Az oroszok felfegyverzett erőddé alakítják a zaporizzsjai atomerőművet

2022. július 21. – 06:05

frissítve

Az oroszok felfegyverzett erőddé alakítják a zaporizzsjai atomerőművet
Ukrán erők lövege Kelet-Ukrajnában július 18-án – Fotó: Anna Opareniuk / NurPhoto / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Újraindul a gázszállítás Oroszországból Németországba.
  • Szijjártó Péter energiaügyekben tárgyal Moszkvában, találkozik Lavrovval is.
  • Leértékelte a hrivnyát az ukrán jegybank.
  • Az amerikai hírszerzés vezetője szerint 15 ezer orosz katona halhatott meg az Ukrajna elleni invázióban.
  • Az orosz külügyminiszter a harcok folytatását ígérte Kelet-Ukrajnán túl is, szerinte semmi értelme tárgyalni az ukránokkal.
  • Iskolákat bombáztak le a Donyeck megyében éjszaka.

Ez nagyon fontos lépés, egyrészt a globális élelmiszerkrízis orvoslására, másrészt jelzésértékű, hogy az ukránok és az oroszok egyáltalán képesek megegyezésre jutni ilyen kaliberű ügyekben. A megállapodást a BBC információi szerint holnap írják alá Isztambulban, részletek itt.

Richard Moore, a brit hírszerzés, az MI6 vezetője egy biztonsági konferencián beszélt az orosz–ukrán háború állásáról. Az angol kémfőnök szerint az orosz inváziós sereg most jut el arra a pontra, ahol egyszerűen kifogy a lélegzete, túl nagyok a veszteségei, akadozik az utánpótlás, és alacsony a morál. Úgy látja, pár héten belül teljesen kifullad az orosz előrenyomulás, és ekkor jöhet el az ukrán ellentámadás ideje. A háborút ukrán részről tisztán nyerhetőnek értékelte, mivel továbbra is jó a moráljuk, és egyre több modern fegyvert kapnak nyugatról.

A Putyin romló egészségi állapotáról szóló pletykákkal kapcsolatban ugyanakkor igyekezett hűteni a kedélyeket, és a CIA napokban tett nyilatkozatához hasonlóan azt mondta, semmilyen bizonyíték nem utal arra, hogy az orosz vezető esetleg beteg lenne.

(Sky News)

Az ukrán atomenergia-hivatal, az Energoatom jelentése szerint az orosz hadsereg 14 nehéztüzérségi egységet helyezett el a zaporizzsjai atomerőmű területén. A fegyverek, a lőszerkészlet és robbanóanyagok veszélyesen közel vannak az erőmű jelenleg is működő reaktoraihoz, ami minden létező biztonsági előírást súlyosan megsért.

Elemzők szerint az oroszok azért kockáztatnak meg egy ennyire veszélyes helyen felállított tüzérségi posztot, mert itt gyakorlatilag garantált, hogy az ukránok nyugatról kapott precíziós, nagy hatótávolságú tüzérségi fegyvereitől biztonságban vannak – elvégre ki merne nekiállni egy működő atomerőműre lőni.

A zaporizzsjai erőmű Európa legnagyobb nukleáris létesítménye, de világszinten is top10-es. A hat reaktora egyenként másfélszer akkora teljesítményű, mint a teljes paksi atomerőmű.

(Kyiv Independent)

Az LGBTQ életforma egyre népszerűbb, és mivel náluk nincs reprodukció, a nyugati országok egyszerűen el ki fognak fogyni az emberekből. Igen, ez egészen komolyan elhangzott az orosz közmédiában.

Elfogadta az Európai Unió Tanácsa az Oroszország elleni hetedik szankciócsomagot. Az új rendelkezés értelmében importtilalom lép életbe az orosz aranyra és az arany ötvöstermékekre is. Ezen kívül szigorúbban ellenőrzik majd azokat a fejlett technológiájú termékeket, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország katonai ágazatának fejlesztéséhez.

A Tanács szerint az új szankciócsomag részeként szigorítják a korábbi intézkedések betartását, valami hatékonyabbá teszik azok végrehajtását. Ezen túlmenően további, Oroszországhoz szorosan fűződő személyeket és szervezeteket vesznek fel a szankciós listára, valamint könnyítik a szankcionált személyek EU-ban található vagyonuk befagyasztását.

(MTI)

Több más célpont mellett Mikolajivot is légicsapás érte az éjszaka, a város polgármestere szerint az éjszaka folyamán infrastrukturális célpontokat találtak el hét rakétával az oroszok.

