Putyint a hírek szerint nem érdeklik a tárgyalások, az oroszok megállás nélkül lövik a mariupoli acélgyárat

2022. április 24. – 07:44

frissítve

Putyint a hírek szerint nem érdeklik a tárgyalások, az oroszok megállás nélkül lövik a mariupoli acélgyárat
Katona rózsafüzérrel Harkiv környékén – Fotó: Serhii Nuzhnenko / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint vasárnap Kijevbe látogat Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. Washington nem erősítette meg a látogatás tényét, amely az első amerikai hivatalos út lehet Ukrajnába az orosz-ukrán háború kitörése óta. Késő este viszont ukrán források szerint megérkezett Kijevbe a két miniszter.
  • Zelenszkij a náci koncentrációs táborokhoz hasonlította az orosz szűrőtáborokat, ahonnan „a megszállt területekre és Oroszországba küldik az ukrán túlélőket, remélve, hogy elfelejtik, hol az otthonuk és honnan származnak.”
  • Nyolcra nőtt az Odessza elleni szombati orosz rakétatámadás áldozatainak száma, a támadásban meghalt egy nő és három hónapos kislánya is.
  • Szintén nyolc halottat jelentettek Luhanszk környékéről is az elmúlt napokból.
  • Donyeck környékén két gyerek, egy 5 és egy 14 éves lány vesztette életét egy találatban.
  • A Financial Times szerint Putyin már nem akarja tárgyalásos úton rendezni a konfliktust, nagyot akar nyerni Ukrajnában.

Kirakat-népszavazást terveznek az oroszok az általuk megszállt dél-ukrajnai Herszonban, írja a Guardian a brit védelmi minisztérium vasárnap esti jelentése alapján. A britek szerint az elcsalt 2014-es krími népszavazás mintájára egy hasonló referendummal próbálnák meg legitimálni az oroszok a jelenlétüket a régióban – és hivatalosan is elszakítani Herszon környékét Ukrajnától.

„A város kulcsfontosságú Oroszország számra abból a szempontból, hogy szárazföldi hídjuk legyen a Krímhez és hogy uralni tudják Dél-Ukrajnát” – írja a brit hírszerzés jelentése.

Hozzátették, hogy nemcsak a krími népszavazás példája ad okot az aggodalomra: „Oroszország saját belföldi választásait is súlyos vádakkal illetik a szavazatok manipulálásával kapcsolatban, és magas rangú ellenzékieket akadályoztak meg az indulásban.”

Volodimir Zelenszkij is gratulált Emmanuel Macronnak az újraválasztásához, írja a Guardian. Az ukrán elnök Twitter-bejegyzésében „Ukrajna igaz barátjának” nevezte a francia államfőt.

„További sikereket kívánok neki a francia nép érdekében. Nagyra értékelem a támogatását, és meggyőződésem, hogy együtt haladunk az új, közös győzelmek felé. Egy erős és egységes Európa felé!” – írta Zelenszkij.

Macron választási győzelméről itt olvashat bővebben.

Eszközöket kér Ukrajna a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségtől (IAEA) a nukleáris erőműveinek biztonságos és megbízható üzemeltetéséhez, írja a BBC. Korábban már küldött szállítmányokat a szervezet az ukrán atomerőműveknek, és várhatóan a jövő héten érkezik majd egy újabb eszközcsomag is az országba.

A kijevi kormány vasárnapi levelében sugárzásmérő műszereket, árnyékoló anyagokat, elektromos energiarendszereket és dízelgenerátorokat kért az IAEA-tól. Mint írták, az ország mind a négy atomerőművét működtetik, és a 15 reaktor közül összesen hét van most az ország áramhálózatára kapcsolva.

Korábban az orosz hadsereg elfoglalta a csernobili és a zaporizzsjai erőműveket, azonban ezeket később fel is adták, amikor a donbaszi hadművelet előtt összevonták csapataikat Kelet-Ukrajnában.

Offenzívára készülnek az oroszok az általuk megszállt dél-ukrajnai herszoni régióban a közép-ukrajnai Krivij Rih katonai vezetője szerint, írja a CNN. Olekszandr Vilkul szerint az orosz csapatok a város irányába formálnak egy offenzív hadtestet Herszon környékén.

