Az ukránok kilőhették az orosz flotta zászlóshajóját, Zelenszkij megint olajembargót kért, Oroszország megfenyegette Kijevet

Odessza kormányzója, Makszim Marcsenko szerint az ukrán erők eltalálták a Moszkva nevű orosz cirkálót, ami a Fekete-tengeri flotta zászlóshajója – írja a BBC. Ez ugyanaz a hajó, mint aminek a legénységének az invázió első napjaiban a Kígyó-sziget ukrán védői azt mondták, hogy „menjenek a faszba”.

A kormányzó szerint a hajó súlyos sérülést szenvedett.

„Megerősítették, hogy a Moszkva cirkáló ma pont oda ment, ahova a Kígyó-sziget határőrei küldték”

– mondta Marcsenko.

Szerda reggel érkezett a hír, hogy lángokat láttak a hajón, és az ukrán elnöki tanácsadó szerint a mentésre küldött hajók nem tudták megközelíteni a cirkálót. Akár 510 tengerész is lehet a Moszkva fedélzetén.

Köszönjük, hogy nálunk követték az eseményeket, csütörtök reggel újra elindul majd a percről percre tudósításunk.

• Az ukránok azt állítják, hogy eltalálták az orosz flotta zászlóshajóját. Az orosz védelmi minisztérium annyit megerősített, hogy egy tűz miatt evakuálni kellett a Moszkva cirkáló teljes legénységét.
• Egy francia tiszt szerint 10 napon belül indulhat az orosz offenzíva keleten, egy brit szakértő szerint pedig lehet, hogy Mariupol órákon belül elesik. Nagyjából 180 ezer ember várja, hogy evakuálják Mariupolból.
• Közben a város orosz vezetője felvonulást szervez, de egy szakértő szerint horrorshow várna a védőkre, ha megadnák magukat.
• Zelenszkij felsorolta, hogy milyen fegyverekre van szükségük, de szokásos esti beszédében megint azt hangsúlyozta, hogy az EU-s tagállamoknak embargót kell kivetniük az orosz olajra.
• Az EU 500 millió eurós katonai támogatást ad Ukrajnának, az USA pedig újabb 800 millió dollárt.
• Az oroszok azt mondták, hogy több mint ezer ukrán tengerészgyalogos adta meg magát, de az ukránok ezt tagadják. Ők azt mondják, hogy a katonáik áttörték az orosz védvonalat Mariupolnál, és csatlakoztak az Azov ezredhez.
• A Pentagon értesülései szerint rossz a morál az orosz katonák között, még a tisztek szintjén is. Az ukrán miniszterelnök-helyettes szerint az oroszok nem tudják ellenőrizni a csapataikat.
• Az orosz külügy bejelentette, hogy „legális katonai célpontnak tekintik” az Ukrajna területén fegyvereket szállító amerikai és NATO-járműveket. Az EBESZ szerint az oroszok bizonyítottan megsértették az emberi jogokat, és még a Vöröskereszt és az EBESZ jelzéseivel is visszaéltek. Kazettás bomba bevetéséről is készült felvétel.
• Az osztrák kancellár Moszkvába utazott, hogy szembesítse Putyint „az orosz háborús bűnökkel”. Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze szerint Bucsa olyan, mint egy bűntény helyszíne, Ukrajnába utazott a lengyel, lett, litván és észt elnök. Finnország heteken belül, Svédország alapos mérlegelés után dönt a NATO-csatlakozásról.
• Csaknem kétszáz gyerek halt meg a háborúban az ukrán főügyészség szerint.

A Moszkva cirkáló teljes legénységét evakuálni kellett, miután egy tűz miatt felrobbant némi lőszer – írja az orosz védelmi minisztérium közlése alapján a TASS orosz állami hírügynökség.

Ahogy korábban írtuk, az ukránok azt mondták, hogy eltalálták a Fekete-tengeri Flotta zászlóshajóját, ezért ütött ki tűz a fedélzeten. A két fél állításai nem zárják ki egymást.