Olekszandr Szienkievics városvezető azt mondta, nem tudok semmilyen logikus magyarázatot találni erre a lövöldözésre, „mivel egyetlen katonai objektumot vagy fegyverraktárat sem találtak el, kritikus infrastruktúrát és a civilek közelében lévő objektumokra lőttek”. Áldozatok viszont nincsenek.

A déli Mikolajiv közel fekszik az ukrán és orosz csapatokat elválasztó frontvonalhoz a regionális határ mentén, Herszon mellett. A háború előtt 480 ezren lakták a várost, Szienkievics szerint közülük 230 ezren maradtak mostanra a városban, ő maga mindenkinek azt tanácsolja, menjen inkább el, mert folyamatosan érik légitámadások a települést.

(CNN)

Az Egyesült Királyság tüzérségi lövegek és több mint 1600 páncéltörő fegyver Ukrajnába küldéséről határozott a legújabb nyugati fegyvercsomag keretében – közölte csütörtökön Ben Wallace brit védelmi miniszter. A tárcavezető közlése szerint radarrendszereket, több száz drónt és több mint 50 ezer lőszert is biztosít az ukrán hadseregnek az ország.

(Reuters)

„Minden rendben van az egészségével” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a napi tájékoztatóján arra a kérdésre válaszolva, hogy van Putyin elnök.

Peszkov arról beszélt, hogy az ukrán, az amerikai és a brit hírszerzés az elmúlt hónapokban álhíreket terjesztett az elnök egészségi állapotáról. Putyin hogylétével kapcsolatban valóban sok bizonyíték nélküli találgatás merült fel az ukrajnai invázió kezdete óta, ezek részben nyilvános felbukkanásokon felfedezni vélt furcsa tüntekre (pl. remegés, izzadás) alapoztak.

Putyin szerdán egy nyilvános szereplés során köhögött, az Interfax hírügynökség beszámolója szerint ez csak azért volt, mert előző napi iráni látogatása során enyhén megfázott. „Teheránban tegnap nagyon meleg volt, plusz 38 Celsius-fok, és nagyon erősre állították a légkondicionálót” – idézte a 69 éves Putyint a Reuters.

A legutóbbi, témába vágó közlésében a CIA is arra jutott: az orosz elnök „túl egészséges”.

(The Guardian)

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Moszkvába utazik, ahol találkozik Alexander Novak energiaügyekért felelős miniszterelnök-helyettessel, Denis Manturov ipari és kereskedelmi miniszterelnök-helyettessel, valamit Szergej Lavrov külügyminiszterrel – tájékoztatta Paczolay Máté külügyi szóvivő az MTI-t.

Szijjártó Péter és Szergej Lavrov – Fotó: KKM
Szijjártó Péter és Szergej Lavrov – Fotó: KKM

Magyarország energiaellátásának biztonsága érdekében a kormány a hosszútávú szerződésekben lekötött mennyiségeken felül további mintegy 700 millió köbméternyi földgáz vásárlásáról döntött, a feladat végrehajtásával a külgazdasági és külügyminisztert bízták meg, Szijjártó Péter ezért utazik csütörtökön Moszkvába. A két külügyminiszter közös sajtótájékoztatót tart a délután a tárgyalás végén, amelyet Szijjártó Péter Facebook-oldalán élőben lehet majd nézni.

Az orosz védelmi minisztérium kiadta napi operatív tájékoztatóját, melyben azt állítja, lelőttek egy ukrán Szu-25-ös repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert és öt pilóta nélküli drónt.

Emellett számos helyen megsemmisítettek ukrán tüzérségi állásokat és rakétaindító rendszereket – írják. Azt is közölték a jelentésben, hogy az ukrán fegyveres erők egy dandárját le kellett fegyverezni, miután a katonák megtagadták a szolgálatot Donbászban. Egyelőre egyik állítást sem erősítették meg független források.

Miután az északi országok jelezték, hogy csatlakoznának a NATO-hoz, Törökország vétót lengetett be, mivel a török vezetés szerint a finnek és a svédek 33, általuk terroristának tartott személyt fogadtak be.

A vétószándéktól végül azzal a feltétellel állt el Ankara, hogy közös megoldást keresnek a problémára, ezután kerülhetett hivatalosan is tagjelölti státuszba a két ország. Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter az állami médiának nyilatkozva elmondta, hogy az augusztusra kitűzött találkozó lesz az első egyeztetés a három ország megállapodásával létrehozott bizottság keretein belül.