„Egyelőre várjuk, hogy a következő napokban hogyan állnak át ezek a csapatok az offenzívára. De többet tudunk róluk, mint amit hisznek: ismerjük minden tervüket, és teljes mértékben felkészültünk a helyzet bármilyen átalakulására”

– mondta Vilkul vasárnap. „Továbbra is rengeteget dolgozunk azon, hogy kimenekítsük az embereket a front környékéről. Ehhez Krivij Rih városa buszokat és mentőautókat biztosít, mi pedig orvosi segítséget és szociális munkásokat küldünk. Az emberek viszont kerékpárral menekülnek, és talicskákon viszik az időseket és a gyerekeket” – tette hozzá a katonai vezető.

Kilenc rakétatalálat érte a közép-ukrajnai Kremencsuk városát vasárnap, írja a CNN. Dmitro Lunin, a Poltava megyei katonai adminisztráció vezetője szerint „az ellenség számára nincs irgalom, még ezen a szent napon sem”.

Lunin arról nem adott tájékoztatást, mekkora kár keletkezett a támadások miatt.

Az ukrán elnök tanácsadója, Olekszkij Aresztovics szerint megérkezett Kijevbe az Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken, írja a BBC. Bár ezt a hírt még nem erősítették meg Washingtonból, de Volodimir Zelenszkij már korábban is beszélt arról, hogy nemsokára Blinken az ukrán fővárosba látogat.

A Guardian arról számolt be a helyi médiára hivatkozva, hogy nemcsak Blinken, de kollégája, Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter is Ukrajnába látogatott. Az ukrán közmédia szerint a két miniszter épp Zelenszkijjel tárgyal az országba tervezett fegyverszállításokról.

Ukrajna emberi jogi ombudsmanja szerint Oroszország bűnözőknek fenntartott munkatáborokban helyezi el az ukrán hadifoglyokat, ezzel pedig megsérti a nemzetközi jogot, írja a BBC.

Ljudmila Deniszova szerint az Ukrajna közelében fekvő rosztovi régióban két munkatábort is kiürítettek, hogy helyet csináljanak az újonnan érkezőknek. A hadifoglyokat az ombudsman szerint börtönőrök őrzik, és sokkal rosszabb körülmények között tartják őket, mint amilyen feltételeket előír számukra a genfi egyezmény.

Bár az oroszok szerint minden nemzetközi egyezményt betartanak a fronton ejtett hadifoglyok esetében, a fogságból hazatérő ukrán katonák nyilatkozatai ennek ellent mondanak: többük szerint pincékben tartották őket, megtagadták tőlük az ételt, és arra kötelezték őket, hogy vegyék le az egyenruhájukat.

Ezen a hétvégén ünneplik az ortodox keresztények a húsvétot, így a Reuters vasárnapi képei is sokat foglalkoznak az ukrajnai megemlékezésekről a háború közben.

Harkiv közelében, a frontvonalon emlékeznek meg a húsvétról ukrán katonák – Fotó: Serhii Nuzhnenko / Reuters
Harkiv közelében, a frontvonalon emlékeznek meg a húsvétról ukrán katonák – Fotó: Serhii Nuzhnenko / Reuters
Ételt és embereket szentel egy pap szenteltvízzel Mariupolban – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters
Ételt és embereket szentel egy pap szenteltvízzel Mariupolban – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters
Rózsafüzért köt a nyakába egy ukrán katona Harkiv közelében – Fotó: Serhii Nuzhnenko / Reuters
Rózsafüzért köt a nyakába egy ukrán katona Harkiv közelében – Fotó: Serhii Nuzhnenko / Reuters
A zaporizzsjai Szentháromság ortodox székesegyház előtt áldanak meg egy idős asszonyt – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters
A zaporizzsjai Szentháromság ortodox székesegyház előtt áldanak meg egy idős asszonyt – Fotó: Ueslei Marcelino / Reuters

Vlagyimir Putyin már nem érdekelt abban, hogy diplomatikus úton rendezze az ukrajnai konfliktust – legalábbis erről beszéltek a Financial Timesnak az orosz elnökhöz közel álló források. A Sky News szemléje szerint a brit üzleti lap arról ír, Putyin most már arra hajt, hogy minél nagyobb területeket szerezzen meg Ukrajnában.

Bár a Financial Times forrásai szerint az orosz elnök márciusban még komolyan hajlott volna arra, hogy fegyverszüneti megállapodást kössenek Ukrajnával, most már szerinte nem tudnak elérni semmit diplomatikus úton, mert zsákutcába jutottak a tárgyalások.