A minisztérium közleménye szerint a teljes legénységet sikerült evakuálni, ami akár 510 főt is jelenthet. Vizsgálják a tűz keletkezésének okát.

A Moszkva 1983-ban állt szolgálatba, bár akkor még Dicsőség néven. Jelenlegi nevét 1996-ban kapta. 2013-ban a szíriai műveletekben vett részt, 2014 ben a Krím megszállásában, 2015 végén pedig megint a Földközi-tengeren állomásozott.

Az Európai Unió újabb 500 millió eurós katonai segélyt küld Ukrajnának – olvasható az Európai Tanács közleményében. A katonai segélyek összértéke így már az eredeti triplája, 1,5 milliárd euró.

„A következő hetek sorsdöntők lesznek. Miközben Oroszország egy kelet-ukrajnai támadásra készül, rendkívül fontos, hogy növeljük az Ukrajnának küldött katonai támogatásunkat, hogy meg tudja védeni a területét, a lakosságát, és meggátolja a további szenvedést”

– írta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

A most beígért 500 millióból az ukrán védelmi erők védőfelszerelést, elsősegély-csomagot és üzemanyagot vehetnek, valamint „katonai felszerelést, ami halálos csapást tud mérni védekezési céllal”.

A Tanács követeli, hogy az orosz hadsereg azonnal vonuljon ki Ukrajna területéről, hagyjon fel a civil célpontok támadásával és engedje be a humanitárius segélyt a bekerített városokba, például Mariupolba.

Volodimir Zelenszkij szerdán is kiadta a szokásos, esti videós beszédét. A lengyel, litván, lett és észt elnökök látogatásával kezdett; elmondta, hogy hasznos nap volt a mai, mert Ukrajna barátai megérkeztek Kijevbe. Úgy gondolja, hogy így, hogy az elnökök azt is látták, amit az oroszok Borogyinkában műveltek, még több szövetségesük lesz az Európai Unióban, aki erősebben képviseli az ukránok érdekeit. Ami persze erősebb szankciót jelent.

Ahogy minden alkalommal, úgy most is elmondta, hogy az Európai Unió tagállamainak teljes embargót kell kivetniük az orosz olajra, és késznek kell lenniük lemondani az orosz energiahordozókról.

„Az Európai Unió nem pénzelheti tovább Oroszország hadigépezetét”

– mondta.

Beszámolt arról is, hogy egy nemzetközi és ukrán szakértőkből álló csoport három hete dolgozik új nyugati szankciók lehetőségein. Most előálltak egy javaslattal, ami lezárná a kiskapukat, amiket Oroszország mindig kijátszik, és érezhetőbbé tenné a már bevezetett szankciók hatását Moszvában.

Bidennel való telefonbeszélgetésére is kitért. Azt mondta, hogy beszéltek arról, hogy a háborús bűntetteket ki kell vizsgálni, az elkövetőiket pedig el kell ítélni – hasonlókat mondott a Nemzetközi Bűntetőbíróság legfőbb ügyészének látogatásáról –, valamint egy 800 millió dollár értékű katonai segélycsomagról.

Az észt parlamentben is felszólalt, ahol megköszönte az eddigi segítséget, valamint arra kérte a képviselőket, hogy Észtország szálljon majd be Ukrajna újraépítési projektjeibe. Már eddig is dolgoztak együtt a digitalizáció terén, ez a kapcsolat most elmélyülhet.

Az oroszok kivonulása után csendesebb a helyzet északon, de még mindig sok munka van hátra: az inváziós erők az elnök szerint több tízezer aknát hagytak hátra, most ezeket hatástalanítják. Felhívta a hazatérők figyelmét, hogy mindenki legyen óvatos.

A háború úgy halad, mint az elmúlt napokban: az oroszok ágyúznak és bombáznak, keleten és délkeleten nagy offenzívára készülhetnek. Zelenszkij szerint az elfoglalt ukrán területeken próbálnak önkénteseket toborozni, hogy feltöltsék a csapataikat.

