Vizsgálatot indít az ENSZ az orosz háborús bűnök kivizsgálására: eközben videóra vették, ahogy két orosz fegyvertelen civilekre nyit tüzet
2022. május 12. – 04:40
frissítve
- Szerda éjjel robbanásokat lehetett hallani a mariupoli Azovsztal környékén, az ukránok szerint az oroszok ágyúztak.
- Németország gazdasági minisztere szerint meg tudják oldani a telet az orosz földgáz nélkül is.
- A Human Right Watch szerint az oroszok és az ukránok is használtak már tiltott kazettás bombát a háború folyamán.
- A BBC nyilvánosságra hozott olyan felvételeket, amelyeken az orosz katonák hátba lőnek fegyvertelen, kezüket feltartó civileket.
- Amerika azt állítja biztos forrásaira hivatkozva, hogy az Oroszországba toloncolt ukránok egy jelentős részét táborokba viszik, ahol addig verik őket, amíg nem vallanak az ukrán kormányhoz való kötődésükről.
- Az ENSZ megszavazta, hogy hivatalos vizsgálatot indít a lehetséges orosz háborús bűnök ügyében. Az ENSZ egyik vezető tisztségviselője szerint „döbbenetes” az Ukrajnában elkövetett jogsértő gyilkosságok mennyisége.
- Finnország bejelentette NATO-hoz való csatlakozási szándékát, a napokban követheti Svédország is. A NATO azt ígéri, gyors és zökkenőmentes lesz a csatlakozás.
- A Kreml szóvivője azt mondta, hogy a finnek NATO-tagsága fenyegető Oroszországra nézve, az orosz külügy szerint megtorló lépéseket fognak tenni.
- A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok csak nehezen foglalják el a kulcsfontosságú ukrán városokat, és harkivi régiót is.
- Előkerült egy 2001-es New York Times cikk, amiben Orbán még arról beszél, hogy Ukrajna függetlenségén is múlik Európa biztonsága.
Közvetlenül Elon Muskhoz fordult egy Mariupolban szolgáló ukrán parancsnok, és arra kérte a világ leggazdagabb emberét, hogy avatkozzon be a városban rekedt katonák érdekében – írja a Guardian.
Serhij Volina, a 36. különálló tengerészgyalogos dandár parancsnoka azt mondta: csak azért csinált magának Twitter-fiókot, hogy kapcsolatba lépjen Muskkal.
„Azt mondják, hogy egy másik bolygóról jössz, hogy megtanítsd az embereket arra, hogy a lehetetlenben higgyenek. A bolygóink egymás mellett vannak, mert én ott élek, ahol szinte lehetetlen túlélni. Segíts nekünk eljutni Azovsztalból egy harmadik országba! Ki, ha nem te? Adj valami jelet” – tweetelt Volina Musknak. Emellett felszólította „a Föld bolygó minden emberét”, hogy segítsenek abban, hogy Musk lássa a posztját.
A hét elején az ukránok közölték, hogy több mint ezer katonájuk van még az Azovsztal acélgyár területén, közülük sokan sérültek. Az ENSZ és a Vöröskereszt által koordinált humanitárius misszió keretében nőket, gyerekeket és időseket evakuáltak az ostromlott területről.
A Musk tulajdonába kerülő Twitteren az ukrajnai háború óta robbanásszerűen megnőtt a felhasználók száma, és az emberek a közösségi média szolgáltatást használják tájékozódásra és segélykérésre.
Musk, akinek több mint 92 millió követője van, korábban arra használta a platformot, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt „párbajra” hívja ki Ukrajnával kapcsolatban.
A múlt hónapban Musk aktiválta Starlink műholdas szélessávú szolgáltatását Ukrajnában, ezzel biztosítva az internetet. Emellett olyan berendezéseket küldött, amelyek segítik a kommunikációt a katonai támadások által sújtott területeken.
Finnország várhatóan csütörtökön jelenti be a NATO-hoz való csatlakozási szándékát, és hamarosan Svédország is követheti – közölte a Reuters tisztviselőkre hivatkozva.
A NATO-n belül arra számítanak, hogy Finnország és Svédország gyorsan megkapja a tagságot – mondta öt diplomata és tisztviselő a Reutersnek. A két ország csatlakozási kérelme megnyitja az utat azelőtt, hogy az egyéves ratifikációs időszak alatt a NATO fokozza a jelenlétét az északi régiókban.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerdán a finneknél és a svédeknél is látogatást tett, hogy aláírjon bizonyos a kölcsönös biztonsági megállapodásokat. Sauli Niinistö finn elnökkel közös sajtótájékoztatóján Johnson megígérte, hogy megvédi Svédországot és Finnországot a lehetséges orosz fenyegetésekkel szemben.
Finnország és Svédország felvétele pedig valószínűleg bosszantani fogja Moszkvát, mert a Kreml szerint a szövetség bővítése közvetlen veszélyt jelent Oroszország biztonságára nézve. Az oroszok is többször óva intették Finnországot és Svédországot a csatlakozástól, mert szerintük ez „súlyos katonai és politikai következményekkel” járna.
Arra a kérdésre, hogy Finnország provokálja-e Oroszországot a NATO-csatlakozással, Niinistö azt mondta, Putyin csak magát okolhatja mindezért. „Nézz a tükörbe” – üzente a finn elnök.
2022. május 11-én, szerdán 5246 fő érkezett Ukrajnából Magyarország területére, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4382-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából jöttek – írja az MTI az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye alapján.