A Törökország által terroristának tartott és kiadni kért emberek vagy a törököknél terrorszervezetként számon tartott Kurd Munkáspárttal (PKK), vagy az Egyesült Államokban élő török hitszónok, az Erdoğan által démonizált Fethullah Gülen vallási csoportjával állnak kapcsolatban. Finnország és Svédország a megállapodás keretében vállalta, hogy nem támogat olyan csoportokat, amelyeket Ankara terroristáknak tart, és elkötelezték magukat amellett, hogy megakadályozzák a PKK és társszervezetei tevékenységét. Az egyezmény azt is kimondta, hogy Finnország és Svédország alaposan foglalkozik a feltételezett fegyveresek török kiadatási kérelmeivel, és mindketten feloldják a Törökországnak történő fegyvereladásra vonatkozó korlátozásokat.

(The Guardian)

Igor Terekov, Harkiv polgármestere csütörtöki Telegram-üzenetében azt állítja, az oroszok már a második napja bombáznak buszmegállókat a városban. Oleg Szinehubov harkivi kormányzó azt írta, a támadások következtében ma is meghalt két ember, valamint 19-en megsérültek – tudósított a Guardian. Négy ember súlyos állapotban van.

A közlést még nem erősítették meg független források, de tegnap is hasonló információk érkeztek a városból. Oleg Szinehubov szerdai beszámolója szerint tömegközlekedési megállókat ért támadások miatt legalább hárman meghaltak a városban, köztük egy 13 éves fiú. A kormányzó által posztolt képek, melyek állítása szerint az eset helyszínén készültek, bejárták a közösségi médiát:

Az ukrán központi bank 25%-kal leértékelte a hrivnyát az amerikai dollárhoz képest, hogy mérsékelje az orosz invázió gazdasági hatásait. Az új árfolyam 36,5686 a dollárhoz képest.

A jegybank a valutaleértékelésekkor megszokott módon indokolta a lépést, versenyképesebbé szeretnék tenni az ukrán gyártókat és exportőröket a világpiacon.

A leértékelésre egy nappal azután került sor, hogy Ukrajna kétéves fizetési halasztást kért hitelezőitől a devizakötvényekre vonatkozó kamatfizetésre, hogy egyre fogyatkozó pénzügyi forrásait Oroszország visszaszorítására összpontosíthassa.

(Reuters via The Guardian)

A legfrissebb brit hírszerzési jelentés szerint az oroszok által támogatott szeparatista csapatok kisebb támadásokat indítottak a Donbásznál húzódó frontvonal mentén, és közelednek Ukrajna második legnagyobb hőerőműve, a Vuhlehirszka felé, amely a donyecki régiótól 50 kilométerre északkeletre fekszik.

Oroszország csütörtökön újraindítja a gázszállítást az Európába vezető Északi Áramlat 1-en keresztül – közölte a gázvezeték üzemeltetője a Reuters beszámolója szerint. Az utóbbi napokban egyre komolyabb aggodalmak merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Moszkva az energiaexport leállításával vágna vissza az invázió óta életbe léptetett szankciók miatt a Nyugatnak.

Az Északi Áramlat-1-en érkezik a német gázfelhasználás harmada. A gázvezeték 10 napon át csökkentett kapacitással szállított csak, a szokásos éves „karbantartási szünetre” hivatkozott az üzemeltető. A gázmegvonástól való félelem miatt az EU szerdán egy 15 százalékos fogyasztáscsökkentésről szóló tervet tett le az asztalra a tagállamoknak.

A Guardian összegzése szerint az előre jelzett gázáramlást 29 284 591 kwh/h-ban adták meg reggel 6 és 7 óra között, de tényleges fizikai áramlásokra vonatkozó adatokat ugyanerre az időszakra vonatkozóan még nem frissítették. Az üzemeltető szerint csütörtök reggel újra megindult a szállítás, de eltart még egy darabig, mire felfut a szokásos mennyiségi szintre.

Pavlo Kirilenko, a donyecki katonai adminisztráció vezetője Telegramon közölte hajnalban, hogy az orosz hadsereg lebombázott két iskolaépületet a régióban.

Kirilenko azt írta, a középületek elleni támadások Kramatorszkban és Kosztantyinivkában történtek, előbbiben egy ipari területet is eltaláltak. A pusztításról képeket is közzétett a Twitteren:

Újabb négy HIMARS rakétarendszer (High Mobility Artillery Rocket System) Ukrajnába küldéséről hozott döntést az Egyesült Államok – közölte Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter egy szerdai online konferencián, amelyet Ukrajna ügyében tartottak az USA és szövetségesei. Az új csomagban a rakétaindító rakétarendszerekhez tartozó lövedékek, valamint tüzérségi lőszerek is lesznek.

Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök bizottságának elnöke az 50 ország részvételével zajló egyeztetés után elmondta, hogy Ukrajna az eddig kapott HIMARS-ok segítségével orosz parancsnoki és irányítási csomópontokat, logisztikai hálózatot és légvédelmi létesítményeket támadott Ukrajnán belül.

Az újabb négy HIMARS-szal együtt már összesen 16 ilyen eszköz lesz az ukrán haderőnél. Az orosz külügy korábban panaszkodott a többszörös rakétaindításra képes rendszer kapcsán arra, hogy a Nyugat hibrid háborút folytat Oroszországgal a fegyverszállítmányok révén. Hogy miért olyan nagy fegyvertény a HIMARS-rendszerek használatának lehetősége Ukrajnának, arról itt írtunk. A rendszernek egyébként van egy 300 kilométer hatótávolságú változata is, de ilyet szándékosan nem szállít az USA Ukrajnának, ugyanis szeretnék elkerülni, hogy az ukrán haderő orosz területet vegyen célba.

(The Guardian)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter legutóbbi televíziós interjújában arról is beszélt, hogy szerinte az Oroszország és Ukrajna közötti fegyverszüneti tárgyalásoknak nem volt értelme.

Lavrov szerint az előző alkalmak azt bizonyították, hogy Ukrajna „nem akar komolyan tárgyalni semmiről”.

„Egyszerűen soha nem lesznek képesek olyasmit megfogalmazni, ami kiérdemelné komoly emberek komoly figyelmét. (..) [A béketárgyalásoknak] semmi értelme a jelenlegi helyzetben” – mondta.

(via The Guardian)

Frissebb: ehhez képest Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő teljesen mást fogalmazott meg a témában, ő azt mondta, az ukránok nem hajlandóak tárgyalni, mert amerikai irányítás alatt állnak, és az USA nem engedi ezt nekik.

Jóval a kelet-ukrajnai területeken túli célokat jelölt ki az orosz külügyminiszter. „Messze nemcsak a DNR-ről és az LNR-ről (az Oroszország által elismert szakadár államokról) van szó, hanem Herszon és Zaporizzsja megyékről és sok más területről, és a folyamat zajlik tovább” – idézte Szergej Lavrovot a CNN. Szerinte minél több fegyverszállítmánnyal segíti Ukrajnát a Nyugat, annál inkább folytatja Oroszország az Ukrajna elleni katonai akcióit.

Ukrajna június végétől egyre több HIMARS-t kapott az Egyesült Államoktól. A nagy hatótávolságú, precíziós mobil tüzérségi egység mélyen az orosz vonalak mögé is elér, veszélyeztetve az orosz raktárakat és ellátási vonalakat – ez magyarázza Lavrov szavait.

Az eszköz, amelyre az orosz külügy már korábban is panaszkodott – hiszen megnehezíti Moszkva inváziós céljait –, így néz ki:

15 ezer halottja és 45 ezer sebesült katonája lehet Oroszországnak az Ukrajna ellen indított háborúban – idézte a CIA vezetőjét a CBS tudósítója a Twitteren. William J. Burns szerint az ukrán erők valamivel kevesebb, „de szintén jelentős” veszteséget szenvedtek el.

Az amerikai hírszerzés főnöke kitért az orosz elnök egészségi állapotáról szóló hírekre, szóbeszédekre is. Szerinte Vlagyimir Putyin továbbra is „túl egészséges”.

Folytatjuk percről percre tudósításunkat az Oroszország által Ukrajna ellen indított invázió 148. napján. A szerdai hírfolyamot itt olvashatja. Oroszország február 24-én támadta meg Ukrajnát délről, északról és keletről – bár a háború valójában 2014-ben kezdődött, a Krím Oroszországhoz való csatolásával és a donyecki, luhanszki szeparatisták támogatásával.

Oroszország villámháborús tervei kudarcot vallottak, Kijev környékéről március végén visszavonultak, ezután keleten, a Moszkva által február 21-én függetlennek elismert Donyecki és Luhanszki Népköztársaság (DNR, LNR) felől indított támadásokat és vont ellenőrzése alá újabb területeket. Az orosz hadsereg veszteségei azonban jóval nagyobbak a tervezettnél, és lassan is halad a most keletre és délre fókuszáló háborúban.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!