„Ez a lázas kapkodás először is a bizonytalanságukról tesz tanúbizonyságot. Valamint arról is, hogy még a jelentős szovjet fegyverzettel és a rengeteg katonájukkal – akiket a tisztjeik nem kímélnek – is kételkednek abban, hogy meg tudnak minket törni. Mindent megteszünk, hogy alátámasszuk kételyeiket”

– jelentette ki.

Megköszönte a védők munkáját, és azt mondta, hogy az oroszok vagy békét kötnek, vagy vereségük után „örökre elhagyják a nemzetközi színteret”.

Szerdán 270 katona kapott állami kitüntetést, heten posztumusz kapták meg. Két katona – szintén posztumusz – megkapták az Ukrajna Hőse érdemrendet.

Az orosz védelmi minisztérium kijelentette, hogy ha az ukránok nem hagynak fel az orosz földön található célpontok támadásával, akkor az inváziós erők elkezdik lőni a döntéshozási központokat, például Kijevet – írja a BBC.

A minisztérium ukrán szabotázsról és támadásról beszélt, bár már korábban is történt ilyen, és eddig egyik esetben sem mutatott bizonyítékot. Április elején például azt állították, hogy az ukránok rálőttek a határőreikre, később viszont már azt mondták, hogy a lövedékek el sem érték a határ orosz oldalát.

Az ukránok tagadták a vádat, de egyik oldal állítását sem nagyon lehet leellenőrizni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik szerdai üzenetében felsorolta azokat a fegyverzeteket, amelyekre szerinte Ukrajnának sürgősen szüksége van a Nyugattól a védekezéshez – írja az MTI.

Az államfő a Telegramon közzétett felsorolásában 155 milliméteres kaliberű tüzérségi fegyvereket kért lőszerekkel, továbbá 152 milliméteres kaliberű lőszereket, Hail vagy Hurricane rakétavetőket, Grad, Uragan típusú rakéta-sorozatvetőket és T-72-es harckocsikat, Sz-300, Buk típusú légvédelmi rendszereket vagy azok nyugati megfelelőit. Ezenfelül kért még páncélozott járműveket és katonai légi járműveket.

Zelenszkij felszólította az egész világot, hogy „egyesüljön és segítse az ukránokat a kegyetlen agresszió elleni küzdelemben”.

Az USA hírszerzése az orosz csapatok nagyon alacsony moráljáról számolt be, még a tisztek között is – írja a Guardian.

„Az orosz csapatok kiábrándultak, nem voltak kellőképp tájékoztatva vagy kiképezve, és nemcsak fizikailag, de mentálisan sem álltak készen arra, amit Ukrajnában tenniük kellett”

– mondta John Kirby, a Pentagon szóvivője. Kihangsúlyozta, hogy nem tud biztosat mondani, mert nem állnak ott az orosz katonák mellett, de a befolyó információk alapján így látják a helyzetet.

Kirby szerint a tiszteket a beosztottjaik és kollégáik teljesítménye miatt is bosszankodnak. A beszámolója szerint az inváziós orosz sereg közel fele sorkatonákból áll, akik nem kaptak megfelelő kiképzést

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy elfoglalták Mariupol kikötőjét, a létesítmény teljesen az irányításuk alatt van – írja a Sky News. Michael Clarke biztonsági szakértő szerint a hír teljesen hihető, sőt, szinte biztosan igaz is.

Ugyan a város többi részében még heves harcok dúlnak, de Clarke szerint Mariupol órákon belül eleshet.

Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökök ma telefonon egyeztettek. A hívás után Biden bejelentette, hogy kormánya 800 millió dollárnyi fegyvert, lőszert és „további biztonsági segítséget” ígért Ukrajnának.

„Az ukrán hadsereg pusztító hatásossággal használja a fegyvereket, amiket eddig küldtünk. Miközben Oroszország arra készül, hogy megerősítse támadását a Donbasz ellen, az Egyesült Államok továbbra is segíti Ukrajnát, hogy meg tudja védeni magát”

– áll az elnöki közleményben.