Összesen tehát 9628 Ukrajnából menekülő ember érkezett Magyarországra.
A fővárosba 77 ember, köztük 43 gyermek érkezett szerdán vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.
A rendőrség 544 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az orosz fegyveresek elveszik az ukrán termelőktől a gabonát, és azt saját fogyasztásukra fordítják, vagy a nemzetközi piacokon próbálják értékesíteni – állítja az ukrán külügyminisztérium egy közleményben.
Az ukrán kormány szerint az orosz megszállók már legalább 400-500 ezer tonna gabonát loptak el több mint 100 millió dollár (kb. 36 milliárd forint) értékben. Szerintük szinte az összes szevasztopoli kikötőt elhagyó hajó gabonát vitt magával Oroszországba.
A minisztérium szerint a élelmiszerforrások ellopása kifosztásnak minősül ebben a formában, ezért mélyen elítélik Moszkva erre irányuló intézkedéseit.
A közlemény szerint a lopást az is bizonyítja, hogy az oroszországi Krasznojarszk Területi Törvényhozó Nemzetgyűlése arról határozott, hogy kisajátíthatják a terményeket az ideiglenesen megszállt Herszon régió gazdálkodóitól. A dokumentumban a bizottság elnöke, Vlagyiszlav Zirjanov is hangot adott az orosz hatóságok azon szándékának, hogy ezt a rendelkezést Ukrajna más régióira is kiterjesszék – állítják az ukránok.
Az ukrán külügyminisztérium figyelmeztette a vásárlókat, hogy az Oroszország által értékesített gabonaszállítmányok részben vagy egészben az ukránok kifosztásából származó gabonát tartalmazhatnak.
„Úgy gondoljuk, hogy minden olyan ország, amely tudatosan vásárol lopott gabonát, cinkos ebben a bűncselekményben” – írják.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a „barbár” háború miatt Oroszország most a „legközvetlenebb veszély” a nemzetközi rendre – írja a BBC.
Az Bizottság elnöke Fumio Kisida japán miniszterelnökkel folytatott csütörtöki tokiói megbeszélései után Moszkva Kínával kötött egyezségét aggasztónak nevezte. A csúcstalálkozón részt vett Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is.
„Oroszország inváziója Ukrajnában nem csak Európa ügye, hanem alapjaiban rendíti meg a nemzetközi rendet, beleértve Ázsiát is. Ezt nem szabad eltűrni” – tette hozzá Kisida.
Németország képes lesz megbirkózni az orosz gázimport bojkottjával, még télen is – mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter csütörtökön a WirtschaftsWoche hetilapnak.
Németország egyre több erőfeszítést tesz, hogy csökkentse az orosz energiaellátástól való függőségét.
Berlin eddig azon az állásponton volt, hogy az ország 2024-ig nagymértékben függ a gáztól. Habeck azonban most már arról beszélt, hogy ha teljesen kihasználják a földgáztároló kapacitásaikat, és jelentős energia-megtakarítást halmoznak fel, akkor Németország „átvészelheti” a telet, ha az orosz gázellátás összeomlik.
(Sky News)
A Human Rights Watch emberi jogi szervezet jelentése szerint az orosz erők többször is használtak kazettás lőszert, másnéven fürtös bombát civil célpontok ellen. Ugyanakkor az ukrán erők is legalább egyszer használtak kazettás lőszert – áll a közleményben.
A Human Rights Watch egy húsz oldalas jelentést tett közzé a kazettás bombák orosz-ukrán háborúban való használatáról. Több olyan esetet is dokumentáltak, amelyben az orosz erők ilyen bombákat vetettek be Csernyihiv, Harkov, Mikolajiv és Vuhledar városok lakott területein, kórházakat és lakóházakat lerombolva velük. Az orosz sereg legalább hatféle ilyen bombát használt.
A szervezet szerint mindkét félnek le kell állnia a kazettás bombák használatával, és csatlakozniuk kell az ilyen lőszerek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményhez.
A kazettás lőszereket a szárazföldről is kilőhetők, de a repülőgépek is ledobhatják őket. Ezek a bombák rendszerint már a levegőben szétesnek, és több kisebb bombát vagy lőszert szórnak szét a területen, ahol becsapódnak. Vannak olyan bombák, amelyek nem robbannak fel a földre éréskor és még évtizedekkel később is okozhatnak károkat.
(Sky News)
Az ukrán erők állítása szerint újabb bombázások kezdődtek Mariupolban szerda este az Azovsztal acélműnél, amelyek késő estig folytatódtak – írja a Sky News.
Feltételezések szerint nagyjából 100 civil lehet még az acélüzem területén, ami az ukrán ellenállás utolsó bástyája a városban. Kijev szerdán javaslatot tett Moszkvának hogy engedjék el az acélgyárban ragadt sérült ukrán katonákat orosz hadifoglyokért cserébe.
Az ukránok emellett azt is állítják, hogy a harkivi régióban lévő oroszok védekező pozícióban vannak, és egyelőre nem sikerült előre nyomulniuk. Az ukrán sereg viszont visszavette a területen belül Pityomnyik falut. Az orosz erők Szlobozsanszkij és Donyeck környékén a legaktívabbak.
Minden fontos információ az orosz-ukrán háborúról egy helyen.
Közvetítések, helyszíni tudósítások, összefoglalók, elemzések.