Miután az északi országok jelezték, hogy csatlakoznának a NATO-hoz, Törökország vétót lengetett be, mivel a török vezetés szerint a finnek és a svédek 33, általuk terroristának tartott személyt fogadtak be.
A vétószándéktól végül azzal a feltétellel állt el Ankara, hogy közös megoldást keresnek a problémára, ezután kerülhetett hivatalosan is tagjelölti státuszba a két ország. Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter az állami médiának nyilatkozva elmondta, hogy az augusztusra kitűzött találkozó lesz az első egyeztetés a három ország megállapodásával létrehozott bizottság keretein belül.
A Törökország által terroristának tartott és kiadni kért emberek vagy a törököknél terrorszervezetként számon tartott Kurd Munkáspárttal (PKK), vagy az Egyesült Államokban élő török hitszónok, az Erdoğan által démonizált Fethullah Gülen vallási csoportjával állnak kapcsolatban. Finnország és Svédország a megállapodás keretében vállalta, hogy nem támogat olyan csoportokat, amelyeket Ankara terroristáknak tart, és elkötelezték magukat amellett, hogy megakadályozzák a PKK és társszervezetei tevékenységét. Az egyezmény azt is kimondta, hogy Finnország és Svédország alaposan foglalkozik a feltételezett fegyveresek török kiadatási kérelmeivel, és mindketten feloldják a Törökországnak történő fegyvereladásra vonatkozó korlátozásokat.