Az eddig küldött fegyvertípusok mellett új eszközöket is küldenek (például ágyúkat és páncélozott járműveket), hogy az ukrán hadsereg minél felkészültebb legyen egy nagyszabású offenzíva esetén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy szerdai sajtótájékoztatón azt mondta, hogy nem nem akarta fogadni Frank-Walter Steinmeiert, hanem egyszerűen nem is tudott róla, hogy a német elnök Kijevbe látogatna – írja a Guardian.

Steinmeier kedden, lengyelországi látogatása során mesélte az újságíróknak, hogy a litván, lett és észt államfőkkel együtt ő is Kijevbe utazott volna, de az ukrán kormány egyértelműen jelezte neki, hogy nem látják szívesen. Zelenszkij most ezt tagadja.

„Nem kaptunk hivatalos megkeresést a német elnöktől vagy az ő irodájától egy esetleges látogatással kapcsolatban”

– mondta Zelenszkij.

Csoportos keresetet adott be orosz Netflix-felhasználók egy csoportja, mert szerintük törvénytelen, hogy a szolgáltató egyszer csak kivonult az orosz internetről – írja a Reuters. 60 millió rubelt, azaz nagyjából 254 millió forint kártérítést követelnek.

A Netflix az invázió miatt még márciusban függesztette fel a szolgáltatását és készülő projektjeit Oroszországban. A perelő felhasználók szerint a cég megsértette a a jogaikat azzal, hogy úgy döntött, hogy kivonul a piacról.

Bár az energiaárak emelkednek, az orosz kormány inkább a piac működését tartja fontosabbnak, ezért „bármilyen ársávban” hajlandóak olajat eladni a „baráti országoknak” – mondta Nikolaj Sulginov orosz energiaügyi miniszter a kormánybarát Izvestiának. A Business Insider azt írja az interjúról, hogy a miniszter az embargók miatt kialakuló nehéz helyzetről beszélt a lapnak.

Azt mondta, hogy a kőolaj ára akár a 80-150 dolláros sávot is elérheti, de ők inkább az olajipar működésére fókuszálnak. Az nem derült ki, hogy melyek a baráti országok, de egy korábbi lista alapján Magyarország (valamint többek között a teljes EU, az USA vagy az Egyesült Királyság) nem ilyen. Valószínűleg India és Kína ide tartozik, már eddig is vettek orosz Olajat – bár közel sem olyan mennyiségben, mint az EU-s országok.

Petro Andriuscsenko, Mariupol polgármesternek tanácsadója továbbra is tagadja, hogy több mint 1000 tengerészgyalogos megadta volna magát Mariupolnál – írja a BBC. Az oroszok szerda délelőtt kezdték el terjeszteni ezt a hírt.

Már délelőtt is írtuk, hogy a 36. tengerészgyalogos dandár katonáiról van szó, de a kormány akkor nem erősítette meg a hírt. Délután az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója azt írta a Facebookon, hogy a katonák sikeresen áttörték az orosz blokádot, így sikeresen átjutottak az Azov ezred tagjaihoz.

Andriuscsenko a BBC-nek azt mondta, hogy a város több fontos pontja továbbra is ukrán fennhatóság alatt van. Ezt a folyamatos harcok miatt a BBC nem tudta megerősíteni.

A donyecki katasztrófavédők, rendőrök és tűzoltók kimentettek egy kiskutyát egy ház romjai alól, ami az orosz bombázások miatt szakadt rá – írja a Guardian. A sikeres mentőakció után visszaadták a gazdájának.

A Donyeck és Luhanszk régiók lakói próbálnak menekülni a közelgő orosz támadás elől, bár az inváziós erők már egy vasútállomást is lebombáztak.

Pascal Ianni ezredes francia katonai szóvivő szerint az oroszok a következő 10 napon belül nagyszabású offenzívát indítanak azzal a céllal, hogy elfoglalják a Donyeck és Luhanszk régiókat – írja a Guardian. Ianni szerint ha erejük engedi, akár a Dnyeperig is előre törhetnek.