„Putyin őszintén hisz azokban a marhaságokban, amiket hall az [orosz] tévében, és nagyot akar nyerni”

– mondta egy forrás a brit lapnak. Az elnök álláspontja valószínűleg a Moszkva cirkáló elvesztéséhez köthető, ami bár az oroszok szerint technikai hiba miatt süllyedt el, az ukránok szerint ők lőtték ki a hadihajót. A Financial Times forrása szerint a hajó elsüllyesztése miatt Putyin már „nem tűnik győztesnek”, mert az eset „megalázó volt”.

Huszonhárom kocsiból álló konvoj tart a nagy-britanniai Dél-Yorkshire-ből Ukrajna felé, erről a helyi tűzoltóság rakott ki egy képet Facebookon. A brit tűzoltók oltóautókat és más eszközöket küldenek a háborús övezetbe, írja a Sky News.

A tűzoltóautók konvoja, menetirány alapján már a kontinentális Európában – Fotó: South Yorkshire Fire & Rescue
A tűzoltóautók konvoja, menetirány alapján már a kontinentális Európában – Fotó: South Yorkshire Fire & Rescue

Az osztrák külügyminiszter nem támogatná Ukrajna felvételét az Európai Unióba – erről írt szombaton az osztrák Heute Alexander Schallenberg nyilatkozata alapján. A külügyminiszter szerint ahogyan a nyugat-balkáni országokkal, úgy Ukrajnával szemben is komoly feltételeket kell támasztani az uniós tagsághoz, viszont szerinte „léteznie kell” más együttműködési lehetőségeknek az EU keretein kívül.

Erre reagáltak vasárnap ukrán részről is, írja a BBC. A kijevi kormány csalódott amiatt, hogy Ausztria nem támogatná Ukrajna EU-csatlakozását, Schallenberg nyilatkozatát pedig „stratégiailag rövidlátónak” nevezték.

Az ortodox húsvét vasárnapján sem jött létre humanitárius folyosó a Mariupolban ragadt civilek kimenekítésére, írja a BBC. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a folyosó létrehozására tett kísérletek kudarcot vallottak, de hétfőn újra megpróbálkoznak vele.

Ha létre is tudna jönni a humanitárius folyosó, azzal Verescsuk szerint nem tudnák kimenekíteni azokat a civileket, akik az Azovsztal acélgyárban húzták meg magukat.

Svájc nem járul hozzá, hogy a tőle származó hadianyagot Németország Ukrajnába küldje, és ezzel blokkolja a német fegyverszállításokat – írja a svájci Sonntags Zeitung alapján a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Németország korábban Svájctól kapott hadianyagot, és most két hivatalos megkeresésben arra kérte az alpesi országot, járuljon hozzá ezek Ukrajnába szállításához. Svájc azonban ezt az ország semlegességére és hadianyagokra vonatkozó törvényre hivatkozva megtiltotta – erősítette meg az információt a svájci gazdaságért felelős államtitkárság. Németország Ukrajna kérésére Marder típusú páncélozott szállító harcjárműveket akar szállítani a háborúban álló országnak. A páncélosok által használt lőszert a német Rheinmetall cég Svájcban gyártatja. A svájci elutasítás feszültséget okoz a két ország között, mert Németország így nem tudja Ukrajnába küldeni a katonai járműveket.

A német Bundeswehr Marder típusú páncélozott szállító harcjárműve – Fotó: Philipp Schulze / DPA / AFP
A német Bundeswehr Marder típusú páncélozott szállító harcjárműve – Fotó: Philipp Schulze / DPA / AFP

A vasárnap délelőtti orosz hadijelentésben Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt közölte, hogy szombat éjjel, tehát pár óra leforgása alatt 423 ukrán katonai célpontot semmisítettek meg. Az oroszok szerint a szétlőtt célpontok között egyebek között 26 harcálláspont, 367 erődítmény, valamint négy rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktár volt – a raktárakat már korábban is közölték –, emellett pedig 10 ukrán drónt is lelőttek.

Nagypontosságú földi-föld rakétákkal robbanóanyag-gyártó üzemet romboltak le Pavlograd közelében. A légierő gépei az éjszaka folyamán 26 ukrán katonai létesítményt támadtak, megsemmisítve egy zászlóaljparancsnokságot, valamint mintegy 150 „nacionalistát” és 40 páncélozott járművet.

(MTI)

„Az orosz csapatok megpróbálnak végezni Azovsztal védőivel és az üzemben bujkáló több mint 1000 civillel” – írta vasárnap Facebookon Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó a Reuters szerint.

