orosz katonai légitámaszpont irányából. Helyi idő szerint délután fél négy körül egy perc alatt legalább tizenkettő, különböző erősségű robbanást hallottak – állította két szemtanú. Három különösen hangos volt, szikrákat és füstöt váltott ki.

Körülbelül 30 perccel később jött egy újabb nagy erejű robbanás, a szemtanúk ezt nevezték a leghangosabbnak. A legfrissebb hírek szerint öt sérült van. A Krím orosz kormányzója, Szergej Akszjonov közölte, hogy a térségbe ment. Akszjonov tanácsadója megerősítette, hogy robbanások történtek, de nem kívánt nyilatkozni a lehetséges okokról, ezt már orosz hírügynökségek jelentették. A Krímben eddig nem voltak harcok.

A Wizzair októbertől újraindítja járatait az Egyesült Emirátusokban lévő Abu-Dzabi és Moszkva között, írja a Reuters. A fapados légitársaság azután függesztette az összes oroszországi járatát, hogy az orosz hadsereg februárban megtámadta Ukrajnát.

A légitársaság abu-dzabi székhelyű leányvállalata, a Wizz Air Abu Dhabi október 3-tól napi járatot fog üzemeltetni, áll a cég közleményében.

Más emirátusi légitársaságok, köztük az Emirates, az ukrajnai inváziót követően is folytatták az Oroszországba irányuló járatokat.

Először a Bloomberg írt róla, aztán a Mol is megerősítette, miszerint leállt a szállítás a Barátság kőolajvezeték Magyarországot is érintő déli ágán.

Az olajszállítás azért állt le, mert az oroszok nem tudtak tranzitdíjat fizetni az ukránoknak az Oroszország elleni gazdasági szankciók miatt. A szállítás leállásáról szóló cikkünket itt találhatják.

Oroszország hétfőn közölte az Egyesült Államokkal, hogy ideiglenesen felfüggeszti nukleáris arzenáljának helyszíni ellenőrzését, amit a 2011-es New START fegyverzetcsökkentő egyezmény biztosít kölcsönösen a két atomhatalom számára.

Az orosz külügyminisztérium szerint az USA „figyelmen kívül hagyja a realitásokat”, „előnyökre törekszik”, és az ország ellen bevezetett szankciók miatt megfosztotta az oroszokat attól, hogy megvizsgálják az amerikai területen lévő atomfegyvereket.

A kölcsönös ellenőrzéseket a koronavírus-járvány kirobbanásakor függesztették fel egészségügyi okokra hivatkozva. Az orosz külügyminisztérium közleménye alapján Oroszország azért nem hajlandó újraindítani őket, mert az orosz tisztviselőket nem engedik be az Egyesült Államokba, az amerikai ellenőrök Oroszországba érkezésének viszont nincsenek hasonló akadályai.

A New START az utolsó fennmaradt fegyverzetcsökkentési megállapodás az egykori hidegháborús riválisok között, aminek értelmében a két atomhatalom maximum 1550 alkalmazásra kész stratégiai nukleáris fegyvert birtokolhat. Az egyezményt 2021 februárjában újabb öt évre meghosszabbították.

A felfüggesztésre egy héttel azután került sor, hogy Joe Biden amerikai elnök kijelentette, készen áll egy új fegyverkezési megállapodás kidolgozására Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

(BBC, The Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hosszú interjút adott hétfőn a Washington Postnak, amiben többek között javaslatokat fogalmazott meg a nyugati országoknak azzal kapcsolatban, milyen további intézkedéseket hozzanak Oroszország ellen. Legfőbb kérése az volt, zárják le a határokat mindenféle orosz állampolgár előtt.

Zelenszkij szerint ugyanis ez az egyetlen módja, hogy gátat szabjanak Oroszország annektálási törekvéseinek Ukrajnában. Az oroszoknak „a saját világukban kellene élniük, amíg nem változtatnak a filozófiájukon”, folytatta. „Most azt mondják: ‘Ennek [a háborúnak] semmi köze hozzánk. Nem lehet az egész népet felelőssé tenni, ugye?’ De igen. A nép választotta ezt a kormányt, és nem harcolnak ellene, nem vitatkoznak vele.”

Az ukránok attól tartanak, hogy szeptemberben népszavazást tarthatnak az ország megszállt keleti és déli részein (a herszoni és zaporizzsjai régiókban) arról, hogy a területeket Oroszországhoz csatolják.

Zelenszkij korábban azt nyilatkozta, ha ez bekövetkezik, akkor nem lehet tűzszüneti tárgyalásokat folytatni, míg az általunk megszólaltatott Rácz András Oroszország-szakérő a referendumok logisztikai nehézségeire hívta fel a figyelmet.

Megérkezett a brit védelmi minisztérium menetrendszerű reggeli hírszerzői jelentése, amiben azt írják, Oroszország továbbra is főleg dél-ukrajnai állásai megerősítésén fáradozik.

Ezzel párhuzamosan folytatták előrenyomulásukat a kelet-ukrajnai Donyec-medencében, ahol Bahmut irányában voltak a legeredményesebbek. A britek szerint itt az elmúlt 30 nap alatt nagyjából 10 km-el jutottak előrébb, míg máshol mindössze 3 km-el.

Az invázió kezdete óta nagyjából 70-80 ezer orosz katona sérült meg vagy vesztette életét a harcokban, idézi a Guardian Colin Kahlt, a Pentagon védelmi politikáért felelős államtitkárát.

Kahl elismerte, hogy az ukrán félnek is jelentős veszteségei vannak, számokat azonban nem közölt.

„Mindkét oldal sok embert veszít. A háború a legintenzívebb fegyveres konfliktus Európában a második világháború óta.”

• Az oroszok népszavazással csatolnák Oroszországhoz a Zaporizzsjai területet.
• Fegyvermentes övezetté tennék a zaporizzsjai atomerőművet az ukránok.
• Az utóbbi napokban több támadást is jelentettek a környékéről, de üzemszerűen működik az erőmű.
• A Kreml szerint nincs megfelelő alapja a béketárgyalásoknak.
• Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök szerint a NATO egy rákos daganat, a Nyugat akarja pusztítani Oroszországot.
• Az oroszok szerint Ukrajna ismét támadta a Herszonba vezető hidat.
• A britek szerint a szovjet korszakból megmaradt készlettel aknásítanak az oroszok.
• Az orosz erők megpróbálják teljesen ellenőrzésük alá vonni Donbasz térségét.

A hétfői nap főbb eseményeit ide kattintva pörgethetik vissza.