A szóvivő azt mondta, hogy az oroszok nemcsak azért bombáznak Ukrajnában, hogy általánosan gyengítsék az ország védelmét, hanem azért is, hogy megzavarják a helyi logisztikát.

Ianni szerint egyelőre nem sikerült jelentős területeket elfoglalniuk a keleti fronton.

Ciprus megvonta az állampolgárságot huszonegy orosz személytől, köztük négy, uniós szankciós listán szereplő oligarchától – írja az MTI.

A Fileleftérosz nevű ciprusi lap szerint olyan személyekről van szó, akik Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetéhez tartoznak, illetve az ő feleségeikről és gyermekeikről. A nyugati országok ugyanis szankciós listára helyeztek az orosz invázió nyomán számos orosz oligarchát, az orosz elnökhöz fűződő állítólagos kapcsolataik miatt.

A Fileleftérosz úgy tudja, hogy a négy oligarcha 2013 és 2019 között szerezte az úgynevezett aranyútlevelét, amely egyebek között az Európai Unión belüli szabad mozgást is lehetővé teszi számukra. Ciprus aranyútlevél-programja lehetővé tette az EU-n kívüli országok polgárainak a ciprusi állampolgárság tulajdonképpeni megvásárlását azzal, hogy az igénylő a dokumentumért cserében legalább 2,5 millió eurós befektetést vállal a szigeten. Ciprus a tehetős orosz állampolgárok kedvelt úticéljának számított, egyrészt turisztikai, másrészt pénzügyi szempontból.

Az Európai Bizottság már jó ideje igyekszik fellépni az aranyútlevelek vitatott gyakorlatával szemben, amelyet mindenekelőtt a biztonsági kockázatok, a pénzmosás, az adócsalás és a korrupció szempontjából tart aggályosnak. Ciprus egyébként 2020 novemberében állította le a programot, s így tett a hasonló programot működtető Bulgária is.

Az Európai Unió szerdán további 543 millió dolláros katonai segélyt hagyott jóvá Ukrajna számára. Az EU összesen 1,63 milliárd dollárnyi segélyt különített el arra, hogy Ukrajnát megvédje az oroszokkal szemben.

Az új csomag az Ukrán Fegyveres Erők felszereléseit és készleteit finanszírozná, többek között elsősegélydobozt, védőfelszerelést, üzemanyagot. „Miközben Oroszország offenzívára készül Ukrajna keleti részén, kulcsfontosságú, hogy folytassuk és fokozzuk Ukrajna katonai támogatását”, mondta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Tass orosz állami hírügynökségnek adott interjújában azt mondta, hogy Oroszország „legális katonai célpontnak tekinti” az Ukrajna területén fegyvereket szállító amerikai és NATO-járműveket.

Hozzátette azt is, figyelmeztetni Amerikát és a „több nyugatiakat”, hogy ne lassítsák a „különleges hadműveletüket” (mint ismert, Oroszország előszeretettel hívja így a háborút).

Mindeközben Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője reagált arra is, hogy korábban az amerikai elnök népirtásnak nevezte azt, ami Ukrajnában zajlik. Peszkov azt mondta, „elfogadhatatlannak tartják az efféle torzításokat”.

Zelenszkij ukrán elnök új videót tett közzé Facebookon, melyben arra figyelmeztetett, hogy a háború „vérfürdővé fog változni” további fegyverek nélkül. Az elnök a videóban beszélt arról, hogy Ukrajna sokkal régebb óta tart ki, mint azt az orosz erők gondolták, de „több fegyverre van szükség ukránok és európaiak millióinak megmentéséhez”.

Az elnök kifejtette, hogy amennyiben Ukrajna elesne, „az oroszoknak megvan a képessége arra, hogy ne csak Ukrajna ellen támadjon. Lengyelország, Moldova, Románia és a balti államok lesznek a következő célpontok, ha Ukrajna elesik”, fogalmazott.