Moszkva korábban azt közölte, hogy nem folytatja Mariupol óriási acélgyára környékén a harcokat, inkább kiéheztetéssel próbálja megtörni az üzemben megbúvó, a várost utolsóként védő Azov-ezredet, amely mellett civilek tömegei – köztük nők és gyerekek – is menedéket kerestek a hatalmas komplexum alatti alagútrendszerben.

Az Azovsztal acélgyár 2022. április 22-én – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters
Az Azovsztal acélgyár 2022. április 22-én – Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters

„Két hónapja, hogy az orosz hadsereg illegálisan átlépte határainkat. Azóta is kudarcot vallanak Ukrajna lerohanására tett kísérleteikben. A kudarc oka részben az, hogy nem számítottak arra, hogy ilyen heves és hősies ellenállásba ütköznek”

– írja a The Guardianen megjelent véleménycikkében Viktor Juscsenko, aki 2005-10 között volt Ukrajna elnöke, aki hozzáteszi, hogy saját lánya is fegyvert ragadott, és önkéntesként részt vesz az Ukrajnát védő harcokban.

Juscsenko felidézi, hogy a politikai pályafutása során ő is megküzdött Putyinnal, többek között akkor, amikor 2004-ben az orosz elnök ellene kampányolt, miközben Juscsenko az elnöki székre pályázott odahaza. Mint írja, világossá vált, hogy a szélsőséges eszközöktől sem riad vissza Putyin vele szemben, de ez nem riaszthatta el, ráadásul győzelme után rájött, hogy működőképes kapcsolatra kell törekednie a szomszédos ország vezetőjével. „De az a Putyin, akivel akkoriban dolgom volt, már nem létezik. Azóta egy teljesen elszigetelt és brutális despota lett, aki semmilyen ellenállást nem bír elviselni.”

A korábbi ukrán elnök szerint a nemzetközi szolidaritás és támogatás a legnagyobb fegyver Putyin ellen. A háborút viszont csak külső segítséggel nyerhetik meg, ez a háború pedig nem csak az ukrán történelem, hanem a demokrácia védelme szempontjából is sorsdöntő, hiszen a zsarnokság és az imperializmus ellen is küzdenek.

Viktor Juscsenko és Vlagyimir Putyin 2005-ben – Fotó: Mladen Antonov / AFP
Viktor Juscsenko és Vlagyimir Putyin 2005-ben – Fotó: Mladen Antonov / AFP

„ A politikusok az emberekre hallgassanak, akik békét akarnak” – szorgalmazta Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében, melyben a húsvétot ünneplő ortodoxokat is köszöntötte. Ferenc pápa az is kijelentette, az emberek békét akarnak.

A szokás szerint az apostoli palotának a Szent Péter térre néző ablakából mondott beszéde végén az egyházfő hosszan szólt az ukrajnai háborúról: ismételten tűzszünetet szorgalmazott, amit a békére utaló szándék minimális és kézzel fogható jelzésének nevezett. A háborús támadások leállítását sürgette a szenvedéstől elgyötört lakosság érdekében.

Az ortodox húsvét alkalmával köszöntötte a keleti egyházaknak az ünnepet most tartó hívőit. „Isten adja nekünk vissza a békét, melyet a barbár háború megsértett” – mondta a katolikus egyházfő. Hozzátette, „szomorú, hogy (a húsvét) az összes keresztény számára szent és ünnepélyes napjaiban erősebben hallani a fegyverek halálos zaját, mint a feltámadást hirdető harangok zúgását, és szomorú hogy a fegyverek egyre inkább átveszik a szavak helyét”.

Fotó: Remo Casilli / Reuters
Fotó: Remo Casilli / Reuters

(MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök célja az volt, hogy „megölje az egész ukrán nemzetet”, kezdve a városok elfoglalásával. „Nem tudunk humanitárius segítséget nyújtani. Nem tudunk gyógyszert szállítani. Nem tudunk sürgősségi szolgáltatásokat nyújtani ... Ezért ez egy nagyon veszélyes helyzet” – idézi a CNN azt az Ivan Fedorovot, aki márciusban öt napra orosz fogságba is esett. A városban az oroszok új, oroszbarát polgármestert is kineveztek Fedorov elfogása után – ő végül egy fogolycserének köszönhetően szabadult egyébként.

