Berlinben próbálja meg elsimítani nézeteltéréseit Finnország és Törökország

Pekka Haavesto finn külügyminiszter szerint még a mai berlini NATO-csúcson találkoznak török kollégájával, hogy megpróbáljanak megoldást találni a törökök által felvetett problémákra Finnország és Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök pénteken jelezte, nem nézné jó szemmel sem Finnország, sem Svédország NATO-csatlakozását. Az okok közt említette azt, hogy a „skandináv országok a terrorszervezetek melegágyai, sőt, a parlamentjeikben is ott ülnek”.

Ezzel valószínűleg a Törökország által terrorszervezetnek tekintett Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű katonai csoportra utalt, bár arra semmi bizonyíték nincs, hogy a tényleg jelentős svédországi kurd közösségből kikerülő hat kurd származású svéd parlamenti képviselő bármilyen kapcsolatban állna a PKK-val.

A Kurdisztáni Munkáspártot az Európai Unió több tagállama és az Egyesült Államok is terrorszervezetként tarja számon. Erdoğan kurd háborújáról itt írtunk bővebben.

A NATO-hoz való csatlakozáshoz az összes tagország beleegyezésére szükség van. Törökország 1952 óta NATO-tag, és tagsága továbbra is a nyugati országok irányában folytatott külpolitikájának egyik sarokköve. Ennek ellenére Törökország nemrég úgy döntött, hogy a Görögországgal fennálló nézeteltérések miatt nem vesz részt a májusra tervezett athéni NATO-hadgyakorlaton.

(The Guardian)