Szombati tudósításunkat az este fontosabb híreinek összefoglalójával zárjuk
2022. május 15. – 01:57
frissítve
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos késő esti beszédében azt mondta, a Donbaszban a helyzet továbbra is nagyon nehéz. Szerinte lépésről lépésre kényszerítik majd arra az orosz erőket, hogy hagyják el az országukat és az ukrán vizeket is. Ukrajna támogatását a globális éhínség elleni küzdelemnek is nevezte. A Kijevben járó amerikai kongresszusi delegációtól pedig azt kérte, hogy vegyék fel Oroszországot a terrorállamok listájára.
- A Reuters szerint szombat éjjel egy autókból és kisbuszokból álló nagy konvoj érkezett meg az oroszok által az Azovsztal acélgyár kivételével elfoglalt Mariupolból menekülőkkel a több száz km-re lévő Zaporizzsjába. A menekülőknek napokat kellett várniuk, hogy az orosz erők útnak engedjék a konvojt.
- Petro Andrjuscsenko, Mariupol polgármesterének egyik tanácsadója szerint helyi forrásaik alapján az oroszok arra készülhetnek, hogy megrendezett népszavazást tartsanak a terület Oroszországhoz csatlakozásáról, noha a rommá lőtt, a háború előtt 400 ezres településen maradt lakosok élelemhez és vízhez sem jutnak rendesen hozzá.
- Hszi Csi-ping kínai elnökhöz fordultak a mariupoli Azovsztal üzemben ragadt ukrán katonák családtagjai, arra kérték, segítsen kimenekíteni a gyár területéről a védőket, akiknek fogytán van az orvosi ellátmányuk, és szinte semmi élelmiszerük nem maradt. Törökország szombaton felajánlotta, hogy tengeri úton kihozná az utolsó védőket, de ehhez a gyárat folyamatosan tüzérséggel támadó Oroszország hozzájárulása is kell.
- A finn és a svéd külügyminiszter is találkozni fog a berlini NATO-találkozón török kollégájával, hogy egyeztessenek, miután Törökország ellenvetéseket fogalmazott meg Finnország és Svédország várható NATO-csatlakozási kérelmével kapcsolatban. Berlinbe érkezve több külügyminiszter is támogatásáról biztosította a finneket és svédeket.
- Pekka Haavisto finn külügyminiszer azt is kijelentette, hogy meg akarják őrizni a békét az orosz-finn határon. Korábban a finn elnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal, akit tájékoztatott az ország NATO-csatlakozási terveiről. Putyin azt mondta, hogy a semlegesség feladása „hiba” lenne. Finnország és Svédország tervezett NATO-csatlakozási szándékáról és a válaszul érkező orosz fenyegetőzésekről itt írtunk részletesen>>>
- A G7-országok németországi találkozójuk végén jelezték, továbbra is elkötelezetten támogatják Ukrajna – és annak részeként a Krím – szuverenitását és területi egységét. Elítélték, hogy Putyin atomfegyverek bevetésével is fenyegetőzött korábban, és felszólították Moszkvát, hogy oldja fel az ukrajnai gabonaexport blokádját. Annalena Baerbock német külügyminiszter azt is mondta, hogy Oroszországnak vállalnia kell a felelősséget a károkért, amit az ukrajnai inváziója okozott.
- Hatodára csökkent a háború következtében az ukrán búzaexport, írta egy ukrán lap. A tengeri szállítási kapacitás havi 6 millió tonna búza exportját tette lehetővé, kikötők híján most vonattal, majd a Dunán vízi szállítással jut el az ukrán búza a világpiacra, de így a kapacitás csupán havi egymillió tonna búza exportjára elegendő. Az ukrán búzaexport kiesése a kínálat szűküléséhez, így az élelmiszerek drágulásához vezet.
- Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta meg a „kollektív Nyugatot”, hogy hibrid háborút indított Oroszország ellen. Lavrov szerint nem lehet megmondani, ez a hibrid háború meddig fog tartani, de a hatásait kivétel nélkül mindenki érezni fogja.