Az orosz repülőgépek lényegében folyamatosan bombázzák a mariupoli Azovsztal acélművet, ahol a várost védő utolsó ukrán erők, így az Azov-ezred tagjai is meghúzták magukat. Ez a terület tartja magát egyedül az orosz kézre került városban, Moszkva viszont feladta, hogy harcok árán szerezze meg az üzemet, inkább az ott megbúvó katonák és civilek kiéheztetésére játszik.

Eközben viszont egy ukrán parancsnok, Szvjatoszlav Palamar arról számolt be vasárnap, hogy

„Tengeri tüzérséget és ágyúkat használnak, tankok lőnek, és gyalogsági [támadási] kísérletek vannak a Mariupol központjában lévő hatalmas ipari terület megrohamozására”.

Hangsúlyozta, hogy az oroszok még az ortodox húsvét – egy jelentős keresztény ünnep – idejére sem állnak meg. Palamar köszönetet mondott mindazoknak is, akik megpróbálták evakuálni a helyszínen lévő földalatti bunkerekben rekedt civileket, valamint tárgyalásokat folytattak annak érdekében, hogy az ukrán harcosok kivonulhassanak az ostromlott déli városból.

(BBC)

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) azon dolgozik, hogy „megkönnyítse” a különleges megfigyelő misszió (SMM) több olyan tagjának szabadon bocsátását, akiket „Donyeckben és Luhanszkban megfosztottak szabadságuktól” – közölte a szervezet vasárnap.

„Az EBESZ rendkívüli módon aggódik amiatt, hogy az SMM nemzeti misszió több tagját megfosztották szabadságától Donyeckben és Luhanszkban” – áll a Twitteren közzétett nyilatkozatban. „Az EBESZ minden rendelkezésre álló csatornát felhasznál, hogy elősegítse munkatársai szabadon bocsátását”.

Az SMM az EBESZ fegyvertelen civil részlege, amelynek feladata a konfliktusövezetek megfigyelése és a jelentések készítése. A misszió 2014 óta – a kormány kérésére – jelen van Ukrajnában, miután Oroszország annektálta a Krímet, és kitört a konfliktus a donbaszi régióban.

Húsvéti beszédet tartott vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijevi Szent Szófia székesegyházban, ahol úgy fogalmazott:

„A mai nagy ünnep nagy reményt és rendíthetetlen hitet ad nekünk, hogy a fény legyőzi a sötétséget, a jó legyőzi a rosszat, az élet legyőzi a halált, és ezért Ukrajna biztosan győzni fog. Nagyon nehéz megpróbáltatásokon megyünk keresztül. Érjünk el ezen az úton egy igazságos véget – a boldog élet és Ukrajna virágzásának kezdetét”

– mondta.

Zelenszkij elmondta, hogy „húsvétkor nagy kegyelmet kérünk Istentől, hogy valóra váltsa álmainkat – ez egy újabb nagy nap – a nap, amikor nagy béke jön Ukrajnába”.

Fotó: Ukrainian Presidential Press Service / Reuters
Fotó: Ukrainian Presidential Press Service / Reuters

„Dicsőséget Orországszágnak” – graffitizték az orosz háború törekvés szimbólumává váló Z betűvel együtt arra az észak-írországi, fákkal övezett útra, amely a Trónok harca sorozat miatt lényegében világhírre tett szert – a kanyargós fákkal övezett út a második évad első részében volt látható, ezen át szökött el a fiúnak álcázott Arya Stark.

Az út azóta Észak-Írország egyik legfelkapottabb helye lett, rengeteg rajongó ment el, hogy lefotózza a festői környezetet.

A graffiti röviddel azután jelent meg, hogy megérkeztek az első ukrán menekültek a térségbe. Egy helyi képviselő, Mervyn Storey szerint ez egyébként homlokegyenest ellentétes azzal a fogadtatással, amiben a helyiek részesítették az ukránokat. „Ez egy önkényes vandalizmus Észak-Írország egyik legikonikusabb helyszínén” – mondta.

Továbbra is 18 sérültről tudni a szombati támadás után. A nyolc áldozat között van egy anya és három hónapos kislánya is. A nő hetekkel ezelőtt arról írt Instagramon, hogy „Itt az Ördög”, és hogy Putyin rakétái miatt gyerekek halnak meg az országban. Február másodikán, hetekkel a háború kitörése előtt még ezzel a bejegyzéssel üdvözölte kislánya érkezését:

A kislány halálára Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is kitért szombati beszédében, feltéve a kérdést, hogy „Mit ártott Oroszországnak egy három hónapos kislány, hogy meg kellett ölni?”