Az elnök többek között páncélozott járműveket, repülőgépeket, légvédelmi rendszereket kért. Videóját azzal zárta, hogy:

„A szabadságot jobban fel kell fegyverezni, mint a zsarnokságot. Adj fegyvert Ukrajnának, hogy megvédd a szabadságot.”

Karl Nehammer osztrák kancellár szerdán úgy döntött, hogy Moszkvába megy, és „szembesíti Putyint azzal, amit korábban Ukrajnában látott”.

„Úgy döntöttem, hogy elmegyek Moszkvába, belenézek Putyin szemébe, és szembesítem azzal, amit láttam”, fogalmazott a CNN-nek adott interjújában. A kancellár „nagyon kemény” embernek írta le Putyint, aki „álláspontja szerint az Orosz Föderációt és a Kelet-Ukrajnában élő oroszokat védi”. Mint az orosz kancellár hozzátette, szembesítette Putyint a háborús bűnökkel, az orosz elnök ezek elfogadására vonatkozólag azonban „nem adott egyértelmű válaszokat”.

Egyre több holttestre bukkannak az ukrán hatóságok Szumi régióban – az északkelet-ukrajnai területet nemrégiben hagyták el az orosz erők. A tisztviselők azt mondták, „több mint 100 civil halottat találtunk, és sajnos ez a szám napról napra csak növekszik”.

Dmitro Zsivickij, Szumi regionális katonai vezetője szerint „sok embert találnak holtan fejbe lőve, megkötözött kézzel és kínzásra utaló jelekkel a testükön”. A vezető arról is beszélt, hogy vannak olyanok is, akiket foglyul ejtettek az oroszok, az ő sorsukkal kapcsolatban folyamatos túszcsere-tárgyalásokban vannak az oroszokkal.

Finnország heteken belül dönt arról, hogy csatlakozik-e a NATO-hoz, mondta Sanna Marin, az ország miniszterelnöke egy sajtótájékoztatón, melyet Svédország miniszterelnökével, Magdalena Anderssonnal tartott.

Korábban a finnek többsége nem akart csatlakozni a NATO-hoz, a legfrissebb közvélemény-kutatások azonban jelentős véleményváltozásokat mutatnak. A svéd miniszterelnök azt mondta, hogy Svédország csak a helyzet komoly elemzése és saját érdekeinek figyelembe vétele után fog dönteni az esetleges NATO-tagságról.

Oroszország korábban mindkét országnak jelezte, hogy nem fog örülni, ha csatlakoznak a NATO-hoz, ugyanis a háborút is „részben azért indította”, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a szövetséghez.

(bbc, guardian)

A közép-ukrajnai Dnyipro alpolgármestere azt mondta, a város ravatalozói zsúfolásig tele vannak eddig nem keresett orosz katonák holttesteivel. A város nem akarja elhamvasztatni vagy tömegsírokba temetni őket. Az okot pedig az alpolgármester magyarázta el, aki egyben felhívást intézett az orosz anyák felé: arra kérte őket, hogy beszéljenek elesett fiaik parancsnokaival, hogy vissza tudják szállíttatni gyermekeik holttestét.

A Kijev melletti Dnyiprót már március elején nagy hévvel támadták az oroszok, a fővárosból való orosz kivonulás ellenére pedig még pár napja is érte találat a helyet: ekkor megsemmisült a dnyiprói nemzetközi repülőtér is.

Vagyim Bojcsenkó, Mariupol polgármestere arról beszélt egy online sajtótájékoztatón, hogy városában nagyjából még 180 ezer ember vár arra, hogy evakuálják. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes ugyanakkor bejelentette, hogy szerdán nem működtek a humanitárius folyosók, mert az orosz erők folyamatosan blokkolták az evakuációs buszokat.