Kiégett, megsemmisült lakóépületek sora látszik az a Mariupolról készült friss drónfelvételeken.

Fotó: Azov / Reuters Fotó: Azov / Reuters
Fotó: Azov / Reuters
Fotó: Azov / Reuters

Az ukrán hatóságok közölték, hogy két gyerek meghalt az orosz erők ágyúzásában a keleti Donyecki területen. Az 5 és 14 éves lányok a lakóházukat ért találat miatt haltak meg, közölte Pavlo Kijrilenko donyecki területi kormányzó. Szombaton egy három hónapos kislány és anyja is meghalt, amikor rakétalálat érte Odesszát.

Szombaton a szomszédos Luhanszk régió kormányzója azt mondta, hogy az orosz erők fokozták a lövéseket. Oroszország most leginkább Ukrajna keleti részére összpontosítja háborús erőfeszítéseit, remélve, hogy az ukrán ellenőrzés alatt álló területeket is magáénak tudhatja.

(Sky News)

Az orosz védelmi minisztérium – más forrásból meg nem erősített – közlése szerint az éjjel több precíziós csapást mértek Harkiv környékében ukrán fegyver- és lőszerraktárakra. Ha igaz a jelentés, az komoly problémát jelenthet az ukránoknak, az oroszok szerint ugyanis tüzérségi lőszereket tároló raktárakat is megsemmisítettek, miközben Ukrajna épp ilyen nehézfegyverzetből kezd kifogyni.

(Guardian)

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó húsvéti tűzszüneti megállapodást sürget Moszkvával – a kiindulási pont a Podoljak szerint folyamatos támadás alatt levő mariupoli Azovsztal acélgyár, ahova a várost védő utolsó ukrán erők, illetve civilek húzódtak vissza. A gyártól induló humanitárius folyosó szombaton sem jött létre, Podoljak reméli, hogy legalább a húsvét miatt vasárnap megtörténhet ez,

Oroszország az ukrán határtól 60 kilométerre telepített Iszkander-M mobil harctéri rakétaindítót – közölte vasárnap az ukrán fegyveres erők vezérkara. „Az ellenség további egységek áthelyezésével és összpontosításával növelte csapatainak számát a Belgorodi területen” – közölte az Ukrán Fegyveres Erők napi reggeli frissítésében.

Az Iszkander egy mobil ballisztikus rakétarendszer, amely a szovjet Scud rakétát váltotta fel. Két irányított rakétája akár 500 km-es hatótávolsággal rendelkezik, és hagyományos vagy nukleáris robbanófejeket hordozhat.

(Guardian)

Legalább nyolcan meghaltak és tizennyolcan megsérültek Odesszában a szombati orosz rakétatámadások következtében, az áldozatok között van egy anya és három hónapos kislánya is. Jelentések szerint a helyi ügyészség vizsgálja a lakóházat is érő rakétatámadást.

„Az ellenséges rakéták robbanásai lerombolták a 2. és 5. emelet közötti lakótereket, és elzárták a kijáratokat, így az emberek csapdába estek” – áll az ügyészség közleményében. Az oroszok összesen hét rakétát lőttek ki Odesszára, amelyek közül kettőt lelőttek – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat este.

Orosz rakétatámadásban megsérült odesszai lakóépület 2022. április 23-án – Fotó: State Emergency Service Of Ukraine / Reuters
Orosz rakétatámadásban megsérült odesszai lakóépület 2022. április 23-án – Fotó: State Emergency Service Of Ukraine / Reuters

Az orosz védelmi minisztérium szombaton megerősítette, hogy csapásokat mértek a városra, de állításuk szerint az orosz légierő egy logisztikai terminált támadott meg, „ahol az Egyesült Államoktól és európai országoktól kapott külföldi fegyvereket tároltak nagy mennyiségben”.

(BBC)

Ez a fő állítás a brit védelmi hírszerzés szokásos napi jelentésében, amely részletezi, hogy a Donbasz régióban voltak sikeresek az ukrán védelmi erők. Megjegyzik ugyanakkor, történt némi orosz területszerzés, de továbbra is erős az ukrán ellenállás, amely komoly károkat tud okozni az oroszoknak. Hozzáteszik, a gyenge orosz morál és a korábbi offenzívákból származó erők újjáalakítására, újrafelszerelésére és újjászervezésére rendelkezésre álló korlátozott idő valószínűleg hátráltatja az orosz harci hatékonyságot.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!