Hozzávetőlegesen: Mariupol ostroma óta az elmúlt hetekben összesen 150 ezer embert sikerült evakuálni Bojcsenko adatai alapján. A stratégiai fontosságú kikötőváros Oroszország egyik fő célpontja a háború kezdete óta. A város nagy részét szétrombolták az orosz rakéták és lövedékek, a civileket pedig az orosz erők körbevették, az evakuáció régóta nehézkes az orosz blokád miatt. Szerdán több helyről érkeznek ellentmondásos hírek arról, hogy Mariupolt bevette-e az orosz hadsereg, vagy az ukrán védők tartani tudják a várost.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szakértői jelentése szerint „világosan látszik”, hogy az oroszok Ukrajnában megsértették a nemzetközi humanitárius jogokat. A jelentés olyan eseteket részletezett, amely az EBESZ szerint háborús bűnnek is minősülhet.

A jelentésben azt írják, „hiteles bizonyítékokat találtak arra utalóan, hogy még a legalapvetőbb emberi jogok (élethez való jog, a kínzás és megalázó bánásmód tilalma)” megsértését is elkövette az orosz fél. A 110 oldalas jelentés célzott gyilkosságokról, kínzásokról, elhurcolásokról is ír, több helyen fényképekkel igazolva az eseteket. Mint írják, az orosz erők bizonyítottan visszaéltek a Vöröskereszt emblémájának, ukrán egyenruháknak, zászlóknak a használatával, illetve még az EBESZ szimbólumait is használták előnyök megszerzésére.

A jelentés kitér egy ukrán tolmács esetére is, akit kilenc napig tartottak fogságban egy jeges pincében, ahol többször megverték vasrúddal, illetve elektromos árammal kínozták és éheztették, majd egy színlelt kivégzést rendeztek meg neki. A jelentés a háború kezdetétől az április 1-ig terjedő incidensek vizsgálata után számolt be több, erősen gyanúsan háborús bűnnek tekinthető esetről: a jelentés nem foglalja magában például a bucsai mészárlást vagy a kramatorszki vasútállomás bombázását.

A jelentés azt is megjegyzi, hogy ukrán és orosz oldalról is történtek jogsértések, azonban hozzáteszi, hogy „az Oroszország által elkövetett jogsértések jellegüket és mértéküket tekintve is sokkal nagyobbak”.

(cnn)

Legalább heten megsérültek egy orosz rakétacsapásban, amely a donyecki régióban található Cserkasziban ért egy lakótömböt. Pavlo Kirilenko, a donyecki régió katonai vezetője azt mondta, Oroszország „fő taktikája most a civilek megölése és terrorizálása”.

Kirilenko azt is mondta, hogy az orosz erők „továbbra is lőnek városokra és falvakra”. Szerdán az orosz erők főleg Donyeck keleti régiójának két városát, Avdiivkát és Velyka Novozilkát támadták, lakóépületeket, házakat, és a városi infrastruktúrát pusztítva.

A Nemzetközi Büntetőbíróság legfőbb ügyésze, Karim Khan szerdán ellátogatott Bucsába, amelyet egy „bűncselekmény tetthelyeként” írt le az újságíróknak, írja a Guardian.

A Nemzetközi Büntetőbíróság az orosz erők által elkövetett lehetséges háborús bűnök ügyében vizsgálódik. Mint Khan elmonda, a bíróságnak „ésszerű oka van azt hinnie, hogy bűncselekményeket követett el” az orosz fél.

Khan azt is elmondta, független vizsgálatra van szükség a kérdésben, ahol csak a bizonyítékokra hagyatkoznak. Az ügyész Kijevben Ukrajna főügyészével, Irina Venediktovával is találkozott.

Ukrajna melletti szolidaritásból Kijevbe utazott Lengyelország, Litvánia, Lettország és Észtország elnöke is. Gitanas Nauseda litván elnök Twitteren korábban azt írta, hogy „a politikai támogatás és a katonai segítség erős üzenetével” indultak az ukrán fővárosba.

Az elnökök megerősítették megérkezésük utáni posztjaikban, hogy „teljes szolidaritásukat fejezik ki a hős ország felé”, és tárgyalnak a civilek helyzetéről és az orosz fél által elkövetett háborús bűnökről is.